Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Seprős(Șepreuș) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Község | Seprős | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 317320 | ||
| SIRUTA-kód | 12233 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2752 fő(2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 7 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 51,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 34′ 16″,k. h. 21° 44′ 03″46.571249,21.73417446.571249°N 21.734174°EKoordináták:é. sz. 46° 34′ 16″,k. h. 21° 44′ 03″46.571249,21.73417446.571249°N 21.734174°E | |||
 | |||
| Seprős weboldala | |||
 | |||
Seprős (románul:Șepreuș) faluRomániában,Arad megyében.
Borosjenőtől 26 km-re,Aradtól hatvan km-re északkeletre található.
Először1413-ban említették(Seprews).1543-ban 14,1561-ben 24jobbágytelekből állt.1579-ben 25 magyar és román család lakta.
A18. században Rajnald modenai herceg birtoka volt, majd a koronára szállt.1750-ben öt össze nem függő házcsoportból állt.[2] Utcaszerkezetét1780-ban szabályozták.
1822-benI. Ferenc uradalmát agyergyószentmiklósi örmény Czárán családnak adományozta.1824-ben új birtokosa újra kívánta osztani a falu határát és ajobbágyok jobb földjeit magának kisajátítani. A falujúnius 16-án ésjúlius 1-jén a királyhoz írt panaszt. Aszolgabírójúnius 19-én katonákat hívott a faluba, de a lakosság fegyverre kapva elűzte a szolgabírót, a katonákat, majd az odaérkezettalispánt is. Avármegye ekkor egy századnyi katonát vezényelt ki, akik 30 napig tartották megszállva a falut.1825.szeptember 25-én a vármegye elrendelte a parasztok részleges kártalanítását elvett gyümölcsöseikért.
Az 1828. évi országos összeírásban Seprűs néven említik.[3]
1854-ben a Czárán családdal kötött szerződéssel húsz dohánytermesztő magyar család települt be.[4]1882-ben Czárán Tivadar ötezer forintos alapítványt tett magyar tannyelvű, tandíjmentes iskola létesítésére. Az iskola1887-ben kezdett működni és1906-ban már négy tanerős volt. Az1909–1910-es tanévben 308 diákjából 245 volt román anyanyelvű.1903-ban állami óvoda is létrejött. Az 1903-as tisztújítás előtt a helyiek többsége a szocialista eszmékkel kampányoló Iosif Mateit szerette volna bíróként látni. A hatóságok katonai erőt vezényeltek a faluba, akik megöltek hét seprősit. A bíróválasztást végül mégis Iosif Matei nyerte.[5]
1884 és1909 között évi kettő,1936-ban három vásárt tartott.1938 körül átlagosan minden gazdaságra jutott harminc baromfi, három juh, két disznó és egy ló, de csak minden másodikra egy fejőstehén és minden negyedikre egy szekér. 2350hektáros határának 86%-án gabonát, 8%-án takarmánynövényeket termesztettek. Legnagyobb földbirtokosai amásodik világháborúig a Czárán család tagjai voltak.
1949.július 31-én lakói fellázadtak a terménybeszolgáltatási rendszer és a mezőgazdaság tervezettkollektivizálása ellen. A sokaság feldúlta az állami gazdaságot és a termelőszövetkezetet, felgyújtották a községháza levéltárát és elvágták a telefonvezetéket. Az állami gazdaságnál tartózkodó három főtisztet megölték. A faluba vezető utakhoz felfegyverzett őröket állítottak, akik megfutamítottak egy három milicistából álló járőrt. A másnap kivezényelt negyven milicista és negyven határőr némi tűzharc után leverte a lázadást. Ötvenhét főt letartóztattak, a rögtönítélő bíróság négy főt halálra, többeket hosszú börtönre ítélt. A kivégzettek holttestét elrettentésül az út közepére dobták.[6]
1958-ban a Czárán család sírkápolnáját lebontották, harangjátMálnásfürdőre vitték. A család tagjainak maradványait a temetőben hantolták el.
Arad megye közigazgatása .png) | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
