Asovinizmus a saját nép vagy csoport felsőbbrendűségébe vagy uralmába vetett ésszerűtlen hit,[1] vagy olyanpolitikai ideológia, ami alatt általában ahazafiság fanatikus megnyilvánulását értik,[2] a haza vagynemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.
Francia kokárda, A sovinizmus szó a Cogniard-fivérekLa cocarde tricolore (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt el[3]
Az eredeti értelmében gyakran szélsőségesnacionalizmus, amelyben az egy nemzet tagjai felsőbbrendűnek érzik magukat más nemzetekhez képest. Aszociológiában gyakran használják a kifejezést más felsőbbrendű attitűdök jellemzésére, mint például a szociális vagy nem-specifikus sovinizmus.
Köznapi használatban gyakran keveredik anacionalizmussal és a hazafiság fogalmával, de ezek a fogalmak nem ugyanazt jelentik: anacionalizmus és a sovinizmus politikai ideológia, míg a hazafiság inkábberkölcsi nézet és érzület, ami ahaza eszményét erkölcsi hivatkozási pontnak állítja be.
A sovinizmus a mi-ők ellentétből indul ki, amikor a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával.
A szó tágabb értelemben bármi másra irányuló fanatikus, ellentmondást nem tűrő rajongást is kifejezhet, például nyelvi sovinizmus, nemi sovinizmus stb.Sovén, soviniszta az, akire a sovinizmus jellemző.
Az 1960-as és 1970-es években a soviniszta kifejezést afeminista mozgalom használta, hogy a családrendszert férfiközpontúsággal vádolja.
A magyar kifejezés afranciachauvinisme (ejtsd: [ʃovinizm]) szóból ered. Az eredeti szó a legendás francia katona, a túlzottan hazafias újonc,Nicolas Chauvin(wd) nevéből származik, akiBonaparte Napóleon hadseregében szolgált.[4]
A Cogniard-fivérek (Charles-Théodore és Jean-Hippolyte Cogniard)La Cocarde tricolore (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka[5] alapján terjedt el, amelynek egyik szereplője,Nicolas Chauvin a túlzott hazafiságot személyesíti meg; vakon, ellentmondást nem tűrő módon imádjaNapóleont és mindazt, ami tőle ered. A szereplő nevével ([ʃovæɳ]) illették a túlzottan hazafias katonákat azelső császárság idején, akik Napóleon hódító politikájának lelkes hívei voltak.[6]
