Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Siklórepülés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. augusztus 2.

Pontosságellenőrzött

Asiklórepülés olyansport, amelynek során a repülés hajtómű nélküli repülő szerkezettel (vitorlázógép,sárkányrepülő,siklóernyő) történik.

Történelem

[szerkesztés]

A levegőnél nehezebb repülés1903-ig, a motoros repülés kezdetéig a siklórepülést jelentette. Az egyik legismertebb korai fejlesztő a németOtto Lilienthal volt. A siklórepülés mint sport azelső világháború után kezdett elterjedniNémetországban, ahol a háború következményeként erősen korlátozták a motoros repülőgépek gyártását és fejlesztését. Így aztán az1920-as években a németek egyre hatékonyabb vitorlázógépeket fejlesztettek ki, és lassan felfedezték a siklórepülésben kihasználható természeti erőket is. Azóta a sport a világ minden részén elterjedtté vált.

Siklórepülés

[szerkesztés]
Csörlővel felhúzott Ventus 2b siklórepülő a nagy-britanniai Lasham vitorlázó reptéren
Vontatás (Robin DR-400 – Grob G103 Twin Astir II)

Hajtómű nélküli repülőeszközzel úgy lehet emelkedni, ha kihasználjuk a környező levegőhöz képest emelkedő légtömeg energiáját. Ez háromféleképpen képzelhető el:termikrepüléssel (a földfelszínről felszálló meleg levegő energiájával – az elérhető magasság 3000 méter körüli), lejtőrepüléssel (egy hegyoldalra ráfújva aszél emelőzónát hoz létre, ezt a zónát kihasználva az elérhető magasság 600 méter körüli), vagy hullámrepüléssel (a légkörben találhatóállóhullámok segítségével – az elérhető magasság akár 15 kilométer is lehet).

Termikrepülésnél a pilóta egy felfelé mozgó meleg légáramlatot keres. Amint sikerültermiket találnia, a termikben fordulóba viszi a gépet, és folyamatosan fordulva igyekszik benne tartani. A pilóták ezt a manővert tekerésnek is nevezik. Ezzel a módszerrel a gép egészen addig emelkedhet, amíg a termik el nem éri a felhőalapot, vagy egy melegebb légréteget (inverzió), amely megakadályozza a további emelkedést.

Lejtőrepülésnél a levegő feláramlik a hegyoldalon, és a hegy előtt emelőzónát hoz létre. A zóna nagysága és erőssége függ a hegyoldal meredekségétől, a szél erejétől, és a szél lejtőhöz viszonyított irányától. A lejtőszél kialakulása klímától és évszaktól független.

Felszállás hajtómű nélkül

[szerkesztés]

Mivel a siklórepülőnek nincshajtóműve, vontatást kell igénybe vennie a felszálláshoz. Ez lehetcsörlős vontatás, amikor a gépet egy földi motoros csörlő kábelének segítségével húzzák fel a levegőbe, vagy légi vontatás, amikor a gépet egy motoros gépre erősített kábellel viszik fel. Megfelelő magasság elérésekor a vitorlázógép pilótája a kábel kioldásával kezdi meg a szabad repülést.

A különböző siklórepülőkhöz (vitorlázógép,siklóernyő stb.) különböző típusú és teljesítményű csörlőket használnak.

Asárkányrepülők és siklóernyők avitorlázó repülőgépnél könnyebben szállíthatók, így ezeknél a hegyoldalról történő indítás a jellemzőbb. Felszállás minden esetben a széllel szemben (a hegy szél felőli oldalán) történik, egyfelől így könnyebb felgyorsítani az eszközt a minimális repülő sebességre, másrészt a szélárnyékos oldalon nemcsak a hátszelet nehéz legyőzni felszálláskor, de az ott fellépőlégörvények is okozhatnak kellemetlenségeket.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Siklórepülő légijárművek. Tájékoztató a nemzetközi szakirodalomból; LRI Repüléstudományi és Tájékoztató Központ; LRI RTK, Bp., 1982–1990
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Siklórepülés&oldid=28299090
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp