Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Statisztikus mechanika

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. július 22.

Pontosságellenőrzött

Astatisztikus mechanika avalószínűségszámítás eszközeivel vizsgálmechanikai problémákat. A makroszkópikus rendszerek tulajdonságait a mikrovilág (atomok, molekulák) szabályszerűségeiből vezeti le. így atermodinamika eredményei is a mikroszintű mechanikai és statisztikai törvények teljesüléseként értelmezhetőek. Lehetővé válik, olyan termodinamikai mennyiségek értelmezése, mint amunka,,szabadenergia,entrópia stb.A statisztikus termodinamika egyik megalapítójának az osztrákLudwig Boltzmannt tekinthetjük, az ő nevéhez fűződik az entrópia statisztikus bevezetése. Magát a statisztikus mechanika kifejezést James Clerk Maxwell használta először (1871). Az amerikai Gibbs ehelyett a statisztikus termodinamika kifejezés használatát javasolta.

Áttekintés

[szerkesztés]

A statisztikus termodinamika alapvető kérdése, hogy adott mennyiségűenergia hogyan oszlik el egyenlő rendszerek között.[1] A termodinamikai jellemzők származtatásához általában a kvantummechanika összefüggéseit használják. Alapvető mennyiségek aBoltzmann-tényező és azállapotösszeg.

Története

[szerkesztés]

1738-ban a svájci fizikus,Daniel Bernoulli megjelentette Hydrodynamica című művét, amelyben lefektette akinetikus gázelmélet alapjait. Szerinte, és ez modell ma is érvényes, a gázok nagyszámú részecskéből állnak, és minden irányban mozognak. Hatásuk egy felületre okozza a gáznyomást, és hő nem más, mint a részecskék mozgási energiáinak az összege.

1859-ben a skótJames Clerk Maxwell olvastaRudolf Clausius értekezését a molekulák diffúziójáról. Ezt felhasználva megalkotta a részecskék sebességeloszlást megadóMaxwell-eloszlást. Ez volt a statisztikus fizika első törvénye.[2] Öt évvel később Boltzmann, mint ifjú fizikus Bécsben olvasta Maxwell munkáját a témáról, és ez annyira megragadta képzeletét, hogy a rendkívüli sikerekben gazdag életének jelentős részét a tárgy további elemzésével, fejlesztésével töltötte. Ő szokták a statisztikus fizika atyjának tekinteni, hiszen ő vezette le a tárgyban központi jelentőségű összefüggést az entrópiaS és az állapotszámΩ (azon mikroállapotok száma, amelyekhez ugyanaz a makroállapot tartozik egy bizonyos rendszerben) között (S=lnΩ{\displaystyle S=\ln \Omega }).

Így a statisztikus fizika alapjai olyan személyek munkáin nyugszanak mint Clausius, Maxwell, Boltzmann,Max Planck ésWilliard Gibbs, akik azideális gázok leírására a statisztikus módszereket és/vagy a kvantumelmélet eredményeit használták.

Alapvető problémák

[szerkesztés]

Az entrópia statisztikus definíciója:

S=kBlnΩ{\displaystyle S=k_{B}\ln \Omega \!}, ahol:

kB aBoltzmann-állandó 1,38066 · 10−23 J K−1,Ω{\displaystyle \Omega \!} pedig a lehetségesmikroállapotok száma a megfigyelt makroállapotban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Schrodinger, Erwin.Statistical Thermodynamics. Dover Publications, Inc. (1946).ISBN 0-486-66101-6.OCLC20056858 
  2. Mahon, Basil.The Man Who Changed Everything – the Life of James Clerk Maxwell. Hoboken, NJ: Wiley (2003).ISBN 0-470-86171-1.OCLC52358254 62045217 

Források

[szerkesztés]
Részterületek
Kapcsolódó tudományágak
Alapfogalmak
Alapvető kölcsönhatások
Javasolt elméletek
Módszerek
Alapelvek
Fizikai táblázatok
Ez afizikai témájú lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Statisztikus_mechanika&oldid=26308163
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp