Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Sibić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44251 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 49 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′,k. h. 16° 11′45.4,16.18333333333345.400000°N 16.183333°EKoordináták:é. sz. 45° 24′,k. h. 16° 11′45.4,16.18333333333345.400000°N 16.183333°E | |
 | |
Sibić faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagPetrinyához tartozik.
Sziszek városától légvonalban 15, közúton 23 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re délnyugatra aBáni végvidék középső részén, a 37-es számú főúttól délre, a Sibica-patak partján fekszik. A főúton Petrinya irányából Gora felé haladva Gora előtt kell balra lekanyarodni.
Betelepülésének előzményeként1683 és1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza.1697 körül a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban.1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), melykatonai határőrvidék része lett.1745-ben megalakult aPetrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A település1774-benaz első katonai felmérés térképén„Dorf Sibicze” néven szerepel.
A katonai határőrvidék megszűnése utánZágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 182, 1910-ben 222 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén teljes lakossága (100%) horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán 1991 szeptemberében elfoglalták a szerb erők és aKrajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A szerb megszállás idején teljesen elpusztult. A falut 1995. augusztus 6-án aVihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A háború után mindent újjá kellett építeni. 2011-ben 67 lakosa volt.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 182 | 213 | 173 | 212 | 224 | 222 | 195 | 202 | 201 | 180 | 162 | 146 | 146 | 127 | 76 | 67 |
