Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Somogyszil | |||
| Gótikus eredetű római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szakály László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7276 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 656 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 19,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,46 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Somogyszil weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazSomogyszil témájú médiaállományokat. | |||
Somogyszil (németül:Sil)községSomogy vármegyében, aKaposvári járásban.
Kaposvártól közúton 22 kilométerre északkeletre fekszik,Igal közelében, attól mintegy 5 kilométerre, aKocsolától odáig húzódó6507-es út mentén.
Acímer megalkotásakor a település korábban használt pecsétjeihez, és azok elemeihez nyúltak vissza. Már a18. század végén használt pecséten megtalálható volt a háromágú korona, az ekevas, a búzakalász (ekkor még csak egy darab) és a könyöklő kar (ekkor még balra fordult).1835-től a búzakalászok száma három lett, a kar jobbra fordult, a korona azonban hiányzott. A címert1995-ben véglegesítették jelenlegi formájában.
Álló csücsköstalpú pajzs, melynek kék mezejében jobbra fordult, felemelt ezüst szablyát tartó páncélos kar, melynek könyökhajlata fölött, a pajzs vonalán három arany búzakalász áll, a két szélső egy-egy arany levéllel van megrakva. A páncélos kart felülről egy vörös ékkövekkel díszített háromágú arany korona, alulról egy hegyével lefelé, élével jobbra fordított ezüst ekevas keretezi. (A korona a település egykori mezővárosi rangjára, a páncélos kar az egykori hajdútelepülésre utal).
A falu aközépkorban Tolna vármegye része volt és nem a mai helyén, hanem a Szilkállónak nevezett dűlőben feküdt. Nevét először 1138-ban,II. Béla király megerősítő levelében említették a dömösi prépostság részére kiállított megerősítő levélben. Neve később, az 1332-1337. évipápai tizedjegyzékben ugyancsak egyházas helyként szerepelt. Az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékben 10, 1580-ban pedig 17 ház állt itt. 1660-ban birtokosaként Zankó Miklós, egy 1703 körüli összeírásban pedig Zankó Miklós és Boldizsár birtokaként volt említve. Az 1715. évi összeírás pedig megjegyzi róla, hogy a falu sokáig lakatlanul állt és csak két év óta lakják ismét, ekkor 39 háztartását írták össze. 1726-ban fele-fele részben a gróf Harrach család és gróf Esterházy János birtoka volt, de 1733-ban már a Hunyadyaké volt.
A település neve a19. század végén mégSzil volt. Ekkoriban kisközség voltSomogy vármegye igali járásában.1891-ben 2 672magyar ésnémet lakosa volt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 759 | 775 | 766 | 661 | 658 | 654 | 644 | 656 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 4,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,8%, református 5,2%, evangélikus 13,8%, felekezet nélküli 7,6% (12% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% németnek, 2,7% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,6% volt római katolikus, 9,9% evangélikus, 4,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,4% felekezeten kívüli (31,8% nem válaszolt).[12]
Műemléki védelem alatt álló római katolikus temploma középkori eredetű. Gótikus stílusban épült, de 1726-ban barokk stílusban átalakították.[13]