Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Simánd(Șimand) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Simánd |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317335 |
| SIRUTA-kód | 12359 |
| Népesség | |
| Népesség | 3876 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 128 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 38,65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 100,28 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Simánd (románulȘimandnémetülSchimand): faluRomániábanArad megyében, azazonos nevű község központja.
Kisjenőtől 12 km-re délnyugatra fekszik.
Neve a régiSima személynévből való, ami a Simon név becézett alakja.[2]
1387-ben említikSymand alakban. A falu egy része aradi káptalani birtok volt, majd 1403-banZsigmond király a gyulai uradalommal együttMaróthi János macsói bánnak adományozta.1465-ben mezővárosként említették,1467-ben vásárát jegyezték fel.A16. században élte fénykorát, amikor a legnagyobbZaránd vármegyei településnek számított. Lakói gyorsanprotestáns vallásra tértek.1566-ban elfoglalta atörök, de továbbra is pezsgő életű mezőváros maradt, kereskedelmi központ közel 2000 lakossal.[2] Határában több, a török által elpusztított falu is volt egykor.
A mai települést1890-ben egyesítették Csernovics- (vagy Felső-) és Edelspacher- (vagy Alsó-) Simánd, valamint Tövisegyháza falvakból.[3] Alsósimándnak1910-ben 3256 lakosa volt, ebből 1806 román, 942 magyar és 483 német; Felsősimándnak 1910-ben 1972, ebből 1315 román, 212 magyar, 80 német.[3] Atrianoni békeszerződésigArad vármegyeKisjenői járásához tartozott.[4]1992-ben 4049 lakosa volt, ebből 3521 román, 252 magyar, 189 cigány és 85 német.[3]
A település mellett halad el aszarmaták által324 és337 között épített, azAlföldet körbekerülőCsörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.[5]