Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Simafenyő | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 AWikimédia Commons tartalmazSimafenyő témájú médiaállományokat ésSimafenyő témájú kategóriát. |
Asimafenyő, amerikai simafenyő vagy kanadai simafenyő[1](Pinus strobus) afenyőfélék(Pinaceae) családjába sorolttűnyalábos fenyő(Pinus) nemzetség egyik alnemzetségének névadó faja.
Kanada és azAmerikai Egyesült Államok keleti részének sík- és dombvidéki erdeiből terjedt el.Európában, ígyMagyarországon is kedvelt díszfa. Nagy helyigényű, ezért tágas parkba való. Európában 30 m magasra nő. Nyugat-Magyarországon több kisebb erdőt–ligetet ültettek belőle — az utóbbi időben kevesebbet, mert érzékeny egy gombás betegségre.[1] Gyönyörű példányai láthatók aSzarvasi Arborétumban (Pepi-kert).
Karcsú, kúpos, eredeti termőhelyén 50 méter magasra növő fa. Koronája szabályos kúp alakú. Az idősebb példányok oldalágai vízszintesen állnak.
Zöldes sötétszürkekérge sokáig sima marad, az idősebb példányoké mélyen barázdált.
Finom, selymes tapintású, keskeny, 5–12 cm hosszútűlevelei ötös csoportokban nőnek. Felületük szürkészöld, belső oldaluk piszkosfehér.
Porzósvirágzatai sárgák, a termősek rózsásak.
Henger alakú ívelt, lecsüngő, 3–4 cm szélestoboza akár 15 cm-nél hosszabb is lehet. Fiatalon zöld, éretten világosbarna. A keskeny tobozokon fehér gyantacsepp válik ki.
Örökzöld. Virágai nyár elején nyílnak a fiatal hajtásokon. A tobozok két év alatt érnek be, és a magvak kihullása után is sokáig a fán maradnak (Józsa).
Párás környezetben érzi magát a legjobban. A talaj kötöttségére nem érzékeny, de a meszet rosszul tűri.
Veszélyes kórokozója aribizlirozsda, ami még az idős példányokat is elpusztíthatja.
Számos kertészeti változata ismert, de ezek Magyarországon mészkerülő jellegük miatt nem terjedtek el (Józsa).
Toboza értékesvirágkötészeti alapanyag. Hasítva görög koszorúk alapjának lefűzésére használatos.
.jpg)
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
