Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Seregi László (táncművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. november 18.

Pontosságellenőrzött

Hasonló cikkcímek és megnevezések:Seregi László (egyértelműsítő lap).
Seregi László
SzületettSzéplaki László
1929.december 12.
Budapest
Elhunyt2012.május 11. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaJellen Katalin (1953-2012)
GyermekeiSeregi Katalin 1964Seregi László 1967
Foglalkozásatáncos, koreográfus
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető(25-10-93)

AWikimédia Commons tartalmazSeregi László témájú médiaállományokat.

Seregi László (eredeti neve:Stern László) (Budapest,1929.december 12.Budapest,2012.május 11)Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, aHalhatatlanok Társulatának örökös tagja. A 20. századi magyarbalett történetének egyik legkiválóbb, külföldön is legelismertebb alkotója. Gyermekei kezdeményezésére a Magyar Állami Operaház díjat nevezett el róla.[1]

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Széplaki (Stern) Ferenc és Kerekes (Kohn) Margit voltak.[2] Grafikusnak készült azIparművészeti Főiskolán (1945–1949), de tanulmányait anyagi okokból nem tudta folytatni. Komolyabb előképzettség nélkül, felnőttként sikerrel felvételizett 1949-ben aHonvéd Művészegyüttesbe. Már enéptáncegyüttesben megmutatkozott koreográfusi tehetsége, amikor 1953-ban elkészítette aReggel a táborban című humoros táncjelenetét, melyet az együttes évtizedekig műsoron tartott. Ittbalettet is tanult,Nádasi Marcellától. 1957-től már azoperaház balettegyüttesében táncolt, aholCarl MillöckerA koldusdiák című operettjéhez készített balettbetéttel tűnt fel, majd más hasonló munkák után bízták meg 1968-ban első egész estés táncdrámája elkészítésével, aSpartacusszal. Hasonlóan nagy nemzetközi sikert ért el aBartók-balettekkel,A fából faragott királyfi ésA csodálatos mandarin új megformálásával (1970).

Képzőművészeti előképzettségét is kamatoztatva dolgozta felCsontváry Kosztka Tivadar látványvilágátA cédrusban, amerikai tanulmányútja hatására pedig többBernstein-műre is készített koreográfiát. Utolsó alkotói periódusábanShakespeare-művek táncadaptációit(Rómeó és Júlia,Szentivánéji álom, A makrancos Kata) vitte színre, hagyományosabb, realisztikus stílusban, egyéni humorral. MindezzelHarangozó Gyula követőjének is tekinthető. Műveit folyamatosan játsszák a világ számos városában (pl.Dortmund,Moszkva,Róma,Prága,Bordeaux,Edinburgh,Köln,Szentpétervár,Kijev,Berlin,Monte-Carlo,Bécs,Salzburg,Párizs,Torino,LondonZürich,Düsseldorf,Sydney). Állandó asszisztenseKaszás Ildikó.

1977-től 1984-ig azOperaházbalettigazgatója, 1993-tól örökös tagja volt.Lőrinc György utódaként az őáltala kialakított, nyitott műsorpolitikát folytatta.

Színházi munkái

[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: táncosként:11; koreográfusként:40, rendezőként:162.[3]

Táncosként

[szerkesztés]
  • Kipphardt: Shakespeare kerestetik - Fridolin
  • Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Viktor
  • Fényes Szabolcs: Maya - Dixi
  • Sztravinszkij: A katona története - a katona
  • Hacsaturjan: Gajane - Lezginka
  • Weiner Leó: Csongor és Tünde - Berregh
  • Szabó Ferenc: Ludas Matyi - második komédiás
  • Beaumarchais: A sevillai borbély - Figaro
  • Milhaud: Francia saláta - Coviello
  • Miller: Édes fiaim - Chris Keller

Koreográfusként

[szerkesztés]
  • Szolovjov-Vitkovics: Csendháborító (1959)
  • Csehov: Cseresznyéskert (1960)
  • William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1960)
  • Gozzi: Turandot hercegnő (1961)
  • Ránki György: Hölgyválasz (1961)
  • Carl Millöcker: A koldusdiák (1962)
  • Rossini: Tell Vilmos (1963)
  • Kosma: Elektronikus szerelem (1963)
  • Orff: Az okos lány (1964)
  • Kodály Zoltán: Székelyfonó (1965, 1972, 1976, 1982, 1998)
  • Gounod: Faust (1966, 1974, 1978)
  • Wagner: Tannhäuser (1967, 1970)
  • Strauss: A denevér (1967)
  • Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas (1968)
  • Gershwin: Porgy és Bess (1970, 1973, 1981)
  • Kacsoh-Kenessey: János vitéz (1971)
  • Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (1976)
  • Durkó Zsolt: Mózes (1977)
  • Mozart: Don Giovanni (1982)
  • Wagner: Parsifal (1983)
  • Andrew Lloyd Webber: Macskák (1983, 1990-1991, 1993)
  • Prokofjev: Eljegyzés a kolostorban (1983)
  • William Shakespeare: Téli rege (1992)
  • Gershwin: Bolondulok érted (1995)
  • Bart: Oliver! (1997)
  • Andrew Lloyd Webber: Az operaház fantomja (2003)

Balettek

[szerkesztés]

Táncbetétek musicalekhez

[szerkesztés]

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.magyarhirlap.hu/kultura/seregi-dijat-alapitott-az-operahaz/Archiválva2012. december 14-i dátummal aWayback Machine-ben Seregi-díjat alapított az Operaház. Magyar Hírlap. 2012. december 12.
  2. Házasságkötési bejegyzésük a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 518/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  3. 2013. január 17-i lekérdezés

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
ASzínház- és Filmművészeti Főiskola 1986-ban oklevelet szerzett hallgatói
Színészek
Operett-, musicalszínészek
Film- és televíziórendezők
Film- és televízióoperatőrök
ASzínház- és Filmművészeti Főiskola 1989-ben oklevelet szerzett hallgatói
Színészek
Operett-, musicalszínészek
Film- és televíziórendezők
Film- és televízióoperatőrök
Díjai
Zenés színészek
Színésznők
Színészek
Operaénekesek
Táncművészek
Nem került kiadásra: 2000, 2001, 2002, 2011, 2012, 2014, 2016, 2017, 2018, 2019
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Seregi_László_(táncművész)&oldid=27608801
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp