Ez a szócikk a Sziszek községben fekvő Sela településről szól. Hasonló címmel lásd még:Sela (egyértelműsítő lap).

Sela
A Mária Magdolna plébániatemplom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Sziszek
Jogállás	falu
Irányítószám	44273
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	886 fő(2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Időzóna	CET,UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 30′,k. h. 16° 18′45.5,16.345.500000°N 16.300000°EKoordináták:é. sz. 45° 30′,k. h. 16° 18′45.5,16.345.500000°N 16.300000°E
AWikimédia Commons tartalmazSela témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sela faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagSziszekhez tartozik.

Sziszek városától 6 km-re nyugatra, az Odra-mező délnyugati szélén, a 36-os számú főút és a Zágráb-Sziszek vasútvonal mellett, Greda és Stupno között fekszik.

A település kedvező földrajzi fekvése és életfeltételei lehetővé tették, hogy területe már nagyon korán benépesüljön. Bár első írásos említése1334-ben történt, de szinte bizonyos, hogy már a zágrábi káptalan sziszeki uradalmának alapításakor1215-ben is létezett. Története során kisebb igazgatási központnak számított. Szent Mária Magdolna plébániáját1702-ben alapították, iskolája pedig már1771-ben működött. A plébánia alapítása előtt a település a sziszeki Szent Kereszt plébániához tartozott. Ekkor még csak egy fából épített kápolna állt a faluban.1739 és1745 között itt volt plébános a neves horvát történész, később zágrábi kanonokAdam Baltazar Krčelić, aki távozásakor emlékirataiban ír a plébánia életéről is.1765-re felépítették a mai plébániatemplomot, melyhez a római Siscia köveit használták fel.

1773-banaz első katonai felmérés térképén „Dorf Szella” néven szerepel. 1857-ben 299, 1910-ben 481 lakosa volt. Önkéntes tűzoltóegyletét1882-ben alapították. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. AII. világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu labdarúgó klubját az „NK Selát” 1946-ban alapították. 1981-ben megalakult a „HKUD Radost” kulturális és művészeti egyesület. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2002-ben új kápolnát építettek a településen, melyet Jézus szenvedő szíve tiszteletére szenteltek. 2011-ben 963 lakosa volt. A településes pasztorális központ, elemi iskola, anyakönyvi hivatal, posta, óvoda, faluház, valamint több szolgáltató és kereskedelmi egység működik.

• SzentMária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma^[4] 1759 és 1765 között épült. Elődje egy fakápolna volt. A templom építői itáliai mesterek voltak, akiknek a falu lakói és a káptalan jobbágyai segédkeztek. Érdekesség, hogy az építőanyagot Sziszekről hozták, a római város köveiből. A plébániához Sela, Greda, Jazvenik és Stupno falvak tartoznak.

• A plébániatemplom orgonáját1777-ben építette a cseh mesterJoannes Franciscus Jenechek. Az orgona ma is az eredeti állapotában van és egyike a neves mester Észak-Horvátországban épen megmaradt alkotásainak. Emiatt kulturális védettséget élvez. A cseh orgonaépítő iskola barokk hagyományait és jellegzetességeit viseli magán. A plébánia alapításának 300. évfordulójára 2001-ben a Heferer orgonaépítő cég a hangszert teljes egészében restaurálta.

• A templom orgonája a minden évben megrendezésre kerülő „Ars organi sisciae” nemzetközi orgonafesztivál egyik hangszere. A másik két orgona a martinska vesi Szent Márton templom és a sziszeki Szent Kereszt székesegyház orgonája.
• A falu kulturális és művészeti egyesületét a HKUD Radostot 1951-ben alapították. Az egyesületnek népzenei, színjátszói, sakk, labdarúgó és röplabda szekciói működtek. Eredeti formájában 1962-ig működött. 1981-ben az egyesületet újraalapították a hagyományok ápolására és a mai napig több generáción át mintegy 200 aktív tagja volt.

• Az NK Hajduk Sela labdarúgócsapata a megyei 3. osztályban szerepel.

• Sziszek város hivatalos oldala(horvátul)
• Sziszek község rendezési terve(horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
• Képek a településrőlArchiválva2017. október 19-i dátummal aWayback Machine-ben

• prof. Antun Barić: Sela kod Siska - monográfia, 2002.

• Sziszek turisztikai irodájának honlapja(horvátul)
• A selai Radost kulturális és művészeti egyesületArchiválva2017. október 19-i dátummal aWayback Machine-ben(horvátul)

• Sziszek-Monoszló megye települései

• Lapok térképekkel