Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Hasonló cikkcímek és megnevezések:Seregi László (egyértelműsítő lap). |
| Seregi László | |
![]() | |
| Született | Széplaki László 1929.december 12. Budapest |
| Elhunyt | 2012.május 11. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Jellen Katalin (1953-2012) |
| Gyermekei | Seregi Katalin 1964Seregi László 1967 |
| Foglalkozása | táncos, koreográfus |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető(25-10-93) |
AWikimédia Commons tartalmazSeregi László témájú médiaállományokat. | |
Seregi László (eredeti neve:Stern László) (Budapest,1929.december 12. –Budapest,2012.május 11)Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, aHalhatatlanok Társulatának örökös tagja. A 20. századi magyarbalett történetének egyik legkiválóbb, külföldön is legelismertebb alkotója. Gyermekei kezdeményezésére a Magyar Állami Operaház díjat nevezett el róla.[1]
Szülei Széplaki (Stern) Ferenc és Kerekes (Kohn) Margit voltak.[2] Grafikusnak készült azIparművészeti Főiskolán (1945–1949), de tanulmányait anyagi okokból nem tudta folytatni. Komolyabb előképzettség nélkül, felnőttként sikerrel felvételizett 1949-ben aHonvéd Művészegyüttesbe. Már enéptáncegyüttesben megmutatkozott koreográfusi tehetsége, amikor 1953-ban elkészítette aReggel a táborban című humoros táncjelenetét, melyet az együttes évtizedekig műsoron tartott. Ittbalettet is tanult,Nádasi Marcellától. 1957-től már azoperaház balettegyüttesében táncolt, aholCarl MillöckerA koldusdiák című operettjéhez készített balettbetéttel tűnt fel, majd más hasonló munkák után bízták meg 1968-ban első egész estés táncdrámája elkészítésével, aSpartacusszal. Hasonlóan nagy nemzetközi sikert ért el aBartók-balettekkel,A fából faragott királyfi ésA csodálatos mandarin új megformálásával (1970).
Képzőművészeti előképzettségét is kamatoztatva dolgozta felCsontváry Kosztka Tivadar látványvilágátA cédrusban, amerikai tanulmányútja hatására pedig többBernstein-műre is készített koreográfiát. Utolsó alkotói periódusábanShakespeare-művek táncadaptációit(Rómeó és Júlia,Szentivánéji álom, A makrancos Kata) vitte színre, hagyományosabb, realisztikus stílusban, egyéni humorral. MindezzelHarangozó Gyula követőjének is tekinthető. Műveit folyamatosan játsszák a világ számos városában (pl.Dortmund,Moszkva,Róma,Prága,Bordeaux,Edinburgh,Köln,Szentpétervár,Kijev,Berlin,Monte-Carlo,Bécs,Salzburg,Párizs,Torino,LondonZürich,Düsseldorf,Sydney). Állandó asszisztenseKaszás Ildikó.
1977-től 1984-ig azOperaházbalettigazgatója, 1993-tól örökös tagja volt.Lőrinc György utódaként az őáltala kialakított, nyitott műsorpolitikát folytatta.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: táncosként:11; koreográfusként:40, rendezőként:162.[3]