1992 előtt a városnak volt acélgyára, emellettszén- ésaranybánya is működött a járásban.
Aboszniai háború idején (1992–1995) a járást a szerb hadsereg elfoglalta azENSZ holland egységeitől és a területen bosnyákenklávét hoztak létre, mert itt tartózkodottNaszer Orics bosnyák katonai parancsnok.
Itt történt aboszniai háború egyik legvéresebb eseménye, asrebrenicai mészárlás 1995 júliusában, amikor több mint 8700 boszniaimuszlimot végeztek ki a szerb erők, férfiakat és fiúkat, és 20 000 nőt erőszakoltak meg. Az eseményt aHágai Nemzetközi Bíróság háborús bűncselekménynek,népirtásnak nyilvánította, de a részt vevő szerbek nem kaptak ennek megfelelő büntetést.
Az1931-es népszámlálás szerint ajárás lakosságának 50,5%-aszerb nemzetiségűnek vallotta magát.
Az1991-esnépszámláláskor a járásnak összesen 37 213 lakosa volt; ebből 27 118 vallotta magátbosnyák nemzetiségűnek, ami a lakosság 72,9%-a volt. Emellett volt még 9381szerb(25,2%), 372jugoszláv (1%), 40horvát (0,1%) és 382 egyéb.
Magának a városnak 5754 lakosa volt, ennek 64% magát bosnyáknak, 29% szerbnek, 5,3% jugoszlávnak, 0,7%horvátnak és 1% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
