Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Somogyaszaló | |||
| A református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Makai Gabriella (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Mészáros Renáta | ||
| Irányítószám | 7452 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 725 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,12 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Somogyaszaló weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazSomogyaszaló témájú médiaállományokat. | |||
SomogyaszalóközségSomogy vármegyében, aKaposvári járásban.
A vármegye középső részén fekszik, a megyeszékhelyKaposvár északi szomszédságában, a város központjától 12 kilométerre.
A közvetlenül határos települések: észak felőlMernye, északkelet felőlSomodor, délkelet felől Répáspuszta, dél felőlToponár, délnyugat felőlKaposfüred [mindhárom utóbbi Kaposvár része], nyugat felől pedigMagyaregres.
Déli határszéle mellett terül el a térség legnagyobb tava, a több patak vizének felduzzasztásával kialakítottDeseda; partszakaszainak egy kisebb része aszalói területen húzódik.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a67-es főút, ezen érhető el északi és déli szomszédai felől is. Belterületét azonban a főút ma már elkerüli, központján csak a régi nyomvonal halad keresztül, amely új számozással a6548-as útszámot viseli. Különálló településrésze a központjától 2,5 kilométerre keletre fekvő Antalmajor, ahova a 65 143-as számú mellékút vezet. Keleti és nyugati szomszédjával nincs kiépített közúti kapcsolata.
A hazai vasútvonalak közül aKaposvár–Siófok-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között.Somogyaszaló megállóhely Antalmajor belterületének keleti széle közelében helyezkedik el.


Somogyaszaló (Aszaló) nevét az1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először.1403-banAzzalow,1437-benAzalo alakban írták az oklevelek.1536-ban Sulyok István és Balázs, és Dersffy Miklós özvegye,1550-ben Dersffy Farkas és Lengyel Boldizsár,1598-1599-ben pedig Dersffy Ferencz voltak birtokosai. Az1573-1574 évitörök kincstári adólajstrom szerint ekkor 20,1580-ban pedig 29 házból állt,1626-1627-ben pedig a magyar királyi adórovók csak két portát írtak benne össze.1660-ban a dézsmaváltságjegyzékben két ily nevű helység fordult elő. Az egyik aszigligeti vár tartozékai között szerepelt, míg a másiknak Sárkány Miklósné volt a birtokosa.1715-ben már grófEsterházy Józsefé volt, ekkor 11 háztartását írták össze benne.1726-tól pedig a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.
A20. század elejénSomogy vármegye Igali járásához tartozott.1910-ben 982 lakosából 976 magyar, 6 német volt. Ebből 337 római katolikus, 632 református, 8 evangélikus volt.
A községhez tartozó egykori Déshida-major a középkorban falu volt.1298-ban aGyovad nemzetségbeli Simon fia, István, nyerte neje, Dáray Anna, hozományaként.1309-ben azonban Németújvári III. Henrik bánnak zálogosították el.1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék is említette; ekkor már plébániája is volt.1343-ban aGutkeled nemzetségbeli Miklós fia, Miklós, birtokába került.1403-1443-banKaposújvár tartozékai között sorolták fel,1443-ban pedig már vámhelyként említették.1536-ban Sulyok Balázs és Dersffy Miklós özvegyének birtoka volt.1726-tól puszta és a herceg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.
Somogyaszaló címere csücskös talpú vörös tárcsapajzs, kék pajzslábbal. A vörös pajzsmezőben a pajzslábon álló, jobbra fordult ágaskodó arany ló felemelt első pár lábaival egy két levéllel megrakott szőlőfürtöt tart. A kék pajzslábban három jobbra úszó ezüst hal. A pajzsot mindkét oldalon arany makkokkal megrakott, keresztbe tett szárú tölgyfaág keresztezi.[3]
A településen 2014. március 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[14] A posztért aránylag sok, összesen öt jelölt indult.[10]
2016. szeptember 11-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a községben, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A hivatalban lévő polgármester elindult a választáson, és meg is tudta erősíteni pozícióját.[12]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 759 | 758 | 733 | 862 | 737 | 736 | 726 | 725 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 3,7% cigánynak, 2,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 14,5%, evangélikus 2,5%, felekezet nélküli 8,8% (22,5% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1% lengyelnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,5% volt római katolikus, 9,1% református, 1,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 26,1% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).[17]