1614-ben jelent megMundus Iovialis c. munkája, melyben közli aJupiter négy holdjának a felfedezését. Ebből prioritási vitába keveredikGalileivel. Galilei és Marius az első megfigyeléseit néhány nap eltéréssel végezte. A négy holdat GalileiMedici csillagoknak nevezte el. A ma használatos neveiket (Io,Europa,Ganymedes ésCallisto) Marius javasolta.[1]
Többen Mariust tartják azAndroméda-galaxis felfedezőjének, de ő csak az újrafelfedező volt. A perzsa csillagász,Abd al-Rahman al-Sufi964-ben megjelent munkájában már leírta mint „kis köd”-öt.
Mundus Iovialis anno MDCIX Detectus Ope Perspicilli Belgici (Die Welt des Jupiter, 1609 mit dem flämischen Teleskop entdeckt; Lateinisches Faksimile und deutsche Übersetzung; Hrsg. und bearb. von Joachim Schlör. Naturwiss. begleitet und mit einem Nachw. vers. von Alois Wilder), 1614
Zinner, E., "Zur Ehrenrettung des Simon Marius", in:Vierteljahresschrift der Astronomischen Gesellschaft, 77. Jahrgang, 1. Heft, Leipzig 1942
Bosscha, J., "Simon Marius. Réhabilitation d´un astronome calomnié", in:Archives Nederlandaises des Sciences Exactes et Naturelles, Ser. II, T. XII, S. 258 – 307, 490 – 528, La Haye, 1907