Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Somogyvári Rudolf | |
 | |
| 1965-ben, ShakespeareII. Richárd című drámájának címszerepében | |
| Született | Skoda Rezső 1916.november 30.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1976.szeptember 27.(59 évesen)[3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Parragh Éva(h. 1949–?) Mária (1941)(h. 1962–1976) |
| Gyermekei | két gyermek: Somogyvári Péter (1956) Somogyvári Krisztina (1964) |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | csontdaganat |
| Sírhelye | Farkasréti temető(25-1-31) |
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1937–1976 |
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | |
| 1956, 1968 | |
| További díjak | |
| Ajtay Andor-emlékdíj (1976) | |
 AWikimédia Commons tartalmazSomogyvári Rudolf témájú médiaállományokat. | |
Somogyvári Rudolf, születési nevén:Skoda Rezső (Budapest,1916.november 30. –Budapest,1976.szeptember 27.) kétszeresJászai Mari-díjasmagyar színművész.
Édesapja Skoda Rudolf (1881–1955) katonatiszt, édesanyja Ott Terézia (1888–1969). Nagyapja Skoda Ferenc császári és királyi tábornok. Két testvére volt: Egon és Mariann. Már gyermekkorában jól rajzolt, festőművésznek készült. Gimnáziumi évei során rendszeresen sportolt.
Sokat sportoltam. Eveztem, úsztam, sőt az ökölvívást addig folytattam, amíg egy napon a felismerhetetlenségig összeverve, édesanyám alig ismert meg.
1937-ben elvégezte azOrszágos Színészegyesület Színészképző iskoláját, ezután vette fel a Somogyvári Rudolf nevet. 1938–1940 között aMagyar Színház tagja volt. Első jelentősebb szerepétZilahy LajosA szűz és a gödölye című darabjában kapta.Miskolcon játszották az ősbemutatót, ahol Somogyvári hamar népszerű lett, abudapesti premier alkalmával pedig már városszerte ünnepelték. Mindig elegáns megjelenése hamar meghódította a nézőket. 1940–1942 között vidéki színházak tagja volt.
1942-től rövid ideig azAndrássy úti Színházban játszott, közben behívták katonának. 1945-ben hadifogságba esett.Baskíriába vitték, onnan akijevi nagytábor lakója lett,„a napsütötteSzovjetunióban”, ahogy később maga mesélte. A lágerben tábori színjátszó kört alakított, amelynek vezetője, „díszlet- és jelmeztervezője” lett.„Isten küldte Őt közénk”, mondták volt fogolytársai, hogy a szenvedések idejére életet vigyen a táborlakóknak.
1949-től aVidám, azÚttörő és aPetőfi színházak tagja volt. 1956–1960 között az1956-os hozzáállásáért száműzték abudapesti színházakból. ASzolnoki Szigligeti Színházba helyezték, a „színészek büntetőszázadába”, ráadásul rokonságba kevertékSomogyváry Gyula íróval, akit az akkori kultúrpolitika szélsőjobboldalinak tartott, emiatt is meghurcolták. Legjobb barátja a szinténszolnoki „száműzetésben” élőMensáros László volt. 1963–1969 között aThália Színház tagja, majd 1969–1976 között aVígszínház tagja lett.
Markáns hangszíne révén keresett szinkronszínész volt. AMagyar Televízióban 1968-ban bemutatottŐrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című német tévésorozat eredeti szinkronváltozatában Villa ezredes, állambiztonsági főnök (Friedrich Joloff) az ő hangján szólalt meg.[4]
1976 nyarán megbetegedett, kórházba került. Az orvosokcsontszarkóma betegséget állapítottak meg nála.[5] Műtétek sora sem tudta megmenteni, szeptember végén eltávozott az élők világából. Halálát követően jelent meg azLGT-nek az emléke előtt tisztelgőElkésett dal (S. R. emlékére) című dala, amely aZene – Mindenki másképp csinálja című lemezen jelent meg, ésPresser GáborSzent István körút 14. címűmusicaljében is helyet kapott.
Kétszer nősült, két gyermeke született: Krisztina és Péter.
Gyermekkori vágyát csak részben valósíthatta meg: magának rajzolt. Rajzolt a próbák alatt, a büfében, színképeket tervezett, melyeknek eddig csak elenyésző hányada láthatott napvilágot. Csak a színpadon érezte jól magát.
Lemegy a függöny, és az ember mehet vissza az életbe félni.
ASzínházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 103, ugyanitt százharminchárom fényképfelvétel őrzi emlékét.[Mj. 1]
Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap