Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Skrad | |
 | |
| Skrad látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Skrad |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Damir Grgurić |
| Irányítószám | 51311 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 858 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 665 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 53″,k. h. 14° 54′ 23″45.431388888889,14.90638888888945.431389°N 14.906389°EKoordináták:é. sz. 45° 25′ 53″,k. h. 14° 54′ 23″45.431388888889,14.90638888888945.431389°N 14.906389°E | |
| Skrad weboldala | |
 | |
Skrad (ejtsd: Szkrád)falu ésközségHorvátországban, aTengermellék-Hegyvidék megyében. KözigazgatásilagBelski Ravan,Brezje Dobransko,Bukov Vrh,Bukovac Podvrški,Buzin,Divjake,Gorani,Gorica Skradska,Gornja Dobra,Gramalj,Hlevci,Hosnik,Hribac,Mala Dobra,Malo Selce,Pečišće,Planina Skradska,Podslemeni Lazi,Podstena,Pucak,Raskrižje,Rasohe,Resnatac,Rogi,Sleme Skradsko,Trški Lazi,Tusti Vrh,Veliko Selce,Vrh Brodski,Zakrajc Brodski ésŽrnovac települések tartoznak hozzá.
Fiumétól 38 km-re,Delnicétől 16 km-re északkeletre a Zágráb-Fiume főút mellett 700 m magasan fennsíkon fekszik. A felette emelkedő Skradi csúcs 1044 m magas. A festői környezetben fekvő települést örökzöld és lombhullató erdők veszik körül.
Területe a sűrű erdőségek miatt sokáig lakatlan volt. Csak a15. században említik először, amikor bírói rendelet tiltja meg a Frangepánoknak, hogy zágrábi kereskedőktől adót szedjenek ezen a területen. Mint falu a16. század elején tűnik fel brodi nemesi birtokként.1528 és1585 között a terület a folytonos török betörések és fosztogatások következtében újra elnéptelenedett. Lakóit megölték vagy elhurcolták, mások elmenekültek. A17. században a török támadások gyakoriságának megszűntével az élet is kezdett visszatérni a lerombolt falvakba. A Zrínyiek, akik rokoni kapcsolatok alapján már1577-ben megszerezték a brodi uradalmat aFrangepánoktól új jobbágyok telepítésébe kezdtek. Az újonnan betelepítettekkaj dialektusa váltja fel a török pusztítás előtt itt elterjedtča dialektust. A hegyvidéki kajnak nevezett sajátos itteni dialektus a mai napig is fennmaradt a környező településeken. Skrad létezéséről az első hitelt érdemlő adat1694-ből származik. (Újabb kutatások alapján ez a név már1641-ben is előfordul, azonban csak földrajzi értelemben, település ekkor még nem állt itt.) 1694. június 12-én nyolc jobbágy kap itt földet az uradalomtól, melynek akkor Brod na Kupi a székhelye és ők alapítják meg a mai települést.[2]
Skrad kezdetben nagyon lassan fejlődött. Az összeírásokból tudjuk, hogy1805-ben 13 ház állt itt 14 családdal és 114 lakossal, a brodi uradalom jobbágyaival.[2] A település életében a Lujziána út építése hozta meg a fellendülést. Az építés1803-ban kezdődöttFiumétólKárolyváros irányába és1809-re már Károlyváros közelébe, egészen Netretićig jutott. Ekkor anapóleoni háborúk miatt a munkák egy időre megakadtak. Napóleon a Száva jobb partjáig terjedő horvát területeket1809-benIllír tartományok néven a birodalomhoz csatolta. Ebben az időben fejeződött be az út építése is, mely a franciák számára nagy katonai jelentőséggel bírt. Az út is a császár feleségének,Mária Lujza osztrák főhercegnőnek nevét kapta, és bár a francia uralom1813-ban véget ért, az út neve máig megmaradt. A helyiek gyorsan megtanulták, miképp szerezzenek hasznot a megnövekedett forgalomból. Az utasok elszállásolására éjszakai szállások, vendégfogadók épültek. Az egyik ilyen vendéglő épülete a mai napig is áll, a Hegyvidék egyik legértékesebb barokk épületeként. Amikor a vasút is megépült1873-ban az út forgalma újra lecsökkent, de a lakosság növekedése tovább tartott.[2]1876-ban megnyílt az iskola, mely 1976-tól új épületben működik. Az iskola mellett óvoda is található. A falu atrianoni békeszerződésigModrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott.
A település fejlődésének a turistaforgalom20. század elején történt megnövekedése adott újabb lendületet. A vonzó természeti környezet és a hegyvidéki klíma miatt a település csakhamar kedvelt kirándulóhely lett.1914-ben megalakult a helyi turista egyesület, mely gondoskodott arról, hogy a település télen és nyáron jobban felkészüljön a pihenni, gyógyulni és levegő változásra vágyó turisták fogadására. Ebből a célból épült fel1919-ben a Zeleni vir szálloda, majd1921-ben a zeleni viri vízi erőmű, mely a Hegyvidéken először adott elektromos áramot.[2]1933-ban felépült a panzióként működő Verin bor villa, majd1938-ban a királyi haditengerészet szanatóriuma. Ugyancsak itt kezdte meg működését a Vöröskereszt gyermektábora. Télen Skrad az ország egyik síközpontja lett. A Skradi hegy északi lejtőjén már1935-ben megépült az első síugrósánc, majd a síelés egyre szélesebb elterjedésével már külön síugró versenyeket is rendeztek.
A gazdasági világválság idején a turistaforgalom is visszaesett, majd amásodik világháború miatt megszűnt. Csak az 1950-es években kezdték újra felfedezni a turisták.1954-ben alakult meg az itteni turistaszövetség, számos nyaraló épült, ekkor épült meg a Zeleni vir szálloda és a Tranzit étterem is. A település jó megközelíthetősége ismét kedvezett a turistaforgalom fellendülésének. Megindult az autóbusz közlekedés is, parkolóhelyek, benzinkút épültek.1965-ben a tranzit utasok számára a parkolóhoz modern étterem épült.1993-ban megalakult Skrad község hivatala, addig a településen csak egy iroda működött.1996-ban megalakult a helyi kulturális és művészeti egyesület a KUD Zeleni vir. Az önkéntes tűzoltó egyletet még 1932-ben alapították.2001-ben a községnek hozzá tartozó településekkel együtt 1333 lakosa, ebből 1288 horvát volt. A település új kultúrházát2004-ben avatták fel.2011-ben a falunak 689, a községnek összesen 1054 lakosa volt.
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 217 | 256 | 289 | 259 | 319 | 335 | 400 | 406 | 448 | 509 | 598 | 818 | 873 | 885 | 836 | 689 |
Horvátország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Földrajz-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap