Seraing belga városLiège tartomány azonos nevű járásában,Liège várostól délre. A Meuse folyó partján, a Liège–Namur-vasútvonal mentén fekszik, de nincs személypályaudvara.
Seraing-t – noha a terület az1830-as csatornaépítéskor előkerült leletek alapján már azV. vagyVI. században is lakott volt – először 956-ban említik: parasztgazdaságként, a tulajdonosok után Saran (vagy Saring) néven. A hely aztán a liége-i egyház birtokába került. A neve az idők során különböző helyesírással és írásmóddal szerepel, így volt Serang (1147), Serayng (1151), Sereng (1246), Serangne (1298) és a Serey (1598), míg a17.–18. században meghonosodott a Seraing és Serain. Végezetül1800.december 20-án hivatalosan Seraing-t választották a város nevének.
A középkorban a Meuse partjához nagyon közel, Jemeppe-sur-Meuse-ben jelentős szénkészletre bukkantak, így vált ismertté ez a település. Mivel a szenet nem lehetett uszályokon szállítani a folyón, már1381-ben hidat építettek ott.
Az egykori püspöki palota Seraing-ben a liège-i herceg-püspökök nyári rezidenciája volt. Nemzetközileg ismertté tette a várost, hogy John Cockerill itt alapította meg az acélművét és gépgyárát. Mivel az egyik legfontosabb ipari központ lettBelgiumban,1888-ban 31.398 ember élt Seraing-ben, míg1820-ban csak alig 2.000.
Seraingben található a volt cisztercitaVal-Szt-Lambert kolostor. A kolostort a francia forradalom idején lerombolták. Alapjain az apátság 1826-ban egyólomkristály üzemet létesített: Ma kristálymúzeum.
A Cockerill kastély
A Cockerill kastély eredetileg a liégi hercegi-püspöki család nyári rezidenciája volt. A napóleoni időkben kórház, majd lőszerraktár 1817-ig amikor a gyáros Cockerill család megvásárolta.
