Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Scatman John | |
 | |
| Scatman azEverybody Jam-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | John Paul Larkin |
| Becenév | Scatman John |
| Álnév | Scatman John |
| Született | 1942.március 13. El Monte,Kalifornia |
| Elhunyt | 1999.december 3. (57 évesen) Los Angeles,Kalifornia |
| Pályafutás | |
| Műfajok | jazz,dance,pop |
| Aktív évek | 1986–1999 |
| Hangszer | vokál,zongora |
| Díjak | ECHO Awards(1996) |
| Tevékenység |
|
| Kiadók | America Records |
| IPI-névazonosító | 00262441583 |
Scatman John, születettJohn Paul Larkin (El Monte,1942.március 13. –Los Angeles,1999.december 3.) amerikaidzsessz-zenész, aki valószínűleg elsőként ötvözte ascattelést adance-szel. Legismertebb slágere az 1994-es „Scatman (Ski-Ba-Bop-Ba-Dop-Bop)”.
Minthogydadogott, egyszer ezt vallotta: „A scattelés által a legnagyobb fogyatékosságomból a legnagyobb erényemet kovácsolom”. Világszerte több millió felvételt adott el,Legjobb új előadó nevezést kapott azEcho AwardsonJapánban ésNémetországban. A dadogó közösségért tett kiváló szolgálataiért azAmericanSpeech-LanguageHearingAssociation (ASHA)Annie Glenn-díjjal jutalmazta, valamint az amerikaiNational Stuttering Association hírességei között tartja számon.
AkaliforniaiEl Montéban született. Súlyosan dadogott, amióta csak beszélni tudott, ami gyerekkorában érzelmileg súlyosan kihatott rá. Még 1995-ben, a sikere csúcspontján is újságírók állítása szerint interjúk közben „alig fejez be mondatot anélkül, hogy ne ismételné meg a végét legalább hat-hét alkalommal.” Tizenkét éves korában kezdett zongorázni tanulni, ascat-éneklés fortélyaival tizennégy évesen ismerkedett meg, többek közöttElla Fitzgerald ésLouis Armstrong felvételein keresztül. Azongora szolgáltatta a művészi megnyilvánulás lehetőségét számára, a beszédhibáját mintegy kompenzálandó. Egy 1996-os nyilatkozatában megjegyzi: „A zongorajáték egyfajta beszédet tett lehetővé számomra… A zongora mögé bújtam a beszédtől való félelmemben”. Hivatásos dzsessz-zongoristaként tűnt fel az 1970-es és '80-as években a Los Angeles környékbeli dzsesszklubokban. 1986-ban kiadtaJohn Larkin című egyénialbumát, amelyből igen csekély számú példány maradt meg. Állítása szerint neki „otthon több száz példány hever a budoárban”. Ez időben az alkoholizmus és a drogfüggőség beleszólt az életébe, de amikor egy ugyancsak drogproblémákkal küzdő zenészbarátja,Joe Farrel 1986-ban csontrákban meghalt, Larkin elhatározta, hogy változtat szokásain. Ebben nagy segítséget jelentett számára új felesége, Judy, aki ugyancsak az alkoholizmusból lábalt ki. „Tehetséges vagy” – szólt a felesége egy alkalommal. „Majd kezdek veled valamit.”
1990-ben a zenészBerlinbe költözött, szakmai siker reményében. Látván az ottani lelkes jazz-életet, elkezdett koncertezni.[1] Itt határozza el, hogy az éneklést is kipróbálja műsoraiban, miután egyszer az „On the Sunny Side of the Street”-címűdzsessz-sztenderd előadása után állótaps fogadja. Nemsokára a dánIceberg Records ügynöke, Manfred Zähringer gondolt arra, hogy a scat éneklést kombinálni lehetne olyan mai modern műfajokkal, mint adance és ahiphop. Larkin eleinte vonakodott az ötlettől, de ahamburgiBMG nyitott volt erre. Tartott attól is, hogy rájönnek az emberek arra, hogy dadog, így hallgatott neje javaslatára, miszerint beszéljen róla nyíltan a zenéjében. Felvette az első szólólemezét, aScatman (Ski-Ba-Bop-Ba-Dop-Bop)-ot, melynek célja a dadogós gyerekek megihletése és bátorítása volt. (A felvétel az 1995-ös első,Scatman’s World című albumán is megjelent). Megszületett hát egy új figura: a kalapos, bajuszos krapek,„Scatman” John.
1995-ben, ötvenkét évesen Larkin világhírűnek mondhatta magát. A bemutatkozó-kislemeze eleinte lassan fogyott, de számos országban fokozatosan első helyre került, és több mint hatmillió példányt ért el világszerte. AScatman (Ski-Ba-Bop-Ba-Dop-Bop), ami az európai toplistákon igen magas helyen volt, a legjobban keresett, és legismertebb dala.[2] Ezt követte aScatman’s World, amelyik tizedik helyezést kapott az Egyesült Királyságokbeli kislemez-toplistán, ami csekélyebb, de még mindig számottevő sikert jelentett egymilliós eladott példányszámával, és magas európai toplista-helyezéseivel.[3] E két kislemez sikerét követően kiadta bemutatkozó nagylemezét, ugyancsakScatman’s World címmel, ami belekerült a tíz legjobb nagylemez-kategóriába sok országban, ezek között az akkori hazájában,Németországban,[1] továbbáSvájcban, Finnországban, valamint Norvégiában.[1][4] Európai ésázsiai koncertkörútra indul, amiről ekképpen vall: „Egyspanyolországi fellépésemkor a gyerekek öt percig sikoltottak egyhuzamban, meg se tudtam kezdeni a dalt”[4]
A második Scatman John-album, azEverybody Jam! 1996-ban jelent meg. Míg ez utóbbival nem aratott a bemutatkozó albumához fogható sikert, a lemez és a kísérősingle Japánban nagyobb népszerűségnek örvendett, mint bárhol máshol a világon. Olyannyira, hogy Scatman-babákat gyártottak, telefonkártyákon jelent meg, és kólás dobozokon. Az album Japán verzióján szerepelt még öt dal, (ún.bonus-track), ezek között aSu Su Su Super Kirei és aPripri Scat c. slágerek, melyeket felhasználtak Japán reklámcégek kozmetikai termékek, és puddingok eladására. Az ott népszerűUltraman-franchise eljutott a Scatman-csapathoz is, kiadták aScatultraman zeneszámot, amelynek borítóján Ultraman-hősök vannak kalapban és bajusszal.
1999-ben Larkin kiadta a harmadik, egyben utolsó albumát, aTake Your Time-ot. Később napvilágra került, hogy már az előző év végétől szenvedett rossz egészségi állapota miatt. Tovább dolgozott az albumon, a kapott tanácsok ellenére, melyek szerint vegye lazábban a munkáját. Később tüdőrákkal diagnosztizálták, nemsokára fekvőbeteg lett. Mindvégig bizakodóan viselkedett, és ezt nyilatkozta:„Bármit akarjon is velem a Fennvaló, elfogadom… A legjobb életem volt. Részem volt a szép(ség)ben.”[5]
Los Angeles-i otthonában hunyt el, 1999. december 3-án. Hamvait egyMalibu közelében levő tóba szórták.
Scatman John: Ski Ba Bop Ba Dop Bop c. dalának intrója:
Ez a szócikk részben vagy egészben aScatman John című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
