Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Siketfajd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. március 17.

Pontosságellenőrzött

Siketfajd
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok(Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok(Chordata)
Altörzs:Gerincesek(Vertebrata)
Osztály:Madarak(Aves)
Rend:Tyúkalakúak(Galliformes)
Család:Fácánfélék(Phasianidae)
Alcsalád:Fajdformák(Tetraoninae)
Nemzetség:Tetraonini
Nem:Tetrao
Faj:T. urogallus
Tudományos név
Tetrao urogallus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

AWikifajok tartalmazSiketfajd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

AWikimédia Commons tartalmazSiketfajd témájú médiaállományokat ésSiketfajd témájú kategóriát.

Asiketfajd(Tetrao urogallus) amadarak osztályánaktyúkalakúak(Galliformes)rendjébe és afácánfélék(Phasianidae)családjába tartozófaj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Észak- ésKözép-Európában valamintÁzsia területén honos. Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát.A siketfajd korábban Európa minden nagyobb összefüggő erdőségében élt. Az élőhelyek megszüntetése és a vadászat miatt mára a magashegységek fenyőövébe és a tajgaerdőkbe szorult vissza. Magyarországon egy időben kihalt, de még néha ma is egy-kettő kóborol Magyarországon.

Alfajai

[szerkesztés]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 60–87 centiméter,szárnyfesztávolsága 90–125 centiméter, súlya 2900–4000 gramm. A kakasoknak a nász idején szakálla van és zöldes fémfény a mellén. A tyúknak nagy rozsdasárga folt van a mellén.Gyenge repülő, a levegőben csak kis távolságot tud megtenni. Csőre rövid, vaskos, domború, lába erős kapirgáló láb. Tollazatának alapszíne szürke, fekete. Csüdjét is toll borítja, lábujjain a téli időszakban szarulemezek fejlődnek. Ezek a „hótalpak" megkönnyítik a havon való mozgást.

Egy dürgő kakas
és a tojó
Csontváz

Életmódja

[szerkesztés]

Bogyókkal, rügyekkel, a fenyő tűleveleivel, hangyákkal és azok bábjaival táplálkozik. Néha egy egész fát megkopaszt a tűleveleitől. Csak rövidtávon és nagy zajjal repül.

Szaporodása

[szerkesztés]

Dürgés idején tánccal, pózolással és hanggal udvarol a tojónak. Fészkét talajra, fák tövébe készíti. A fészekalj általában 5-12 tojásból áll, melyen 26-29 napig kotlik. Fiókái fészekhagyók, gyorsan kifejlődnek.

Dürgéskor,köszörülés közben süket, ugyanis a fejébe száll a vére és így a hallójárat hátsó falán elhelyeződött, a vértolulás folytán erősen megduzzasztható redő is, másrészt pedig a szájtátogatás következtében az alsó állkapocs hátsó csontnyúlványa is elzárja a fülnyílást. Innen asiket név. Ahogy azonban a csőrét összecsukja, ismét élesen hall.[1]

Tetrao urogallus urogallus tojásai

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon ritka alkalmi kóborló. KorábbanSopron,Kőszeg és azŐrség vidékén alakultak ki állományai. Az 1880-as évek állomány-expanziója következtében települt meg Sopron és Vas vármegyék területén. A századfordulón aSoproni-hegység állománya mintegy 40-50 példány lehetett. Azelső világháborút követően a 20-as években jelent meg újra Sopron környékén. Ekkor már csak 10-15 példányból állt az állománya, ami a 30-as években felmorzsolódott. AKőszegi-hegység állománya kisebb volt, nem haladta meg a 10 példányt. AzŐrségben és aVend-vidéken is akkor jelent meg először, amikor Sopronban. A 40-es évek elején az Őrségben egy újabb bevándorlás következtében jelentősen nőtt a populáció, 1948-ban 150 példányt becsültek. 1955-ben a becslések szerint még 60-80 példány volt jelen, de a faj a 60-as években az Őrségből is eltűnt.[2]

Romániában a Kárpátok egész területén megtalálható a tűlevelű erdőkben, bár állománysűrűsége területenként igen nagy változást mutat. Olykor a vegyes erdőkben (luc- vagy jegenyefenyő és bükk) is megtalálható mint költőfaj. Egyes becslések szerint romániai állománya 10 000 példányra tehető. A párokra való állománybecslés aligha lehetséges, mivel a siketfajd kakasok poligámok, és az egy kakasra jutó tyúkok száma változó lehet.

AzŐrségi Nemzeti Park címerében is megtalálható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Brehm: Az állatok világa / Császármadár (Tetrastes Key. et Blas.). 200;ISBN 963-86118-2-0 Elérve: 2008-04-01
  2. Faragó S: Vadászati állattan. mezőgazda Kiadó, Budapest

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Taxonazonosítók
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Siketfajd&oldid=27978221
Kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp