A város aSzáva és aDuna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol aKárpát-medence aBalkán-félszigettel találkozik. Belgrád városmegye lakossága 2011-ben hivatalosan 1 659 440 fő,[6] amíg maga a városé 1 166 763 fő.[7] Belgrád a volt Jugoszlávia legnépesebb városa.
Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – avinča–tordosi kultúra – bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, ezt a szlávok betelepülése követte, a 7. században. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, amíg az oszmán törökök el nem foglalták, 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé tegyék. 1403-ban először lett a független szerb állam fővárosa (1427-ig, amikor is Magyarországhoz került). Ezen státusát 1841-ben visszanyerte, de a törökök ténylegesen csak 1867-ben hagyták el. A 20. században a sokféle változáson átment Jugoszlávia fővárosa lett, egészen 1992-ig, amikor aföderatív jugoszláv államból kivált államok után már csak Szerbia és Montenegró fővárosa maradt, 2006-tól pedig a független Szerbia fővárosa.
Belgrád Szerbia közigazgatásában külön közigazgatási egységet képvisel, saját városi önkormányzattal. A városnak 17 kerülete van, mindegyiknek élén saját tanáccsal. Szerbia területének 3,6%-án fekszik, a szerbiai népesség 21%-a él az ország kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központjának számító városban.
Belgrád átlagostengerszint feletti magassága 132 m; legmélyebben fekvő része 70,15 méteren, míg legmagasabb pontja 303,1 méteren van.[8] A város a Pannon-síkság és aDinári-hegység találkozásánál, valamint aDuna és aSzáva összefolyásánál terül el. Az északi szélesség 44° 49' 14" és keleti hosszúság 20° 27' 44"koordinátákon helyezkedik el. Belgrád történelmi magja (az egykori Nándorfehérvár) a Kalemegdán-hegyfokra épült a Száva folyó jobb partján. Körülötte aŠumadijai-hátság 200-300 méteres dombjai közül az 511 méter magasAvala és a 628 méter magasKosmaj emelkednek ki, de a 198 méteresDedinje már betagozódik a dombvidékbe. A Belgrádtól északra fekvő területek közül aSzáva túlpartján a Zimonyi löszfennsík, míg a Duna túlpartján aPancsovai rét található.A19. századtól a város kiterjedt délre és keletre, amásodik világháború után Belgrád a Száva bal partján terjeszkedett és így magába olvasztottaZimony városát. A város területe 360 km², elővárosokkal együtt 3223 km².
Belgrádnak mérsékeltkontinentális éghajlata van.[9][10] Az évi átlagos középhőmérséklet 12,5 °C, a legmelegebb hónap a július, amelynek átlaghőmérséklete 23,0 °C. Ugyanakkor az év 95 napján a napi legmagasabb hőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, 31 napján pedig a 30 °C-ot is. Az évi átlagos csapadék 700 mm körül alakul. A napsütéses órák száma sokéves átlagban 2096. A nap a legtöbbet júliusban és augusztusban süt, egy nap általában 10 órát; míg decemberben 2-2,3 órás napsütéssel lehet számolni naponta. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 43,6 °C volt (2007.július 24.), a legalacsonyabb pedig –26,2 °C (1893.január 10.).
2020 táján a nagyvárosszennyvizének jó része tisztítatlanul kerül aDunába és a mellékfolyóiba. A város kb. egyharmadának szennyvize nem kapcsolódik semmilyen szennyvízkezelő rendszerhez, hanem tartályos teherautók szállítják el azt, majd közvetlenül a folyóba ürítik a tartalmukat.[12][13] A szennyvízcsatornába kerülő ürülék nagy része is tisztítatlanul a folyóba kerül.[13]
Európa nagyvárosai közül az egyetlenfőváros, ahol a szennyvizet kezeletlenül vezetik a folyókba és a 2020-as években az egyetlen európai főváros, amely nem rendelkezik szennyvíztisztító üzemmel.[14] Osztrák tudósok egy csoportja 2019-ben azE. coli baktérium „kritikus” jelenlétét állapította meg itt a folyóban, ami a magas szintű szennyezés jele.[13]
ASzáván a jelentősebb szennyvízkibocsátások azAda hídnál kezdődnek.[14] A Topčiderska patak, amely délről érkezve, Dedinje és Rakovica negyedén folyik át, az ürülék és az ipari szennyezés gyűjtőjévé vált. A Topčiderska a Čukarica-patakba folyik, amely a kellemetlen szagáról és a felszínen lebegő döglött haltetemekről is ismert.[14]
2022 tavaszán egy német férfi a Dunán egész Belgrádig leúszott, de ott feladta a több ezer km-es, hosszú távú úszását a vízben lévő nagy mennyiségűfekália miatt.[15]
Belgrád395-ben, a Római Birodalom kettéosztásakor aBizánci Birodalomhoz[17] került.A Száva túlpartján feküdtTaurunum (maZimony) kelta város; a két város a római és bizánci időkben szerves összeköttetésben állt egymással (híd ívelt közöttük).[17] A következő időszakban (a 6. századtól a 20. század elejéig) azonban a városok nagyrészt egymástól függetlenül fejlődtek, mert két különböző államhoz tartoztak.[19]
A várost elfoglalták, illetve többször lerombolták ahunok, aszarmaták, agótok és azavarok is, mielőtt aszlávok630 körül megérkeztek volna. Az avarokat végül a 9. században aFrank Birodalom győzte le, amely TaurunumotMalevilla néven magához csatolta. Ekkorra (878 körülre) tehető Belgrád első szláv alakjának(Bjelgrad – Бјелград) írásos említése azelső dunai bolgár birodalom idejéből. A város négy évszázadon keresztül aBizánci Birodalom, aMagyar Királyság és az első Bolgár Királyság csatatere volt. A9. században a Bizánci Császárság határvárosa lett.[19]
SALÁN VEZÉR ELINDULÁSA ÁRPÁD VEZÉR ELLEN
Salán vezér a görögök és bolgárok segédcsapataival együtt elindult Titelről, és övéi biztatására is dühösen Árpád vezér ellen lovagolt. S mialatt a két sereg egymás közelében éjszakázott, egyik sem mert aludni egész éjjel, hanem felnyergelt lovukat kézen tartva virrasztottak. Reggel pedig, még hajnal előtt, mind a két fél készült a csatára. Árpád vezér, akinek a mindenség Istene volt a segítője, felövezte fegyvereit, felállította a csatarendet, aztán könnyhullatva imádkozott Istenhez, majd imigyen tüzelte vitézeit: "Szittyák, kik a bolgárok dölyféből Hung várától a hungárus nevet kaptátok, a görögöktől való félelem miatt ne feledkezzetek meg kardotokról, és el ne veszítsétek jó hírneveteket. Hanem serényen és vitézül harcoljatok a görögök és bolgárok ellen, akik a mi asszonyainkhoz hasonlítanak, és úgy féljünk a görögök sokaságától, mint az asszonyokétól." Ennek hallatára vitézei nagyon felbuzdultak. Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen. Erre harcba elegyedett a két ellenséges csatarend, és kezdtek hevesen vívni egymással. S amikor Árpád vezérnek egész serege viadalra kelt a görögök ellen, igen sokan elestek a görögök és bolgárok közül. A fent említett Salán vezér pedig, amint látta, hogy övéi alulmaradnak a küzdelemben, futásnak eredt, s hogy életét megmentse, Bolgárfejérvárba sietett. A görögök meg bolgárok a magyaroktól való rettegésükben eszüket vesztve elfelejtették, hogy melyik úton jöttek, s midőn életüket mentve futásnak eredtek, a Tiszát kicsiny folyónak vélve, át akartak úszni rajta. De mivel ekkora félelem és rémület szállotta meg őket, a magyaroktól való rettegésükben majdnem mindnyájan a Tisza vizébe vesztek, s alig maradtak néhányan, hogy császárjuknak balsorsukról hírt mondjanak. Ezért azt a helyet, ahol a görögök vesztüket lelték, attól a naptól kezdve mostanig görögök révének hívják.
A szerb és bolgár seregek 1371-esMarica menti csatavesztése és arigómezei vereség (1389) után a szerb birodalom omladozni kezdett, minthogy azOszmán Birodalom meghódította déli területeit.[24]Az északi részek azonban ellenálltak, s1403-banLazarevics Istvándespota aSzerb Despotátus fővárosává tette, miutánZsigmond magyar király hűbérbirtokként neki adományozta.[23] Ebben az időszakban a város aranykorát élte. Lazarevics citadellás-tornyos várat építtetett, melyből mára csak az István despota tornya és a nyugati fal maradtak fenn. Újjáépíttette és megerősíttette a város falait és bástyáit, és ezzel hozzájárult, hogy a város közel további hetven évig ellenállt a török támadásoknak. A város menedékként szolgált a török hódítás elől menekülő balkáni népeknek, becslések szerint lélekszáma negyvenezer és ötvenezer között lehetett.
1427-ben Lazarevics István utóda,Brankovics György vissza kellett adja az akkori Nándorfehérvárt a magyaroknak, s a fővárostSzendrőbe költöztette. Uralkodása idejénII. Mehmed török szultán Szerbia legnagyobb részét elfoglalta, de Nándorfehérvárt kétszer is sikertelenül ostromolta meg, először1440-ben, majd1456-ban. Ez utóbbi ostrom volt anándorfehérvári diadal. A várat a százezer fős oszmán török sereg nem tudta elfoglalni, pedig az fontos lett volna a birodalom Közép-Európa felé való további terjeszkedéséhez.Szilágyi Mihály, a vár parancsnoka, mindaddig derekasan ellenállott, míg akeresztény várvédők kapitányaHunyadi János[25] ésKapisztrán János gyakorlatlan, de lelkes keresztes vitézeikkel a város felmentésére megérkeztek. Hunyadi előbb a török gályahajók során át tört magának utat a várba, majd július 21-én visszaverte a szultán rohamát és másnap maga támadta meg a törököket, akiket fényesen legyőzött. Az ostrom során II. Mehmed maga is megsérült. A győzelem híre bejárta egész Európát, aIII. Kallixtusz pápa által elrendeltdéli harangszó mind a mai napig anándorfehérvári diadalra emlékeztet a keresztény világban.[26] Ugyancsak a felmentett várban folyt le az jelenet, melynek a cselszövőCillei Ulrik esett áldozatul1456.november 9-én, amikorHunyadi László és Szilágyi Mihály vitézei heves szóváltás után összekaszabolták.
I. Szulejmán rabokat végeztet ki elefántokkal Belgrádnál (1521)Dugovics Titusz önfeláldozásaBelgrád a 16. században
A 250 000 főnyi oszmán hadseregI. Szulejmán vezetése alatt1521.augusztus 29-én, hét évtizeddel később végül elfoglalta a várost, nagy részét a földig rombolta, és teljes keresztény lakosságát Isztambulba deportálta.[21] Ezzel hosszú időre azOszmán Birodalom részévé tette (1521–1688, 1690–1717, 1738–1789, 1792–1867), és megnyitotta az utat Nyugat-Európa felé.Belgrádot a környezőszandzsák székhelyévé tették, s új lakosok –törökök,örmények,görögök,raguzai kereskedők és mások – települtek be, így az elkövetkező 150 év békét és fellendülést hozott; távol a harcoktól az egyik legfontosabb hadi utánpótlási és kereskedelmi központtá építették ki. A város közel 100 000 lakosávalKonstantinápoly után a második legnagyobb oszmán város volt Európában. A hódoltság rányomta bélyegét az építészetre, amecsetek, fürdők és törökös stílusú házak sajátos hangulatot adtak a városnak.[27] A szerbek1594-ben kitörtbánáti felkelését a törökök leverték, és az albániai születésűSzinán pasanagyvezír parancsáraSzent Száva ereklyéit nyilvánosan felgyújtották a Vračar-fennsíkon; ennek emlékére később itt építették fel aSzent Száva-templomot.[28] Megtorlásul a lázadásért, a város lakosságának legnagyobb részét deportálták Isztambulba.
AHabsburgok többször is próbálták a várost felszabadítani (1688–1690, 1717–1739, 1789–1791),[27] de a törökök mindannyiszor hamar visszafoglalták és keményen megtorolták a próbálkozást. Ezen időszak alatt a város átélte a kétnagy szerb kivándorlást, melynek során egy-egy pátriárka vezetésével több százezer szerb vonult az osztrákokkal aHabsburg Birodalom felé, először1690-ben, majd 1737-39-ben. Többek között aVajdaságban,Szlavóniában, aDunakanyarban és aCsepel-szigeten telepedtek le.
1688-ban a szövetséges felmentő hadakMiksa bajor választófejedelem, Friedrich Siegmund Schärffenberg tábornok, Fürstenberg ezredes,Starhemberg Guidó és a fiatalSavoyai Jenő vezérlete alatt hozzáfogtak Belgrád visszavívásához, melyIbrahim pasa és 4000 emberének bátor ellenállása dacára célhoz is vezetett. A vár átadása után a török lakosok szerződést kötöttek a császári parancsnokkal, hogy 200 000 forint megfizetése után családostól, jószágostól hajón elköltözhessenek a városból. Éppen hozzáfogtak a pénz megszámlálásához, mikor a dologról értesültThököly Imre néhány török lovassal közöttük termett, a pénzt lefoglalta, a császári biztosokat és a törököket pedig elkergette. A törökök a készen álló hajókra menekültek, melyek új hazájukba,Bulgáriába vitték őket. Belgrádban, mely az ostrom következtében sokat szenvedett, ezekben az években jóformán csak a katonai őrség élt, a többi lakos szétszéledt. A császáriak diadala azonban nem volt tartós.Köprülü Musztafa már 1690-ben megjelent hatvanezer emberrel Belgrád előtt, melyet az Aspremont parancsnok helyébe küldött Croy herceg 5 ezer katonával védelmezett. Augusztus 8-án szerencsétlenség történt: a lőporraktár levegőbe repült, minek következtében az őrség legnagyobb része meghalt, maga a vár és város pedig teljesen romba dőlt. Croy herceg, aki vagy 500 katonával a Dunán keresett menedéket, kénytelen volt átengedni a füstölgő romokat Köprülünek. Mikor Musztafa nagyvezír 1693-ban Thököly nógatásáraErdélybe készült, a bécsi udvar mindenáron igyekezett távol tartani a nagyvezírt Erdélytől. E cél elérésére Croy herceget Nándorfehérvár alá küldte. Ez ugyan csak katonai tüntetés számba ment, de mégis meglett a kívánt eredmény: a nagyvezír Erdély határáról Belgrád felé sietett, mire Croy elmenekült a vár alól. Az 1699-eskarlócai béke értelmében Belgrád török kézben maradt. Csak 18 évvel később sikerült a császáriaknak a fontos végvárat ismét hatalmukba venni.
Belgrád felszabadítása a török uralom alól 1717-ben
1717-benSavoyai Jenő herceg (vezetése alattPálffy Jánossal,Starhemberggel,Mercyvel és Nádasdyval) hozzáfogott Belgrád visszafoglalásához. Először is átszállította hadának egy részét a Dunán, minden oldal felől elzárta a várost és csak ezután kezdte meg a várat erősen lövetni. Musztafa várparancsnok 30 ezer emberrel vitézül ellenállt, annál is inkább, mert tudta, hogy Chalil nagyvezér a felmentésére közeleg. Chaliljúlius 30-án csakugyan megérkezett és Savoyai táborát úgy vette körül, hogy az két tűz közé szorult. Savoyai, hogy a kettős támadás elől meneküljön, arra határozta el magát, hogy megelőzi a nagyvezér támadását. A szerencse kedvezett tervének.Vékony János egykori kuruc vezér, akit Chalil titkon a várba küldött, a Musztafa pasának szánt levéllel Pálffy Jánoshoz ment, aki a levelet tüstént eljuttatta Savoyainak. A levélből megtudták a támadás napját. Ezt megelőzendő, Savoyai augusztus 15-én hajnalban, a sűrű köd dacára megtámadta Chalil alvó hadát. A sereg ugyan gyorsan tudatára ébredt a veszélynek és hősiesen ellenállt, de így is teljes vereséget szenvedett. A győzelem láttára Belgrád parancsnoka másnap késznek nyilatkozott a vár feladására, augusztus 22-én pedig az őrség és lakosság kíséretében a városból elvonult.
A Habsburg hatalom azonban nem tudta tartósan megtartani Belgrádot. 1739-ben, azorosz–Habsburg–török háború során a császári haderő az orosz győzelmek ellenére súlyos vereségeket szenvedett, és abelgrádi békeszerződésben át kellett engednie a várat és a várost az Oszmán Birodalomnak. Fél évszázaddal később,II. József császár uralkodásának végén – az1787–1791-es Habsburg-török háború kezdetén,1789.október 8-án – a császári hadsereg csak igen nehéz ostrommal tudta ismét elfoglalni,Laudon tábornagy irányításával, de már 1791-ben, az utolsóHabsburg–török háborút lezáró szvisovi (sistowai) békeszerződésben ismét vissza kellett adniuk az oszmánoknak.
Azelső szerb felkelés idején a szerb forradalmárok1806.január 8-ától1813-ig tartották a várost, majd visszafoglalták a törökök.[29] Amásodik szerb felkelés után1817-ben Szerbia részleges függetlenséget ért el, amit atörök porta hivatalosan1830-ban ismert el.Mihály szerb fejedelem1841-ben az ország fővárosátKragujevacból Belgrádba helyezte át.[30]1862-ben a fellegvár parancsnoka a megfélemlített török lakosság védelmére bombáztatta a várost, ekkor azonban a nagyhatalmak közbeléptek, és nekik köszönhették a szerbek, hogy1867-ben a török katonaság átadta a fellegvárat, a félhold eltűnt a vár falairól. A török csapatok ekkor hagyták el végérvényesen Belgrádot.[29] A fejedelemség teljes függetlenségét1878-ban kiáltották ki.1882.március 6-án megalakult aSzerb Királyság, mikor Milán fejedelem kikiáltatta magát szerb királlyá. Ezt követően Belgrád újra a Balkán kulcsfontosságú településévé vált, s gyors fejlődésnek indult. A kézművességet felváltotta az ipar, a kereskedelmet és forgalmat1884-ben növelte a Belgrád–Niš vasútvonal kiépülése. A város elektromosságot, villamosokat, egy gőzhajótársaságot és fontos tudományos és kulturális intézményeket kapott (például az úgynevezett Nagy iskolát1863-ban); azonban Szerbia egészében inkább agrár jellegű ország maradt, s a fővárosnak a 19. és 20. század fordulóján csak 69 100 lakosa volt.[31] A népesség ugyanakkor1905-re már meghaladta a nyolcvanezer főt, s azelső világháború kitörésekor Belgrádnak már több mint százezer lakosa volt, nem számítva hozzáZimonyt, mely akkoriban még azOsztrák–Magyar Monarchia része volt.[32] A város mindössze néhány kilométerre volt a magyar határtól, és azújvidéki szerb kisebbség jelentős hatással volt rá (például a belgrádi Szerb Nemzeti Színházat az újvidéki színház filiáléjaként alapították magyarországi szerb színészek1869-ben).
Aszarajevói merénylet után azOsztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intézett Szerbiához,[33] amelynek egyes pontjai az állami szuverenitást sértették, így Szerbia nem fogadta el. Ezt követően1914.július 28-án a monarchia hadat üzent Szerbiának, ami azelső világháború kezdetét jelentette. Az ezt követő balkáni hadi események nagyja Belgrád közelében történt.1914. július 29-én osztrák–magyarmonitorok gránátokkal lőtték, majd november 30-án az osztrák-magyar hadseregOskar Potiorek tábornok vezetésével elfoglalta a várost. December 15-én a szerb csapatokRadomir Putnik tábornagy vezetésével visszafoglalták.1915. október 6-a és 9-e között, egy, a város nagy részének pusztulásával járó elhúzódó csata során a német és osztrák-magyar csapatokAugust von Mackensen vezértábornagy vezetésével újra elfoglalták Belgrádot (1915. október–novemberben egész Szerbiát). A várost szerb és francia csapatok szabadították fel1918. november 5-énLouis Franchet d’Espèrey tábornok ésSándor szerb koronaherceg parancsnoksága alatt. Mivel a háború során a frontvonalon feküdt, Belgrád városa igencsak megszenvedte a harcokat, és egy ideigSzabadka volt a királyság legnagyobb városa; de gyorsan növekedvén, az 1920-as évek elejére visszaszerezte pozícióját.[34]
Ezalatt az időszak alatt a város gyorsabb növekedést és jelentős korszerűsödést élt meg. Belgrád lakossága 1931-re 239 000-re nőtt (összeolvadva Zimony városával, amely azelőtt azOsztrák–Magyar Monarchia része volt), és1940-ben már elérte a 320 000-et. A népesség növekedési aránya1921 és1948 között átlagosan 4,08 százalék volt évente.[36]1927-ben megnyitották Belgrád első repülőterét, és1929-ben az első rádióállomása is megkezdte a sugárzást. ADuna felett átívelőPancsovai hidat1935-ben adták át.[37]
AMilan Stojadinović vezette kormány, látvaNémetország erősödését, közeledni kezdett atengelyhatalmakhoz. Ezt a politikát folytatta a Cvetković-kormány is (1939-1941), amely1941.március 25-én csatlakozott aháromhatalmi egyezményhez. A paktum aláírásának hírére az ország számos városában tüntetésekre került sor. Kihasználva a tömegek antifasiszta fellépését, a tisztek egy csoportja,Dušan Simović repülőtábornokkal az élen március 27-én államcsínyt hajtott végre. A kormányt ésPál régensherceget eltávolították,II. Pétert nagykorúvá nyilvánították, és új kormányt alakítottak.1941.április 6-án anémet légierő bombázta Belgrádot, és majdnem 17 000-en meghaltak;[33] az ezzel kezdődő hadjárathoz csatlakozottOlaszország,Magyarország ésBulgária. A háború két hétig sem tartott: április 17-én a jugoszláv hadsereg kapitulált, a király és a kormány tagjai Londonba emigráltak. A győztesek Jugoszláviát felosztották egymás között. Egyes területeit megszállási övezetekké nyilvánították, másutt pedigbábállamokat hoztak létre. A kapituláció után azonban nem minden tiszt és katona tette le a fegyvert, és elkezdődött az ellenállás megszervezése. Szerbia területén a német hadvezetésFranz Böhme tábornokkal az élen úgy akarta megtörni a partizánokat, hogy minden megölt német katonáért száz civilt – szerbet vagy zsidót – végeztetett ki. Így került sor a hírhedtkragujevaci vérengzésre, amikor egyetlen nap alatt hétezer embert mészároltak le.
1944.április 16-án a szövetséges hatalmak bombázták a várost, 1600 fő esett a bombák áldozatául. Ez és a korábbi német bombázás is azortodoxhúsvétra esett. A legtöbb szerb város1944. október 20-ig már felszabadult, amikor aJosip Broz Tito vezette Népi Felszabadító Hadsereg és aVörös Hadsereg felszabadította Belgrádot.Josip Broz Tito vezetésével már márciusban megalakult az ún. népfront-kormány, és november 29-én kikiáltották aJugoszláv Szövetségi Népköztársaságot (amely1967. április 7-től aJugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nevet kapta).
A háború utáni időszakban Belgrád, mint a megújult Jugoszlávia fővárosa gyorsan fejlődött, és fontos ipari központtá nőtte ki magát. 1958-ban megkezdte közvetítéseit az első belgrádi televízióállomás.1961-ben itt tartották meg azel nem kötelezett országok mozgalmának első konferenciáját, Tito elnökletével.[38] Később az1968-as diáktüntetések Belgrádot sem kerülték el. Tito a zavargások után politikai és társadalmi reformokat ígért.[39] Az utolsó nagy európai himlőjárvány központja volt Belgrád1972-ben; a betegség megfékezésében segített a titói diktatúra, s a katonai karantén és a védőoltás május végére megfékezte a vírust.[40] 1980 májusában meghaltJosip Broz Tito. Temetése a részt vevő politikusok és külföldi delegációk száma alapján a világ addigi legnagyobb szabású gyászszertartása volt.
Slobodan Milošević ellen1991.március 9-énVuk Drašković vezette hatalmas demonstrációkat tartottak.[41] A különböző hírszolgáltatók[42] a résztvevők számát százezer és százötvenezer közé tették.[43] Az akkori rendszer fegyveres rendőrséget, csapatszállítókat, harckocsikat küldött a tüntetők ellen; két embert megöltek, 203-an megsérültek és 108 főt letartóztattak. További tiltakozás robbant ki Belgrádban1996 novemberétől1997 februárjáig ugyanez a kormány ellen.[41] A tüntetéssorozat kiváltó oka az volt, hogy a helyhatósági választások eredményeitSlobodan Milošević semmissé nyilvánította tizennégy szerbiai városban, köztük Belgrádban. A megmozdulások utánZoran Đinđić lett a város polgármestere, és személyében amásodik világháború óta először került olyan betöltője a posztnak, akit nem aJugoszláv Kommunisták Szövetsége vagy utódja, aSzerb Szocialista Párt jelölt.[44]
Szerbia1999-esNATO-bombázása komoly károkat okozott a városnak. Találat ért számos minisztériumot, a szerb rádió és televízió épületét, 16 technikus halálát okozva, gazdasági létesítményeket, iskolákat és kórházakat, a Jugoslavija Hotelt, aközponti bizottság épületét, azAvalai tévétornyot és a kínai nagykövetséget.[45]
A 2000-ben tartott választások után isméttüntetés rázta meg a várost (becslések szerint a tiltakozók száma elérhette az egymillió főt[46]), amiMilošević rezsimjének bukásához vezetett.
2003-ban az addigi szövetségi köztársaságból laza államszövetség alakult, amelynek neveSzerbia és Montenegró lett, változatlan fővárossal.
2006 áprilisában megszűnt az államszövetség, ésMontenegró teljesen függetlenné vált.Szerbia legnagyobb városa, Belgrád maradt a főváros továbbra is.
2007-es kutatások azt mutatják, hogy Belgrád népessége 400 000 fővel emelkedett a népszámlálás óta eltelt öt évben.[51] 2009. szeptember 30-i állás szerint a város Informatikai és Statisztikai Intézeténél 1 544 930 választókorú szavazó van regisztrálva, ami igazolja, hogy a Belgrád népessége valóban meredeken növekszik a 2002-es népszámlálás óta, tekintve, hogy csak a regisztrált szavazók száma majdnem meghaladja a hat évvel ezelőtti teljes népességet.[52] ADifferentia nevű civil szervezet szerint Belgrád népessége 2007-re elérte a kétmillió főt.[53] Majd a következő népszámlálás adatai várhatóan tisztább képet adnak.
Belgrádban számos, a korábbi Jugoszlávia területén élő etnikai csoport képviselői találtak otthonra, lévén ez volt a főváros.[49] Sokan egy jobb élet reményében, vagy háború és etnikai tisztogatás elől menekülve érkeztek ide.[54] Becslések szerint több ezerkínai él Belgrádban, ők az 1990-es évek közepén kezdtek bevándorolni.Novi Beograd kerületének egy részterületét (Blok 70) tartják a helyiek Belgrád kínai negyedének.[55][56] Sokközel-keleti, főlegszíriaiak,irániak,jordániaiak ésirakiak érkeztek az 1970-es és '80-as években, hogy felsőfokú tanulmányaikat folytassák, és volt, aki letelepedett és családot alapított.[57][58] Viszonylag újabban érkeztek a Közel-Keletről azafgánok és az irakikurdok.[59]
Bár több történelmi vallási közösség is van Belgrádban, a város vallási szempontból meglehetősen homogén. Aszerb ortodox egyház híveinek a száma messze a legnagyobb (90,68%). Jelen vannak még muzulmán (1,29%), a római katolikus (1,3%) és a protestáns (0,24%) közösségek is.[60] Egykor jelentős volt azsidó közösség lélekszáma is, de a német megszállás és az azt követő,Izraelbe irányuló kivándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott (ma 515 fő).
Belgrád saját autonóm városi önkormányzatával különálló területi egysége Szerbiának.[61] Amásodik világháború utáni első demokratikus polgármester választás1996-ban volt, a megválasztott városvezető aMilošević ellenzékéhez tartozóZoran Đinđić lett. (Később, a rendszerváltás után miniszterelnök volt, majd2003-ban meggyilkolták.)
Belgád városi közgyűlésébe 90 tanácsost választanak négyéves terminusokra.
Belgrád Szerbia gazdaságilag legfejlettebb része, és otthont nyújt az ország Nemzeti Bankjának. Több nagy vállalatnak is itt van a központja, ezek közé tartozik többek között aAir Serbia (a szerb nemzeti légitársaság), aTelekom Srbija, aTelenor Serbia, aDelta Holding, illetve olyan cégek regionális központjai, mint aSociété Générale, azIntel[1], aMotorola, aKraft Foods[2], aCarlsberg Csoport[3], aMicrosoft, aZepter, aJapan Tobacco[64][65] és így tovább. Mivel a voltJugoszláviából elég zavaros körülmények között (lásddélszláv háború) alakult ki az utóbb tovább darabolódóJugoszláv Szövetségi Köztársaság, Belgrádot és egész Szerbiát is erősen sújtó nemzetköziembargó jött létre az ország ellen a kilencvenes évek elején. Következményeképpen a jugoszláv dinárhiperinflációja a világ eddigi egyik legnagyobb inflációját hozta, s a város gazdasága megrokkant.[66] Jugoszlávia aztán a kilencvenes évek közepén legyőzte az inflációt, és Belgrád gazdasága azóta is komoly növekedési pályán van. Jelenleg Belgrád a szerbiaibruttó hazai termék több mint 30%-át termeli, és ugyanígy, Szerbia foglalkoztatott munkaerejének több mint 30%-a itt dolgozik.[67] Az egy főre jutó havi átlagkereset 47 500szerb dinár (572 euró, 903 amerikai dollár). Ez egy évre számítva 6864 euró vagy 10 843 amerikai dollár.
A város fontos szerepet játszik a nemzetközi közlekedésben, fontos közúti, vasúti és vízi közlekedési csomópont, aTranszeurópai Közlekedési Hálózat része.[68]AzEurostat elemzése szerint a háztartások 45,4%-ban van személyi számítógép, és a háztartások 39,1%-a rendelkezik internethozzáféréssel, ezzel megelőzi a környező országok fővárosait,Szófiát,Bukarestet,Athént.[69]
Belgrád a házigazdája több, évente megrendezendő kulturális eseménynek, ezek közé tartozik a FEST (a belgrádi filmfesztivál), a BITEF (a belgrádi nemzetközi színházfesztivál), a BELEF (a belgrádi nyári fesztivál), a BEMUS (a belgrádi zenei fesztivál), a belgrádi könyvvásár és a belgrádi sörfesztivál.[70] A Nobel-díjas író,Ivo Andrić itt írta meg híres művét, aHíd a Drinánt. Több kiemelkedő szerb származású író élt és dolgozott itt:Branislav Nušić,Miloš Crnjanski,[71]Borislav Pekić(wd),[72]Milorad Pavić,Meša Selimović és még sokan mások. Több filmstúdió is tevékenykedik Belgrádban,Emir Kusturica 1995-ben a48. Cannes-i Nemzetközi FilmfesztiválonArany Pálma díjjal jutalmazottUnderground című filmjének munkálatai is itt zajlottak.
A város az 1980-as évek rockzenei jugoszláviai új hullámának egyik központja volt. Idevalósi jó néhány ismertebb rockegyüttes, köztük aVIS Idoli, azEkatarina Velika és aŠarlo Akrobata, továbbá aRiblja Čorba, aBajaga i Instruktori és mások. Az 1990-es években a város az új zenei irányzat, aTurbofolk központja volt, ennek legismertebb képviselőjeCeca Ražnatović.[73] Ma a szerbiai hiphop központja, a szcéna ismertebb képviselői aBeogradski Sindikat, aŠkabo és aMarčelo.[74] A város több jelentősebb színháznak is otthont ad, úgy mint a Nemzeti Színház, a Jugoszláv Dráma Színház, aZvezdara színház vagy az Atelje 212.[75] Két operaháza van: a Nemzeti Színház és aMadlenijanum operaház. Itt található a Szerb Tudományos Akadémia, a nemzeti könyvtár és a belgrádi történelmi archívum.
Sok külföldi kulturális intézmény is található Belgrádban, köztük aCervantes Intézet, aGoethe Intézet és azInstitut Français mind a Mihailova fejedelem útján találhatóak. További kulturális centrumok az örmény sarok, az osztrák kulturális fórum(Österreichischen Kulturforums), aBritish Council, az orosz tudományos és kulturális központ (Российский центр науки и культуры), a Konfuciusz Intézet, a kanadai kulturális központ, az olasz kulturális központ (Istituto Italiano di Cultura), és az Iráni Iszlám Köztársaság Kulturális Központja. AzEurovíziós Dalfesztiválon Szerbiát képviselő Marija Šerifović 2007-es győzelme után a2008-as fesztivál házigazdája Belgrád volt.[76]
A Szerb Parlament és a központi postahivatalA belgrádi vízpart(Beograd na vodi); jobbra a a 2022-ben átadott legújabb toronyház(Kula Beorgrad)
A város különböző részei egészen változatos építészeti stílusokban épültek, a középkori hangulatot idézőZimonytól[77] a rengeteg török stílusban épült épületen keresztülÚjbelgrád modern és szellős épületegyütteseiig. A legöregebb épületek is már a 19. században épültek, mivel a város földrajzi helyzete miatt folyamatos háborúknak és pusztításnak volt kitéve.[78] A legrégibb nyilvános épület egy jellegtelen török türbe (ilyen BudapestenGül Baba türbéje), míg a legöregebb ház a Dorćolon található, 18. századvégi szerény agyagház.[79] A nyugati építészeti irányzatok a 19. században kezdték éreztetni hatásukat, amikor az addig keleties arculatú város kortársklasszicista,romantikus ésakadémista szellemben épült újjá. A 19. század végén a város fejlesztését a szerb építészek vették át a külföldi építészektől, és ők álmodták meg a Nemzeti Színházat, a Ódon-palotát (a jelenlegi kormányépületet),[80] aSaborna Crkva székesegyházat, a 20. elején pedig, már aszecesszió befolyása alatt, a Nemzetgyűlés épületét és a Nemzeti Múzeumot.[78] A neobizánci építészet elemei jelennek meg olyan épületekben, mint a Vuk kulturális alapítvány épülete, a központi postahivatal épülete, a szakrális építészetet pedig a Gračanica kolostor mintájára épült Szent Márk templom, illetve a Szent Száva templom képviseli.[78]
A kommunista időkben sokat és olcsón akartak építeni, hogy a második világháború után vidékről beáramló tömegeknek otthont tudjanak nyújtani, eme, az esztétikai hatásra keveset adó építészetet jól példázza az Új Belgrád-i panelrengeteg. Aszocialista realizmus csak rövid ideig volt jelen (ennek eredménye szakszervezeti épület), az 1950-es években már a modernista irányzat bontakozott ki, és ma is ez uralja a belgrádi építészetet.[78]
Belgrád legismertebb múzeuma az 1844-ben alapított Nemzeti Múzeum.[81] Több mint 400 000 kiállítási darabbal rendelkezik (köztük 5600 festménnyel és 8400 rajzzal és nyomattal), köztük számos külföldi mestermunkával, és itt található a híresMiroslav-evangélium is (egyike a legrégibben megőrzött illuminált kéziratoknak,[82] a 12. századból). A hadtörténeti múzeumban[83] egészen aRómai Birodalom koráig visszamenőleg találunk kiállítási tárgyakat, összesen több mint huszonötezret. A múzeum különösen a külföldi turisták előtt népszerű, mert megtekinthetők a NATO bombázás idején a jugoszláv hadsereg által lelőttF-117-es lopakodó repülőgép darabjai is.[84] A repüléstörténeti múzeum több mint 200 repülőjéből 50 darab van állandó kiállításon, néhány olyan is, amelyek típusuk utolsó fennmaradt példányai (például aFiat G.50-es); itt is látható a lelőtt amerikai és NATO-repülőgépek maradványai közül néhány. Az 1901-ben alapított Néprajzi Múzeum[85] gyűjteménye 150 000-nél is több tételt tartalmaz, a balkáni országok (különösen a volt Jugoszlávia országainak) vidéki és városi kultúráját mutatja be. A kortárs művészetek múzeuma 8450 darabos gyűjteménnyel rendelkezik, a bemutatott délszláv képzőművészeti alkotások az 1900-as évek kezdetétől datálódnak.[86] Az 1952-ben alapított Nikola Tesla Múzeum[87] a feltaláló személyes tárgyait őrzi. A gyűjtemény körülbelül 160 000 eredeti dokumentumot és 5700 egyéb tételt tartalmaz. A belgrádi múzeumok[88] közül még jelentős Vuk és Dositej Múzeuma,[89] amelyVuk Stefanović Karadžićnak, a szerb irodalmi nyelv 19. századi megújítójának ésDositej Obradovićnak, az első szerb oktatásügyi miniszternek életét, munkáját és hagyatékát mutatja be. A szokatlanabb múzeumok egyike az afrikai művészetek múzeuma, amelyet aharmadik világ kevéssé fejlett országaival valószolidaritás jegyében alapítottak annak idején.[90]
A nemzeti és nemzetközi filmek körülbelül 95 000 másolatával a jugoszláv filmarchívum a legnagyobb a régióban, és a világ legnagyobb archívumai között is az első tízben van.[91] Az intézmény ad otthont a jugoszláv filmarchívum múzeumának is, filmszínházzal és kiállítóteremmel. Az archívum hosszú ideje húzódó, helyszűkéből adódó gondjai 2007-ben megoldódtak, amikor új raktárhelyiséget bocsátottak a rendelkezésére.
A városi múzeum hamarosan új épületbe költözik. Kiállítási tárgyai között van a Belgrád-evangélium 1503-ból, egy teljes, arigómezei csata idejéből származó vértezet, és számos festmény és grafika. Az új Tudomány és Technológia Múzeumának építését 2008 végén kezdik majd el.
Belgrád történelmi városrészei és épületei a legnagyobb turistalátványosságok. Közéjük tartozik aSkadarlija, Belgrád bohémnegyede, a Nemzeti Múzeum és közvetlenül mellette a Nemzeti Színház,Zimony (Óváros), a Nikola Pašić tér, a Terazije, Belgrád egyik központi, modern belvárosi környezetben lévő tere, a diáknegyed, Nándorfehérvár vára és az azt övező belvárosi park (aKalemegdan), Mihály fejedelem utcája, a Parlament, a Szent Száva templom és az Ódon-palota.[92] Ezeken túl természetesen parkok, szobrok, múzeumok (Freskómúzeum),[93] kávézók, éttermek és boltok várják az odalátogatót a folyó mindkét partján. Az Avala-hegy tetejéről, az ismeretlen katona emlékművének tövéből jó kilátás nyílik a városra. Josip Broz Tito mauzóleuma, vagy más néven a Virágok Háza, illetve a környező Topčider és Košutnjak park különösen a korábbi Jugoszlávia területéről érkező turisták kedvelt úticélja.[94]Említést érdemel még a Fehér Palota, a Karađorđević királyi család otthona, amely nyitva áll a látogatók előtt is. A palotábanRembrandt,Nicolas Poussin,Sebastien Bourdon,Paolo Veronese,Antonio Canaletto,Ivan Meštrović és mások munkái lelhetők fel.
AzAda Ciganlija a Száva egy valaha különálló szigete volt, amire Belgrád legnagyobb sport-rekreációs központja épült. A szigetet összekapcsolták a parttal, új, 7 km hosszú partszakaszt és mesterséges tavat alakítván ki; ez nyáron a belgrádiak egyik kedvenc úticélja. Csak néhány a centrum területén űzhető tevékenységek közül:golf,rögbi,labdarúgás,kosárlabda,röplabda,baseball,tenisz,evezés és sok más. Nyáron naponta két-háromszázezer fürdőző látogat ide. A klubok a nap 24 órájában nyitva tartanak, élőzene és éjszakai strandpartik várják a szórakozni vágyókat.[95] Bungee jumpingozni, vízisíelni és paintballozni is lehet. Adán kívül Belgrád belterületén a Dunában és a Szávában összesen 16 sziget van, sok közülük máig beépítetlen; közülük a Nagy Háború-szigeten, a két folyó összefolyásánál háborítatlanul élnek az állatok (főleg a madarak).[96] A sziget egyes részeit, akárcsak a közeli Kis Háború-szigetet a városi önkormányzat természetvédelmi területnek nyilvánította.[97]
Nándorfehérvár vára(wd). Az eredeti erődöt az ókorban feltehetőleg akelták építették. Később a várost és az erődöt a rómaiak meghódították ésSingidunum néven ismerték.I. Justinianusz bizánci császár 535 körül újjáépítette az erődöt.[98] Az erőd folyamatosan cserélte gazdáit: bolgárok három évszázadig, majd a bizánciak, majd ismét a bolgárok. Az erőd a 12. századig bizánci fellegvár maradt, amikor is az újonnan létrejövő szerb állam kezébe került. A Szerb Királyság határvárosa lett, majd az 1282–1319 közötti időszakot leszámítva gyakorlatilag Magyarország része lett. 1521-ben atörökök meghódították, és (rövidebb osztrák és szerb hódítással) azOszmán Birodalom fennhatósága alatt maradt egészen 1867-ig. 1829-ig volt jelentős erődítmény.
A vár főbb részei: Damad Ali pasa, Szelim pasa és Hasszán pasa síremléke, török csörgőkút, VI. Károly diadalkapuja, török fürdő, Nebojsa torony, vártorony, római castrum maradványai, Szent Petka templom, Sztambul-kapu
Belgrádot elég sokan vibráló éjszakai életéről ismerik, nem utolsósorban a városszerte hajnalig nyitva tartó klubok révén. Az éjszakai élet szembeötlő letéteményesei a Száva és a Duna partjai mentén sorakozó bulihajók(splavovi).[99][100][101]A hétvégi látogatók, akik jellemzőenBosznia-Hercegovinából,Horvátországból,Szlovéniából érkeznek, az itteni éjszakai életet részesítik előnyben, köszönhetően a barátságos légkörnek, a nagyszerű kluboknak és bároknak, az olcsó italoknak, a nyelvi korlátok hiányának és a liberális szabályozásnak.[102][103] A híres alternatív klubok közé tartozik az „Akadémia” és a KST (Klub studenata tehnike), mely utóbbi aBelgrádi Egyetem villamosmérnöki karának alagsorában található.[104][105] Az alternatív klubesemények legnépszerűbb terepe az SKC (Studentski kulturni centar avagyHallgatói kulturális központ), ez Belgrád legmagasabb épületével, a Beograđankával szemben található. Az SKC-ben a legkülönfélébb kulturális események kerülnek megrendezésre, így hazai és külföldi együttesek koncertjei, különféle művészeti kiállítások, továbbá nyilvános viták és beszélgetések.[106]
Azoknak, akiket a hagyományos szerb éjszaka és az észak-szerbiai városokra jellemző Starogradska („régi városi zene”) érdekel, érdemes a Skadarlijába, a város bohém negyedébe ellátogatniuk, amely Belgrád tizenkilencedik századi és huszadik század eleji költőinek és művészeinek gyűjtőhelye volt. A Skadar utcán (Skadarlija központja) és környékén találhatók meg a város legpatinásabb éttermei és kávéházai (szerbülkafana), amelyek szinte visszarepítik a betérőt azokba az időkbe.[107] A negyed egyik végében található Belgrád legrégibb, a tizenkilencedik század első felében alapított sörfőzdéje.[108] A város legrégibb kafanáinak egyike a Znak pitanja. (Vagyis „Kérdőjel,” de az épületen csak „?” szerepel.)[109]
Belgrádban körülbelül ezer sportlétesítmény található, és ezek között sok olyan van, amely mindenféle szintű sportrendezvényt le tud bonyolítani.[110] A város a közelmúltban több, viszonylag jelentős sportesemény házigazdája volt: a 2005-ös kosárlabda Európa-bajnokságé(Eurobasket 2005), a 2005-ös röplabda Európa-bajnokságé, a vízilabda Európa-bajnokságé 2006-ban és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválé 2007-ben. A városban került megrendezésre a 2009-es nyáriUniversiade, melynek rendezési jogát Monterrey ésPoznań elől nyerte el.[111]
Belgrádnak kiterjedt tömegközlekedési hálózata van, amely 118 belvárosi és több mint 300 elővárosibuszjáraton, 12villamosvonalon és 8trolibuszjáraton alapul.[116] A járatokat és vonalakat aGSP Belgrade (Városi Tömegközlekedési Vállalat) és azSP Lasta működteti; ezek jó néhány buszjárat üzemeltetésében egyéb magáncégekkel működnek együtt. Belgrádnak elővárosi vasútja is van – a BG: Voz –, melyet a Szerbiai Vasúttársaság üzemeltet. A tervek megvalósításával összesen 4 vonal fogja a város különböző részeit összekötni, főleg a külvárosokat (például a repteret) a belvárossal. A főpályaudvarra érkeznek és indulnak Európa fővárosaiba, illetve Szerbia számos városába a vonatok. A távolsági buszközlekedés is népszerű, napi az összeköttetés az ország összes többi városával.
Autópályák kötik össze Belgrádot észak feléÚjvidékkel ésBudapesttel, déli iránybaNišsel és nyugat feléZágrábbal. Mivel a város két nagy folyó, aDuna és aSzáva összefolyásánál fekszik, ezért számos hídja van, a két legjelentősebb aBranko híd és aGazela híd, amelyek az óvárost a Száva túlpartján fekvőÚjbelgráddal kötik össze. A város legújabb hídja a 200 méter magas,ferdekábelesAda híd, amely a 3-3 autósáv mellett 2 villamosvágányt is tartalmaz. A Száva felett két vasúti híd ível át, ezek az acélrácsos szerkezetű régi vasúti híd, valamint a ferdekábeles kialakítású új vasúti híd. A leghosszabb az összes közül Belgrád két dunai hídja, aPančevo híd,[117] illetve a Pupin híd . A teherforgalmi kikötő a Dunán, a személyforgalmi kikötő a Száva partján található.
A város életében fontos szerepet tölt be a Surčin mellettiNikola Tesla nemzetközi repülőtér (IATA:BEG), ez a belvárostól 12 kilométerre nyugatra található. A városközpont és a repülőtér között még nincs kiépített gyorsforgalmi vasút, a városba való bejutás autóbusszal vagy taxival lehetséges. A legnagyobb forgalmat 1986-ban bonyolította, amikor az utasszám elérte a 3 milliót, majd ez a szám az 1990-es években drasztikusan lecsökkent.[118] A forgalom 2000 óta újra növekedési pályán van, 2004-re és 2005-re már elérte a 2 milliót, 2007-ben pedig – 17 év után – ismét elérte 2,5 milliós utasszámot[119]
A folyamatos fejlődésnek köszönhető városnövekedés és megsűrűsödött gépjárműfogalom komoly problémát jelent a város vezetésének. A megvalósítandó tervek közt szerepel egy belvárosi félgyűrű, ennek keretében több új híd (egy a Száván, kettő a Dunán), és egy, az E70-es és E75-ös utakat összekötő elkerülő út megépítése (2021)[120]
A tervek szerint 2020-ban kezdődik meg a metró építése. Két vonalból fog állni: Makiš- Mirijevo (délről keletre); Zimony- Mirijevo (nyugat- kelet). Az első fázisban az egyes vonal fele lenne megépítve, melynek 2022-re kell elkészülnie.
Belgrádnak két állami egyeteme és több magánkézben lévő felsőoktatási intézménye van. Az 1808-ban alapítottVelika Skola egyike a legrégibb oktatási intézményeknek Szerbiában.[121] A líceum 1841-ben költözött át Belgrádba Kragujevacból, és 1905-ben ez lett aBelgrádi Egyetem. Az egyetemen ma több, mint 70 000 hallgató tanul.[122]
A városban 195 általános iskola és 85 középiskola található. Az általános iskolai rendszerben 162 normál, 14 speciális, 15 művészeti és 4 felnőttiskola található. A középiskolai rendszerben 51 szakközépiskola, 21 gimnázium, 8 művészeti és 5 speciális iskola van. A 230 000 tanuló és 22 000 alkalmazott több mint 500 épületben helyezhető el, amelyek összesen 1 100 000 m² területet fednek be.[123]
Belgrád a szerbiai média központja. Itt található a szerb közszolgálati televízió és rádió, a Radio-televizija Srbije (RTS)[124] székháza, két tévé- és öt rádiócsatorna üzemeltetője. Saját zenei kiadója, a PGP RTS is itt működik.[125] A legnépszerűbb kereskedelmi televíziót az RTV Pink multinacionális médiavállalat üzemelteti,[126] mely populáris-szórakoztató, gyakran szenzációhajhásznak és alacsony színvonalúnak tartott műsorokat sugároz. A másik nagyon népszerű tartalomszolgáltató aB92, saját tévé- és rádiócsatornával, zene- és könyvkiadó részleggel; ez a vállalat működteti a legnépszerűbb szerbiai internetes oldalt is.[127] Belgrádi székhelyű tévécsatornák még a TV Košava, a TV Avala, a Foks televízió, a Stúdió B és a TV Enter, s léteznek további specializált adók: az SOS (sport), a Metropolis (zene), az Art TV (művészet), a Sinemanija (filmek) és a Hepi TV (gyerekprogramok). A legnépszerűbb rádiócsatornák a Radio Beograd 202, a Radio B92, a Radio Indeks, a Radio Novosti, a Radio Nostalgija, a Radio Pingvin, a Radio Top FM, a Radio S és a Radio Studio B.
A Belgrádban kiadott magas példányszámú napilapok közé tartozik aPolitika, aVečernje novosti, aBlic, aGlas javnosti és aSportski žurnal. További napilapok:Borba,Danas,Kurir. 2006 óta terjesztik az ingyenes24 satát.
A rádió- és televízióadók sugárzását több helyszínről végzik, ezek közül a legismertebb a 207 méter magasavalai tévétorony.
Belgrád megjelenik aBattlefied 2142 számítógépes játékban.[4] A szerb parlament épületének hasonmására bukkanhatunk aHalf-Life 2 színhelyén, a fiktív City 17-ben; a játékban az épület parancsnoki központ.[5]
↑Más forrás szerint: A város neve magyarul a kora középkortól előbb Lándorfejérvár volt, (a magyarok „lándoroknak” hívták a bolgárokat a tizenegyedik században) egészen a nyelvújítás koráig, amikor a magyar fül számára értelmesebbnek hangzó „nándor” szóval kezdett felcserélődni. Magyarország története, 13. rész: A három Hunyadi; ismeretterjesztő / oktató műsor, MTV, 2009. december 6.[1], [2]
↑Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológia szótára. Belgrád és Lándor címszavak.
↑Nemzeti Múzeum története (szerb nyelven). múzeum honlapja. [2011. augusztus 14-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 27.)
↑A középkori kódexek, kéziratok miniatúráit, iniciáléit gyakran színezték – egyéb festékek mellett – arannyal vagy ezüsttel is, a díszítés eme részfolyamatát nevezzük illuminálásnak. Bővebben lásd:kódex,KódexilluminációArchiválva2011. szeptember 20-i dátummal aWayback Machine-ben
↑Srboljub Stanković (2008). Radoš Ljušić (ed.). Енциклопедија српског народа [Encyclopedia of Serbian people]. Zavod za udžbenike, Belgrade. p. 89.ISBN 978-86-17-15732-4
↑Pionir Hall (angol nyelven). [2007. október 8-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 4.)
↑Tömegközlekedés statisztika (angol nyelven). Public Transport Company "Belgrade". [2007. június 24-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 19.)
↑Pančevo híd (szerb nyelven). [2009. július 30-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 19.)
↑Repülőterek (szerb nyelven). Vazduhoplovni vodič kroz Beograd. [2006. május 3-i dátummal azeredetiből archiválva].
↑www.beg.aero. [2009. június 22-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 28.)
.svg)
