Sandomierz (kiejtéseⓘ,IPA: [sanˈdɔmjɛʂ];németül:Sandomir;latinul:Sandomiria;jiddisül:Tsuzmir;oroszul:Сандомир;csehül:Sandoměř;magyarul:Szandomirvagy Szondamér) lengyel város aSzentkereszt vajdaság sandomierzi járásában, aVisztula partján. A város hét dombon fekszik, innen aKis Róma becenév. Az ország egyik legrégibb városa, a középkorban részfejedelmi székhely, a történelem viharait átvészelt Óvárosa jelentős idegenforgalmi látnivaló.
Anyugati szláv wislánok települése kiváló fekvésének köszönheti korai felvirágzását: aVisztula ésSan torkolatánál, az előbbi átkelőhelyénél, kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik. ElőszörGallus AnonymusGestája említi a12. század első harmadában, mintLengyelország egyik legnagyobb városát.
Kázmér után fia,I. (Fehér) Leszek uralkodott Sandomierzben is. Az ő nevéhez két érdekes történet kapcsolódik: Mikor apápa felszólította, hogy tegyen eleget ígéretének, és induljon el a Szentföldre keresztes hadjáratra, akkor azt írta neki vissza, hogy nem mehet, mert ott nincssör. Az indoklás meggyőzte a pápát, így Leszek otthon maradhatott! De halála sem volt átlagos: aPiast-hercegek1227-es összlengyelországi csúcstalálkozójukon éppen fürödtek, mikor merénylők támadtak rájuk. Leszek meztelenül lóra kapott, de utolérték és hátba lőtték vagy döfték. Sandomierz ezek után a rokonságban sűrűn gazdát cserélt, míg végül Leszek fiáé,V. (Szemérmes) Boleszlávé lett. Őhozzá adta lányát,(Szent) KingátIV. Béla magyar király. A fejedelem nevéből is látszik, hogy Kinga rábeszélésére Boleszláv is a szűzi házasság (az ún. józsef-házasság) híve lett.
A lengyel állam akkori keleti határa mellett fekvő települést a13. század folyamán atatárok többször is feldúlták:1241-ben,1259-60-ban (ekkor mészároltak le 49domonkosszerzetest) és1287-ben. Boleszláv utóda, unokatestvére:II. (Fekete) Leszek1280-ban Leóhalicsi királlyal, majd1282-ben az ellene fellázadt lovagokkal szemben védte meg a várost, amelynek fellendülése így csak a 13. század vége felé kezdődhetett meg, miután 1286-ban a fejedelemtől megkapta amagdeburgi városjogot.
I. Łokietek Ulászló Fekete Leszek féltestvére és Kujávia fejedelme volt, akiBoldog Jolán (IV. Béla lánya,Szent Kinga ésBoldog Konstancia húga,Szent Margit nővére lányát vette feleségül, és1304-ben magyar segítséggel foglalta vissza területeit az akkoriban egész Lengyelországot uralóII. Venceltől. Sandomierz először1289-92 között volt az övé, de véglegesen csak1305-ben szerezte meg, bár a város német polgársága1311-ben még (sikertelenül) fel is lázadt ellene.1314-re, majd 200 év szétesettség után sikerrel egyesítette újra Lengyelországot, amit az1320-askrakkói királykoronázással tetőzött be. A várost apogánylitvánok támadásai után,1362-ben Ulászló fia,Nagy Kázmér király uralkodása idején várfalakkal vették körül. Nagy Kázmér palotát is építtetett az akkoriban kb. 3000 fős Sandomierzben.Nagy Lajos magyar-lengyel király1351-ben és1377-ben is járt a városban.
A14. században már fontosVisztula menti kereskedő- és iparváros volt.Takácsairól ésposztókészítőiről vált híressé, de ittkanonokoskodott és építtetett házatJan Długosz, a leghíresebb lengyel történetíró is. A lengyel „arany század”, a 16. század folyamán, a visztulai kereskedelem fénykorában Sandomierz kikötőjében egymást érték a fával, gabonával megrakottdereglyék. Az egykor itt gabonát rakodó visztulai kereskedőbárkákGdańskig is lehajóztak. A kereskedők áruikat az Óváros alatti pincerendszerben tárolták. A főtér közepén állógótikus városháza is ekkor kapottreneszánsz homlokzatot. A16. századi Lengyelország avallásszabadságáról is híres volt: akatolikusok ésortodoxok mellett a különbözőprotestáns felekezetek is szabadon gyakorolhatták vallásukat (ilyen akkoriban Lengyelországon kívül csakErdélyben volt!).1570-ben például éppen Sandomierzben egyeztek meg egymással azevangélikusok, areformátusok és ahuszitaCseh Testvérek, hogy összefognak a vallásszabadság érvényesítéséért, ami 3 év múlva már királyválasztási feltétellé is vált. Az1602-ben épült kollégium, a legrégibb lengyelországi nemesigimnázium volt, melyet viszont már azellenreformáció idején ajezsuiták létesítettek aSzentháromság-tagadó eszmék visszaszorítása érdekében.
A régi jelentőségét már elvesztett Sandomierz1918-ban az újjáalakuló Lengyelországhoz került. A harmincas évek végén a várost a létrehozandó Sandomierzi Vajdaság és az ún. Központi Ipari Körzet székhelyévé akarták fejleszteni, de aháború megakadályozta a tervek megvalósulását. Az1939-ben támadónémetekszeptember 9-én már el is foglalták a várost, hogy az az általuk kreáltbábállam, aLengyel Főkormányzóság részeként 5 évig az uralmuk alatt álljon. A városzsidó lakosságát (kb. 2500 főt)Bełżec ésTreblinkamegsemmisítőtáboraiba hurcolták.1944 nyarán errefelé zajlott az ún.Lemberg–Sandomierz offenzíva (aBagratyion hadművelet része), ennek eredményeként aszovjet Vörös Hadsereg (magyar csapatokat is legyőzve)Baranów Sandomierskinél átkelt a Visztulán, kiépített és megtartott egyhídfőállást, majd elfoglalta Sandomierzt. A támadást irányítóVaszilij Szkopenkoszovjetalezredesnek úgy megtetszett a műemlékváros, hogy nem engedtetüzérséggel lövetni, s parancsára a szovjet csapatok kézifegyverekkel verték ki a németeket. Amikor Szkopenko alezredes azOdera menti harcokban elesett, kívánsága szerint és hálából a sandomierzi temetőben temették el.
Opatówi-kapu
Vár
Angyalka szobra a katedrálisnál
Orgona és keresztboltozatok a katedrálisban
Karol de Prevot festménye az állítólagos rituális gyilkosságról
Oleśnicki-ház:középkori eredetű, jelenlegi formájában 18. századi
Földalatti Turistaút: a főtér házai alatt húzódó, kereskedők által kialakított, 500 m hosszú, legmélyebb pontján 12 m mély pincerendszer a 15-17. századból
Katedrális: az elpusztult román templom helyén a 14. században épült, gótikus stílusban. Később átépítették és barokkosították. Belül háromhajóscsarnoktemplom, falain15. századi,bizánci-orosz hatást mutatófreskókkal, barokk festményekkel, síremlékekkel. Különharangtorony, a közelben püspöki palota.
Długosz-ház: a híres történetíró által1476-ban építtetett gótikus ház, benne Egyházi Múzeum
Collegium Gostomianum:1602-ben, késő reneszánsz stílusban építették ajezsuiták nemesi gimnáziumnak
Magtár a 17. századból
Vár: az első fejedelmi palota a11. században volt itt, ennek helyénNagy Kázmér építtetett királyi várat, amelyetÖreg Zsigmond építtetett át reneszánsz stílusban. Sokáig börtön volt, ma múzeum működik benne.
.svg)
.svg)
