Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Setuš | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Martinska Ves |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44000 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 119 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Terület | 13,05 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 56″,k. h. 16° 23′ 41″45.5489,16.394745.548900°N 16.394700°EKoordináták:é. sz. 45° 32′ 56″,k. h. 16° 23′ 41″45.5489,16.394745.548900°N 16.394700°E | |
 | |
Setuš faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagMartinska Ves községhez tartozik.
Sziszek városától légvonalban 7, közúton 13 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re délkeletre, aSzáva bal partján fekszik. Egyutcás falu, melynek házai a Szávával párhuzamos főutca menték sorakoznak.
A település neve1553-ban„Zetws” néven bukkan fel először.[2]1557-ben„Zethus”,1673-ban„Szetusz” alakban említik.[2]1773-banaz első katonai felmérés térképén„Dorf Szetus” alakban szerepel.Zágráb vármegye Sziszeki járásához tartozott.
1857-ben 394, 1910-ben 504 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. AII. világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 157 lakosa volt.
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 394 | 477 | 514 | 508 | 494 | 504 | 487 | 462 | 431 | 415 | 398 | 344 | 292 | 236 | 206 | 157 |
ASzentháromság tiszteletére szentelt kápolnája.
A brezovicai erdőben található az első horvátországi partizán különítmény megalakulásának emlékműve,[5] melyet 1981. június 22-én, az alapítás negyvenedik évfordulóján avattak fel. Az emlékmű Želimir Janeš akadémiai szobrászművész munkája, a mű neve „Debeli Brijest” (termetes szilfa). Az első partizán különítmény emlékműve egy központi emlékműből, egy kőtáblából (a kivégzett kommunisták nevével), valamint egy jelképes asztalból áll, amely az első partizán különítmény megalakulásának és mozgásának művészi ábrázolását ábrázolja. Az emlékműkomplexum minden részét széles, körkörös sétány köti össze, melynek valódi és szimbolikus központja egy, a lombhullató erdő füves tisztásán álló stilizált kő szilfa. Ma a központi emlékművet több helyen golyónyomok borítják. A központi emlékmű belsejéből mára eltávolítottak minden szobrászati részt, és környéke is elhanyagolva áll.
