Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Somogybabod | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Fonyódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Káldi László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8684 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 467 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 43,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,58 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 40′ 12″,k. h. 17° 46′ 45″46.670119444444,17.77926111111146.670119°N 17.779261°EKoordináták:é. sz. 46° 40′ 12″,k. h. 17° 46′ 45″46.670119444444,17.77926111111146.670119°N 17.779261°E | |||
  Somogybabod Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Somogybabod weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazSomogybabod témájú médiaállományokat. | |||
Somogybabod egyközségSomogy vármegyében, aFonyódi járásban.
ASzigetvár-Kaposvár-Balatonszemes közti régi67-es főút (a6714-es út) mentén fekszik, de belterületét már elkerüli a 67-es út új, négysávos szakasza. A település Balatonlellétől körülbelül 15 kilométerre dél-délkeletre, Kaposvártól mintegy 35 kilométerre északra található.
Somogybabod területén régen két település állt.Tard (Tardpuszta) nevét először egy 11. századi irat említi, mint a szentmártoni apátság részbirtoka (1102-ben már temploma is volt),Babod (Babodpuszta) neve pedig az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben fordul elő először. A vidék a középkorban a környék legfontosabb szőlőtermőhelyei közé tartozott. Birtokosa 1703-banZankó Miklós ésBoldizsár, 1726-ban és 1733-ban alengyeltótiLengyel család volt, majd a 19. század közepén báróPuteáni Sándor, akitől még 1856 előtt aRihmer család vette meg.[3][4]
AzInkey-kastély 19. századi épület, a katolikus templom a 20. század közepén épült.[4]
A település melletti puszták a 20. század elején nagybirtokok részét képezték, majd az 1910-es években kiparcelláztákKisbabodot,Szilvást,Rákit ésVörösihegyet, a következő évtizedben pedigNagybabodot is. Ezeken a pusztákon főként az első világháború előtt érkező telepesek építkeztek. Az addigSomogytúrhoz tartozó puszták önálló községgé 1939-ben alakultak, amikor 70 család élt itt. 1972-ig Somogybabod alátrányi körjegyzőséghez tartozott, de önálló tanácsa volt, ekkor viszont három településsel közös községi tanács alakult. Tardpuszta 1980-ban került át Somogytúrtól Babodhoz. Az 1990-es évektől kezdve az összes utca aszfaltos burkolatot kapott, és az egész településen kiépítették a víz-, a villany-, a kábeltévé-, a telefon- és a gázhálózatot is.[4]
A mezőgazdaság mellett a legtöbb embernek egy műanyagüzem biztosított munkát, amely azonban megszűnt. Csarnokába 2002-ben egy autóalkatrész-gyártó üzem költözött be, igaz, ez a korábbi 300 helyett csak 40 embernek ad munkalehetőséget. Emellett egyre többen próbálnak megélni a fejlődő turizmusból: aBalaton közelsége és a pünkösdkor megrendezett Nemzetközi Offroad Fesztivál ehhez jó alapot biztosít.[4]
A településen 2004. május 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson az addigi polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.[9]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 480 | 471 | 457 | 423 | 466 | 465 | 467 | 467 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 3% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,8%, református 7,6%, evangélikus 5,3%, felekezet nélküli 6,8% (10,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% németnek, 1,1% cigánynak, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 4,9% református, 2,6% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,4% izraelita, 1,5% egyéb keresztény, 4,1% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).[16]
