A magasan fejlett országok egyike, és 2020 táján a világ húsz legnagyobb export-import gazdaságának egyike.[7] Területe alapján azEU-ban amásodik legnagyobb ország, a népessége alapján pediga negyedik. Franciaország után a világ második leglátogatottabb országa.[8][9] Kulturálisan latin Európához tartozik és a világ negyedik legnagyobbvilágörökségének ad otthont.[10]
Aspanyol szó végső eredete alatinHISPANIOLUS, azaz körülbelül ’hispánka’, amelyespaignol alakban került aprovanszálba, onnanespañol írásmóddal aspanyolba, majd a többi (újlatin) nyelvbe. Amagyar nyelvben egy észak-olasz nyelvjárási – s-sel ejtett –spagnol alak honosodott meg. Azonban, míg nyelvünkben a „spanyol” szó egyaránt utalhat spanyolországi és spanyol nyelvű személyre vagy dologra, addig a spanyolban megkülönböztetik aspanyol (spanyolországi) és aspanyolul beszélő (spanyol nyelvű) fogalmakat egymástól: előbbire azespañol, az utóbbira azhispano vagylatino szót alkalmazzák. Az ország önelnevezése –España – a latinHISPANIA folytatása, a középkori spanyolban mégHespaña alakban is előfordult.
A királyság részei a szárazföldi területeken kívül még:
ABaleár-szigetek aFöldközi-tengeren 5014 km², két főszigetből (Mallorca és Menorca), két kis szigetből (Ibiza és Formentera), illetve még 150 apró sziklából áll.
AKanári-szigetek azAtlanti-óceánban 7550 km², összesen 7 szigetből és 6 kisebb sziklaszigetből áll. Nyugati szigetei: Tenerife, La Palma, La Gomera, Hierro, keleti szigetei: Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és öt kis sziget. 1100 km-re fekszik Cádiztól.
Forrás: Dirección General del Instituto Geográfico Nacional (España)
Geológiailag, morfológiailag a spanyol tájakat három nagyobb vidékre oszthatjuk:
Az ország központi részén aMezeta(Meseta Central Española) felföldje terül el, ami 200 000 km²-t foglal magába, 600–1000 méter közötti váltakozó magassággal, átlagos magassága 700–800 méter. AKasztíliai-választóhegység(Cordillera Central) osztja két részre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a Sierra de Gredos és a Sierra de Guadarrama. Így alakul ki a választóhegységtől északra az Északi-Mezeta(Meseta Septrentional), attól délre pedig a Déli-Mezeta(Meseta Meridional).
északnyugat-délkeleti irányban azIbériai-hegységrendszer (Sistema Ibérico), legmagasabb hegye a Sierra de Moncayo (2313 m).
Külső peremhegységek vidéke:
Északon aKantábriai-hegység(Cordillera Cantabrica) 1700 méteres magasságával összekapcsolja az Asztúriai-hegyvidéket a Pireneusokkal, a Kantábriai-tenger mentén vonul végig. Legmagasabb csúcsa a Picos de Europa, 2645 m.
AGalíciai-hegység Spanyolország északnyugati csücskében foglal helyet, rengeteg csipkézett öböllel a partvidéken.
AKatalóniai-hegység délnyugat felől kapcsolódik ugyancsak a Pireneusok láncaihoz, legmagasabb vonulata a Montseny (1741 m).
A Spanyolországban található több mint 1800 folyam és forrás közül csak aTajo hosszabb 960kilométernél, és 90 kivételével mind rövidebb 96 kilométernél. Ezek a rövid folyók csak kis vízmennyiséget szállítanak, és az év némely szakaszában ki is száradnak, ám mikor nagy a vízhozam, igen sebesek. A nagy folyók többsége a magas hegységekből ered, átfolyik a központiMezetán ésPortugáliában ömlik bele azAtlanti-óceánba (kivételt képez azEbro, amely aFöldközi-tengerbe torkollik). Az északnyugati partvidéket számos,fjordhoz hasonló sziklás benyúlás tarkítja.
AMezetán keresztül nyugatra folyó folyamok közül aDuero, aTajo, aGuadiana és aGuadalquivir a legnagyobb. A Guadalquivir az egyik legjelentősebb, mivel a folyó áradásai a közvetlen közelében termékeny völgyet alakítottak ki. A szárazföld belsejében a folyón nagyobb hajók is könnyen hajózhatnak, ésSevillát az egyetlen olyan belföldi spanyol kikötővé teszi, ahonnan óceánjárók is indulnak. Az északi régió legnagyobb folyója aMiño.
Az ország legnagyobb gátja azEl Atazar gátMadrid közelében, amely a város vízellátását biztosítja.
Az ország területének csaknem teljes egésze aszubtrópusi klímaövben fekszik, mindössze azAtlanti-óceán és aVizcayai-öböl partvidéke tartozik az enyhe telűóceáni éghajlathoz. A belső területeken akontinentális hatás érvényesül. Az ország klímáját több zónára oszthatjuk.
Északi részén, a Kantábriai-hegységben és Galíciában az óceáni éghajlat hatásáraerikafélékben éspillangósvirágúakban gazdagfenyérek, rétek és lombhullató erdők, a magasabban fekvő területekenfenyvesek alakultak ki. A Pireneusok növényzete a tszfm.-nak megfelelően és K-Ny-i irányban is változik. Nyugatontölgy (pl.kocsányos tölgy), feljebbbükk alkotta lombhullató erdők, a Középső-Pireneusok magasabb régióiban fenyvesek, felettük havasi rétek, keleten a mediterrán hatás miattkeménylombú erdők, felettük mediterrán tűlevelű erdők vannak.[12]
Az ország mediterrán területei erdőinek kivágását már az ókorban megkezdték, helyükön sok helyen gyéren gyepes, lepusztult felszínű, sziklás területek vagy másodlagosan kialakult mediterrán cserjések, illetve citrus- és olajfaültetvények vannak.[12]
Természetvédelem alatt álló terület nagysága: 9,2% (2003). AzUNESCObioszféra-programja keretében 14bioszféra-rezervátumot alapítottak. Több régiót madárvédelmi területté nevezett ki a kormány, hat tengeri terület a Földközi-tengeren különleges védelem alatt áll.
Spanyolországban környezetvédelmi problémát jelent az erdők fogyása, atalajerózió, a tavak elsavasodása, a folyók szennyezése. Aturizmus jelentős mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez, különösen a Földközi-tenger partján, a nyári hónapokban.
Aközépkorban több mint ötévszázadig, nagy területek voltakiszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke1492-ig állt fenn, amikor azAragónia ésKasztíliakeresztény királyságai 770 év után elfoglalták az utolsó ibériai muszlim államot, aGranadai Emírséget. Ugyanabban az évben,Kolumbusz Kristóf elérte azÚjvilágot, amivel megalakította a világuralóSpanyol Birodalmat. Spanyolország lettEurópa legerősebb hatalma. A világ vezető hatalma volt a 16. században és a 17. század első felében, de a folyamatos háborúk és más problémák fokozatosan aláásták erejét.
Franciaország a 19. század elején megszállta Spanyolországot, ami káoszt váltott ki; a birodalom legnagyobb része függetlenné vált Spanyolországtól, ahol folytatódott a politikai instabilitás. A20. századbanpolgárháború pusztította az országot, azutánautoriter kormányzata volt. A század közepénFrancisco Franco alakított kidiktatúrát Spanyolországban, ésdemokratikus állam csak1978-ban alakult ki. Ezekben az években az ország stagnált, bár az időszak végét jelentős gazdasági fejlődés jellemezte.
A történelmi Hispania a jelenlegi Spanyolország, már az ős- és újkőkortól lakott volt. Az ország északi partvidékén,Santander közelében lévő barlangok (Altamira-barlang) az őskőkori ember festményeit rejtik. A 18 méter hosszú és 8 méter széles főterem mennyezetét szarvasokat, vaddisznókat, lovakat és bölényeket ábrázoló élethű festmények borítják – akad köztük két méternél hosszabb is. Az alakokat faszénnel rajzolták meg, majd földfestékekkel élénkvörösre és ibolyaszínűre festették. A kisebb termekben fekete színnel festett és vésett képek is találhatók. A festményeket1879-ben fedezte fel egy környékbeli földbirtokos, Marcellino de Sautola, aki tűzkőből és állati csontból készült szerszámokat is talált a barlangban. A spanyol és külföldi szakértők eleinte hamisítványnak tartották a festményeket, amelyekről végül csak 1902-ben állapították meg, hogy valóban i. e. 13 500 körül készülhettek.
Mivel Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk hódításainak célpontja volt.
A terület őslakói, a vitatott eredetű ibérek, i. e. 800 körül összeolvadtak a Pireneusokon át benyomulókeltákkal (keltiberek). Hispania gazdag érclelő helyei, ideális, hajózható partjai, előnyös földrajzi helyzete vonzották a hajós népeket. Az i. e. 10–11. században aföníciaiak telepeket létesítettek a keleti parton. Ők alapították Malacát (Malága) és Gadest (Cádiz). Az i. e. 7. században görögök jelentek meg a déli és a keleti partvidéken, akiknek később át kellett engedniük a területet a karthágóiaknak.
409-ben Hispaniát megtámadták agermán törzsek, és 419-re megalapították aVizigót Királyságot. A nyugati gótok711-ig uralkodtak, amikor is amuzulmánok átkeltek aGibraltári-szoroson és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsógót király felett.714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve az északi hegyes vidékeket. A déli (Al-Andalus, ahogyan az arabok nevezték) muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat, kerteket és nyilvános fürdőket építettek.722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereggel először győzte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette aReconquista, a terület keresztény visszahódításának kezdetét.
A13. század végéreKasztília ésAragónia a keresztény hispániai területek két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1479-ben egyesültIzabella (Kasztília hercegnője) ésFerdinánd (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot.1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híresspanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt.1482-ben megostromoltákGranadát és 10 évvel később az utolsómór királyBoabdil is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492. március 31-én Izabella és Ferdinánd (los reyes católicos) –Tomás de Torquemada és azinkvizíció támogatásával – rendelkezést adott ki a spanyolországizsidók kiűzéséről(expulsión), amelyet még abban az évben végrehajtottak.[14][15]
Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban,Kolumbusz1492-esamerikai partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol kincstárbaMexikóból ésPeruból, miután a hódítók földeket szereztekKubátólBolíviáig. Spanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez aprotekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezettPortugáliával,Angliával,Franciaországgal ésHollandiával.
Spanyol gyarmatosítás
A spanyol (piros) és a portugál (kék) birodalom kiterjedése a 17-18. században
Az Újvilágba megindult a spanyolkonkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolok az Újvilágban márgyarmatokat létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel.
ElsőkéntHernán Cortés vezetett hadjáratot a mexikóiaztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban amajákat hódította meg. 1531-benFrancisco Pizarro a peruiInka Birodalmat döntötte meg. A győzelmet hódítók hallatlan technikai fölénye, és az őslakosok megosztottsága biztosította. Az aztékok pl. tömeges emberáldozatokkal terrorizálták a meghódított törzseket, és ennek a hódítás véget vetett. Ugyanakkor az európaiak által behurcolt járványok nyomán az őslakosság alig 15-20%-a maradt életben.
A birodalom hanyatlása
1808-banI. Napóleon francia császár seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette a gyarmatai feletti uralmat. Egymadridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartófüggetlenségi háborút vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőt végleg kiűzték, és 1814-benVII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd 20 éves uralkodása alatt visszaállította azinkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot. A spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig kivívták függetlenségüket.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A végzetes 1898-asspanyol–amerikai háború aSpanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, amiKuba,Puerto Rico, Guam ésFülöp-szigetek elvesztését eredményezte. Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a20. század első feléig.1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt,Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot.1931-benXIII. Alfonz király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső konfliktusok áldozatává vált.
A spanyol polgárháború és aFranco-diktatúra (1936–1975)
Amikor1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét,José Calvo Sotelót, a hadsereg jó indokot talált arra, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkezőpolgárháború alatt (1936–39) a nacionalisták széles körű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a nemzetiszocialistaNémetországtól és a fasisztaOlaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak a szovjet segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetése ellenéreAnglia ésFranciaország a háború kiszélesedésétől félve megtagadta a republikánusok támogatását.
1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a polgárháborút, amely több mint 350 000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves uralma első felében politikailag és gazdaságilag Spanyolország elszigetelődött, és gazdasági recesszió sújtotta az országot. Ez az állapot egészen az1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés megteremtette a forrásokat az ország gazdaságának felépüléséhez. Az1970-es években Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.
A diktatúra uralomra jutását követően – katolikus egyházi szervezetek segítségével – a fasiszta rendszer megszilárdítása érdekében kezdődött a gyermekrablási folyamat(wd). Ez azt jelenti, hogy a politikailag megbízhatatlan polgárok újszülöttjeit elvették a szüleiktől, és örökbe adták olyanoknak, akiket politikailag megbízhatónak tartottak. Becslések szerint háromszázezer gyermeket vettek el így a szüleiktől. Tekintettel arra, hogy az egy napos gyermekeket nem kellett anyakönyvezni, őket már aznap elvették a szüleiktől, akiknek azt mondták:sajnos, meghalt a baba. Mára ez közismertté vált, és sok ezer spanyol DNS vizsgálatok segítségével kísérli megtalálni valódi családját. A gyermekek megtalálását segítő szervezet az SOS Bebés Robados[16][17] A katolikus Spanyolországban a negyvenes években a kórházi ápolás feladatát szinte kizárólag katolikus apácák végezték. A rendszer és az egyház közötti jó együttműködés következménye volt a Vatikánnal 1953-ban megkötött konkordátum(wd).
Francót, aki sosem szüntette meg a királyságot, 1975-ben bekövetkezett halála után végrendelete szerintI. János Károly (Juan Carlos I) király követte, XIII. Alfonz Bourbon-házi uralkodó unokája. Spanyolországban János Károly reformjainak köszönhetően hamarosan létrejött aparlamenti demokrácia.
Aznar2000 márciusában újra megnyerte a választásokat és abszolút többséget szerzett a parlament mindkét házában. Ez lehetővé tette Aznarnak, hogykoalíciós partner nélkül alakítson kormányt. Az ország ekkor rendíthetetlen pártfogója lett aterrorizmus elleni harcnak. A2004-es választásokon Aznar alelnökét,Mariano Rajoyt nevezte ki aNéppárt elnökjelöltjének maga helyett. Amárcius 11-imadridi terrortámadás utóhatásaként a Néppárt aSpanyol Szocialista Munkáspárt javára elvesztette a választásokat és vezetője,José Luis Rodríguez Zapatero lett a miniszterelnök. Zapatero olyan kormányt nevezett ki, ahol ugyanannyi nő és férfi miniszter volt. A 2008-as gazdasági válság hatására bekövetkező, illetve felerősödő spanyol problémák (az ingatlanpiacibuborék kipukkadása, a magasmunkanélküliség és az egyre nagyobb állami eladósodás) Zapatero bukásához vezettek.2011. novembere óta akonzervatívMariano Rajoy volt a miniszterelnök, aki megszorításokkal igyekezett a bajokat orvosolni.
János Károly király lemondott a trónról VI. Fülöp javára.
A 2015. novemberi választások után 111 napon át egyik párt sem tudott koalíciós kormányt alakítani, ezért VI. Fülöp spanyol király 2016-ban rendeleti úton feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki 2016. június 26-ára.[18] A választást a Néppárt nyerte meg, aPSOE a második helyen végzett.[19]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A királyi palota (balról) és az Almudena katedrális (jobbról) MadridbanPalacio de las Cortes, a Kongresszus székháza, Madrid
A parlamentárisdemokráciátFranco tábornok halála után állították vissza,1975-ben, aki az1939-ben véget ért polgárháború óta irányította az országot. Az1978-as spanyol alkotmány Spanyolországotalkotmányos monarchiának nyilvánította miniszterelnökkel, aki a kétkamarás parlament, aCortes Generales vezetője. Ennek tagjait 4 évenként választják.1981.február 23-án néhányan a hadseregből betörtek a parlamentbe és megpróbálták megdönteni a hatalmat. A katonaság nagy része azonban hűséges maradtI. János Károly királyhoz, aki a Spanyol Hadsereg főparancsnokaként meghiúsította a puccsot.
1982 októberében aSpanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE)Felipe González Márquez vezetésével abszolút többséget szerzett a Képviselőházban és a Szenátusban egyaránt. Gonzáles és pártja 13 évig volt kormányon. Ez idő alatt Spanyolország belépett aNATO-ba és azEurópai Unióba. Az ország nagy mértékben fejlődött az oktatás, az egészségügy és munkaügy területén is.
Spanyolországállamformájaalkotmányos monarchia az1978. évialkotmány bevezetése óta. Az állam feje akirály, jelenlegVI. Fülöp (spanyolulFelipe VI). A király a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. Vétójoggal rendelkezik a parlamentben. Reprezentatív feladatokat lát el. Nyilvánosságra hozza, illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.
Törvényhozás: Az ország kétkamarásparlamenttel rendelkezik, amelynek neveCortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják:
a Képviselői Kongresszus(Congreso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
a Szenátus(Senado) 259 tagja, melyből 208-at közvetlenül választanak meg, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.
Végrehajtó hatalom: A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztottkormányfő által vezetettMiniszterek Tanácsa irányítja.
Spanyolországközigazgatása háromszintű. Az állam 17autonóm közösségre(comunidad autónoma), 50tartományra(provincia), továbbá mintegy 8000községre (municipio,helyi önkormányzat) oszlik. A kétészak-afrikai város,Ceuta ésMelilla egyszerre autonóm város és község. Mindezeken kívül a legtöbb autonóm közösségben vannak bizonyos közigazgatási funkciói acomarca nevű területi egységnek, amely a tartománynál kisebb, de általában több községből áll, így az egykori magyarjárásokhoz hasonlítható.
Az autonóm közösségek és városok mindegyike saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott közösségekBaszkföld,Galicia,Katalónia ésAndalúzia.
Spanyolország katonai költségvetése 9 milliárdamerikai dollár, aGDP 1,1%-a volt2003-ban. Teljes személyi állománya 77 000 fő (2006-ban), tartalék 295 000 fő (2000-ben). Mozgósítható lakosság 10 569 785 fő2000-ben, amelyből 8 481 690 fő alkalmas katonai szolgálatra.
1997 óta a férfiaknak hat hónapos kötelező katonai szolgálati időt ír elő a törvény. 1996 előtt még 9 hónapos szolgálati idő volt. A katonai szolgálatot megtagadók száma évente eléri a 100 000 főt.
Spanyolország 1982-ben lett aNATO tagja, 1986-ban a tagságot népszavazás útján is megerősítették. 1988-ban azAmerikai Egyesült Államok kivonta légierőit a Torrejónban található támaszpontról.
Az idegenlégió:Spanyol Idegenlégió(Legión Espanola vagy egyszerűenLa Legión)
Csendőrség(Guardia Civil): A fegyveres testület létszáma 66 000 fő, férfiak és nők vegyesen vannak kötelékében (2004).
2007.január 1-jén Spanyolország lakossága hivatalosan 45 116 894 fő volt[20]). Ebből 40 634 326 spanyol állampolgár, 4 482 568 bevándorló volt. 2007-ben 957 000 fővel (2,12%) növekedett a népesség, így a lakosság száma immár a 46 milliót is meghaladja.[21] Az állam népsűrűsége 93 fő/km²(2018), ami a többinyugat-európai országéhoz képest alacsony, és a lakosság eloszlása is aránytalan. A fővárost,Madridot övező területeken kívül a partvidék a legsűrűbben lakott.
A20. században Spanyolország lakosságának száma megduplázódott, köszönhetően az1960-as és1970-es évek látványos demográfiai fellendülésnek.
Az ország átlagostermékenységi rátája (TFR) : 1,28, ami nem éri el a népesség fenntartásához szükséges mértéket (2,1) és egyike alegalacsonyabbaknak a világon. Az, hogy a népesség – ami 2000-ben még csak 40 millió volt – az utóbbi 5 évben mégis évi 700 000 fővel[1] nőtt, csakis a bevándorlásnak köszönhető. Az ország jelenkori fejlődésében a főváros mellett a tengerpartok jutottak előnyhöz – ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km²-enként.
A 21. század elején a lakosság 62%-a kasztíliai spanyol.[25] 17% az autonóm Katalóniában élőkatalán.[25] A szintén autonóm Galícia lakói, a gallegók aránya 6%.[25] A senkivel sem rokonbaszkok,Baszkföld lakói 2%-ot tesznek ki. Szintén 2% az aránya az országban szétszórtan élő cigányoknak. Az országban milliós nagyságrendben élnek a latin-amerikaiak, afrikaiak és kínaiak.[25]
AzEurópai Unió bevándorlásának jelentős része Spanyolországban csapódik le. 2020-ban a külföldiek nagy részét a latin-amerikaiak, a marokkóiak és a románok teszik ki.
2020-as hivatalos adat alapján a lakosság születési helye a következő volt:[26]
Bár aspanyol alkotmány második fejezete kimondja, hogy az országnak nincs fő vallása, a legtöbb követője mégis akatolikus egyháznak van. Aspanyolok 76%-a vallja magátkatolikusnak, 2% valamilyen más vallás követőjének és 19% nem hívőnek vagyateistának.2006 októberében a Spanyol Szociológiai Kutatások Központja[27] elvégzett egy közvélemény-kutatást, amely szerint a magát katolikusnak valló emberek 54%-a nem, vagy csak nagyon ritkán jár templomba, 15%-a egy évben néhányszor, 10%-a havonta néhány alkalommal és 19%-a minden vasárnap és néha kétszer is egy héten.
A jelenlegi nagy bevándorlási hullámok ahhoz vezettek, hogy Spanyolországban megnövekedett aiszlám hívők száma, és ma már 1milliómuszlim él az országban. Spanyolország fő területein nem éltek muszlimok századokon keresztül; bár agyarmati terjeszkedéskorÉszak- ésNyugat-Afrikában az elfoglalt területeken iszlám hívők is éltek, főkéntSpanyol Marokkóban ésNyugat-Szaharában. Manapság aziszlám a második legjelentősebb vallás Spanyolországban, és körülbelül a népesség 3%-a sorolja magát ehhez a felekezethez.
CASTELLANO – egy nyelv elnevezése Andaluz – egy kasztíliai nyelvjárás (tájszólás) elnevezése ARAGONÉS – egyéb újlatin dialektuscsoport (hagyományosan „spanyol nyelvjárás”, mára elismert önálló nyelv) elnevezése
Spanyolországban összesen öt különböző nyelvet (illetve ezek nyelvjárásait), valamint kétdialektust beszélnek. A hivatalos államnyelv, amelyet mindenki beszél, akasztíliai spanyol. A bonyolult ősi és nemindoeurópai eredetűbaszk nyelv kivételével valamennyi nyelv és dialektus alatin nyelvből származik. A spanyol államnyelv mellett akatalán, agaliciai (amely tulajdonképpenportugál nyelvváltozat), valamint a baszk hivatalos nyelvek a sajátautonóm közösségeikben. Az ötödik nyelv a katalánnal közeli rokonságban lévőokcitán, amelynek gascon dialektusát (spanyolországi sztenderdizált változata azaráni) aPireneusokAran-völgyében beszélik. Azasztúriai és azaragóniai a kasztíliaival közeli rokonságban lévőközépkori dialektusok folytatásai, erősen visszaszoruló helyzetben. Az utóbbi három nyelvváltozat hivatalos elismert és állami védelemben részesül, azonban nem rendelkezik hivatalos státusszal.
Amezőgazdaság fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében, különösen a földművelés jelentős. Acampo secanót (száraz földet) külterjesen, öntözés nélkül művelik, legfőbb terményei azárpa, abúza és ahüvelyesek. Acampo regadíón (öntözött földön)citrusfélék,gabona,szőlő és zöldségfélék teremnek. Spanyolország a világ elsőolajbogyótermesztője évi mintegy egymillió tonnával. Bor- és olívaexportja kiemelkedő,Katalónia Európa második pezsgőexportőre (Franciaország után).
Bányászata: Spanyolországban főleg az északi vidékeken, Galíciában, Asztúriában, Baszkföldön, illetve a délebbre eső területek közül aSierra Morena hegyében és a Bétikai-Kordilerrákon foglalkoznak bányászattal. Bányászati központok: szén –Oviedo, vasérc –Bilbao,Santander, réz – Andalúzia. További nyersanyagok:urán,kőolaj,földgáz,só.Higany termelésben első a világon.
Energiaforrása a hazaifeketekőszén kitermelésén alapul, de az atomerőművek és vízerőművek is fontos szerepet játszanak. 53,25% a villamosáramnak hőerőművekből származik, 16,40% vízerőművekből, 23,77% atomerőművekből. Spanyolország déli részén már üzembe állítottaknapkollektorokat.
Nyersanyagaira fejlődő ipar települt. Vaskohászat: centrumaBilbao, Avilés. Gépgyártás: főleg járműipar, gépkocsigyártás – centruma: Barcelona, vasúti járművek gyártása és hajógyártás. Vegyipar: kénsavgyártás, műtrágya előállítása, gyógyszergyártás, gumigyártás. Könnyűipari vezető iparágazatai: textilipar (centruma Katalónia) és az élelmiszeripar. Fontos a halfeldolgozás.
Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás azidegenforgalom (turizmus). Spanyolországturisztikai vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg. 2000-ben az ország vezető helyen állt avilágörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk.
Látogatók létszáma: 1978-ban még csak 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54 millió turista/év. 1998-ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb ésEurópa 2. leglátogatottabb országává (az első Franciaország volt). 2005-ben 55,5 millió turista kereste fel, ebből 14,5 millióan Katalóniában jártak. Legfontosabb küldő országok: Franciaország, Portugália, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország.
Bevételek: a 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel egy részét útépítésre és a helyi iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21,2% (1989).
A vasútvonalak hossza 15 288 km (2008), részben állami, részben magánkézben, cégek tulajdonában van. Az országban a nyomtávolság 1668 mm-es, szemben az európai standard 1435 mm-rel. Emiatt a francia határon nyomtávváltásra van szükség.
19 nagy kikötője közül a legfontosabbak Barcelona és Bilbao kikötői.Valencia,Gijón ésPalma de Mallorca ugyancsak jelentős forgalmat mutat fel. Kereskedelmi hajóflottája 144 hajóból áll (2004).
Spanyolország kultúráját különféle történelmi befolyások alakították, gyökereiben elsősorban a római előtti kelta és ibériai kultúrán alapul. Majd más ókori népek, például a rómaiak, a föníciaiak, a karthágóiak és a görögök is gyakoroltak némi befolyást. Az ókori rómaiak a nyelv és a vallás területén is tartós örökséget hagytak a spanyol kultúrában, mivel Róma létrehozta Hispániát politikai, jogi és közigazgatási egységként. A későbbi spanyol nemzet történelme további elemeket adott az ország kultúrájához és hagyományaihoz.
Aspanyol labdarúgó-válogatott 1964-ben, 2008-ban, 2012-ben és 2024-ben megnyerte a labdarúgó Európa-bajnokságot, 2010-ben pedig a labdarúgó Világbajnokságot.
AFormula–1 már szinte a kezdetektől képviselteti magát az országban. ASpanyol Nagydíjat már a sorozat második évében,1951-ben megrendeztékPedralbesben. KésőbbJarama ésMontjuïc között változott a helyszín, előbbi a páros, utóbbi a páratlan években adott otthont a versenynek. 1976-tól csak Jaramában indultak. 1981-től öt évig egy újabb helyszín,Jerez rendezte a nagydíjat. Néhány évig egyébként azEurópai Nagydíjat is Jerezben rendezték. 1991-től a jelenlegi helyszínen, aCircuit de Catalunya elnevezésűBarcelonához közeli versenypályán folyik a verseny.
Az F1 legismertebb spanyol versenyzőjeFernando Alonso. Karrierjét aMinardiban kezdte, még2001-ben. Egy év tesztpilótai szerződés után aRenault-hoz került, ahol2005-ben és2006-ban egyaránt világbajnoki címet szerzett, megszakítvaMichael Schumacher ötéves egyeduralmát.2010 és 2014 között aFerrarinál szerepelt.2014-2018 között visszatért egykori csapatához aMcLarenhez és a 2018-as Abu Dhabi-i nagydíjon vonult vissza a száguldó cirkusztól. Rajta kívül három spanyol szerepelt az utóbbi években,Jaime Alguersuari,Pedro de la Rosa ésCarlos Sainz Jr.. Utóbbi aRed Bull Racing fiókcsapatánál, aScuderia Toro Rosso-nál és aRenaultnál versenyzett. A 2019-es szezontól Ő vette át Alonso helyét a McLarennél. Jelenleg a Ferrari pilótája.
AMotoGP-ben az F1-gyel ellentétben több spanyol vonatkozású siker lelhető fel. A 70-es és 80-as években két rendkívül sikeres spanyol versenyző,Jorge Martínez ésÁngel Nieto uralták az alsóbb kategóriákat. Utóbbi tizenhárom világbajnoki címével a mai napig az örökranglista második helyén áll, és több más összevetésben is rendkívül jó. A közelmúlt, illetve a jelen legsikeresebb versenyzői a kétszeres világbajnokÀlex Crivillé, a még ma is versenyzők közül pedig a háromszoros győztesDani Pedrosa, az ugyancsak háromszor elsőJorge Lorenzo vagy a2010-es 125 köbcentiméteres, 2012-es Moto2-es világbajnokMarc Márquez, aki2013,2014,2016,2017,2018 után2019-ban is diadalmaskodott a legrangosabb világbajnoki sorozatban.
Itt is rendeznekSpanyol Nagydíjat, aminek nagyrészt Jerez adott otthont. Néhány évben a versenyt Jaramában, illetve Montjuïcben rendezték.
Március 1. ABaleár-szigetek napja (Día de Las Islas Baleares)
Március 19.Szent József napja (Día de San José)(Aragónia, Baszkföld, Extremadura, Galicia, Kasztília-La Mancha, Kasztília és León, Madrid, Murcía, Navarra, Valenciai Közösség)
Április 4.Baszkföld nemzeti ünnepe (Día del País Vasco)
Nagycsütörtök (Jueves Santo)(Andalúzia, Aragónia, Asztúria, Baleár-szigetek, Baszkföld, Extremadura, Galicia, Kanári-szigetek, Kasztília-La Mancha, Kasztília és León, La Rioja, Madrid, Murcía, Navarra)
Július 7-14. között.San Fermín napja, bikafuttatás (Fiesta de San Fermín, Encierro de los Toros)(Pamplona)
Július 25.Szent Jakab apostol, Spanyolország védőszentje (Santiago Apóstol)(Baszkföld, Galicia, Kanári-szigetek, Kasztília és León, La Rioja, Madrid, Navarra)
Július 28.Kantábria napja (Día de las Instituciones de Cantabria)
Augusztus 15.Nagyboldogasszony (La Asunción de la Virgen)(Andalúzia, Asztúria, Kanári-szigetek, Kantábria, Madrid)
Szeptember 8.Extremadura napja (Día de Extremadura)
↑Turisztikai világszervezet (szerk.): International Tourism Highlights 2020 Edition . Madrid 2021,ISBN 978-92-844-2245-6 , p. 8 , doi : 10.18111/9789284422456 (angolul).
García de Cortázar-González Vesga:Spanyolország története (Osiris Kiadó, Budapest, 2001)
Anderle Ádám:Spanyolország története (Pannonica Rt., 1999)
Aurora Fernández Vegue:Museos de España (Subdireccio General de Promoción Exterior del Turismo, Turespana, Secretaria General de Turismo, Gaez S.A., Esp.)(spanyolul)ISBN 84-8152-097-7
Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Budapest, 1992)ISBN 963-7948-14-7
Földrajzi világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Budapest, 2003)
Cartographia világatlasz (Cartographia Kft., Budapest 2001–2002)
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.svg)
.jpg)
_01.jpg)
_14.jpg)
.jpg)
.jpg)
