Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Sandomierz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. február 2.

Pontosságellenőrzött

Sandomierz
Városháza
Városháza
Sandomierz címere
Sandomierz címere
Sandomierz zászlaja
Sandomierz zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságSzentkereszt
Járássandomierzi
Irányítószám27-600
RendszámTSA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség22 189 fő(2021. márc. 31.)[1]
Népsűrűség770,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasságkb. 200 m
Terület28,8 km²
IdőzónaCET,UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 41′,k. h. 21° 45′50.683333333333,21.7550.683333°N 21.750000°EKoordináták:é. sz. 50° 41′,k. h. 21° 45′50.683333333333,21.7550.683333°N 21.750000°E
Sandomierz weboldala
AWikimédia Commons tartalmazSandomierz témájú médiaállományokat.

Sandomierz (kiejtése,IPA: [sanˈdɔmjɛʂ];németül:Sandomir;latinul:Sandomiria;jiddisül:Tsuzmir;oroszul:Сандомир;csehül:Sandoměř;magyarul:Szandomirvagy Szondamér) lengyel város aSzentkereszt vajdaság sandomierzi járásában, aVisztula partján. A város hét dombon fekszik, innen aKis Róma becenév. Az ország egyik legrégibb városa, a középkorban részfejedelmi székhely, a történelem viharait átvészelt Óvárosa jelentős idegenforgalmi látnivaló.

Története

[szerkesztés]

APiastok fejedelmi városa

[szerkesztés]

Anyugati szláv wislánok települése kiváló fekvésének köszönheti korai felvirágzását: aVisztula ésSan torkolatánál, az előbbi átkelőhelyénél, kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik. ElőszörGallus AnonymusGestája említi a12. század első harmadában, mintLengyelország egyik legnagyobb városát.

III. (Ferdeszájú) Boleszláv lengyel fejedelem1138-as végrendeletében fiai között szétosztotta országát, így SandomierzKis-Lengyelország keleti részének fejedelmi központja lett. A város ura előszörII. (Száműzött) Ulászló volt, aki Henrik öccse kiskorúsága idejéreKrakkó mellett Sandomierzet is megtartotta magának. Mikor öccsei elűzték Lengyelországból, a város végreSandomierzi Henrik kezébe kerülhetett, aki idejét leginkábbkeresztes hadjáratokkal töltötte (Szentföld,Kijev,Poroszország). Stílusosan a pogány poroszok elleni hadjáratban halt meg, fejedelemségét pedig sorban testvérei:IV. (Göndörhajú) Boleszláv ésII. (Igazságos) Kázmér kapták.

Kázmér után fia,I. (Fehér) Leszek uralkodott Sandomierzben is. Az ő nevéhez két érdekes történet kapcsolódik: Mikor apápa felszólította, hogy tegyen eleget ígéretének, és induljon el a Szentföldre keresztes hadjáratra, akkor azt írta neki vissza, hogy nem mehet, mert ott nincssör. Az indoklás meggyőzte a pápát, így Leszek otthon maradhatott! De halála sem volt átlagos: aPiast-hercegek1227-es összlengyelországi csúcstalálkozójukon éppen fürödtek, mikor merénylők támadtak rájuk. Leszek meztelenül lóra kapott, de utolérték és hátba lőtték vagy döfték. Sandomierz ezek után a rokonságban sűrűn gazdát cserélt, míg végül Leszek fiáé,V. (Szemérmes) Boleszlávé lett. Őhozzá adta lányát,(Szent) KingátIV. Béla magyar király. A fejedelem nevéből is látszik, hogy Kinga rábeszélésére Boleszláv is a szűzi házasság (az ún. józsef-házasság) híve lett.

A lengyel állam akkori keleti határa mellett fekvő települést a13. század folyamán atatárok többször is feldúlták:1241-ben,1259-60-ban (ekkor mészároltak le 49domonkosszerzetest) és1287-ben. Boleszláv utóda, unokatestvére:II. (Fekete) Leszek1280-ban Leóhalicsi királlyal, majd1282-ben az ellene fellázadt lovagokkal szemben védte meg a várost, amelynek fellendülése így csak a 13. század vége felé kezdődhetett meg, miután 1286-ban a fejedelemtől megkapta amagdeburgi városjogot.

A fénykor

[szerkesztés]

I. Łokietek Ulászló Fekete Leszek féltestvére és Kujávia fejedelme volt, akiBoldog Jolán (IV. Béla lánya,Szent Kinga ésBoldog Konstancia húga,Szent Margit nővére lányát vette feleségül, és1304-ben magyar segítséggel foglalta vissza területeit az akkoriban egész Lengyelországot uralóII. Venceltől. Sandomierz először1289-92 között volt az övé, de véglegesen csak1305-ben szerezte meg, bár a város német polgársága1311-ben még (sikertelenül) fel is lázadt ellene.1314-re, majd 200 év szétesettség után sikerrel egyesítette újra Lengyelországot, amit az1320-askrakkói királykoronázással tetőzött be. A várost apogánylitvánok támadásai után,1362-ben Ulászló fia,Nagy Kázmér király uralkodása idején várfalakkal vették körül. Nagy Kázmér palotát is építtetett az akkoriban kb. 3000 fős Sandomierzben.Nagy Lajos magyar-lengyel király1351-ben és1377-ben is járt a városban.

A14. században már fontosVisztula menti kereskedő- és iparváros volt.Takácsairól ésposztókészítőiről vált híressé, de ittkanonokoskodott és építtetett házatJan Długosz, a leghíresebb lengyel történetíró is. A lengyel „arany század”, a 16. század folyamán, a visztulai kereskedelem fénykorában Sandomierz kikötőjében egymást érték a fával, gabonával megrakottdereglyék. Az egykor itt gabonát rakodó visztulai kereskedőbárkákGdańskig is lehajóztak. A kereskedők áruikat az Óváros alatti pincerendszerben tárolták. A főtér közepén állógótikus városháza is ekkor kapottreneszánsz homlokzatot. A16. századi Lengyelország avallásszabadságáról is híres volt: akatolikusok ésortodoxok mellett a különbözőprotestáns felekezetek is szabadon gyakorolhatták vallásukat (ilyen akkoriban Lengyelországon kívül csakErdélyben volt!).1570-ben például éppen Sandomierzben egyeztek meg egymással azevangélikusok, areformátusok és ahuszitaCseh Testvérek, hogy összefognak a vallásszabadság érvényesítéséért, ami 3 év múlva már királyválasztási feltétellé is vált. Az1602-ben épült kollégium, a legrégibb lengyelországi nemesigimnázium volt, melyet viszont már azellenreformáció idején ajezsuiták létesítettek aSzentháromság-tagadó eszmék visszaszorítása érdekében.

A hanyatlás

[szerkesztés]
Józef Szermentowski - "Sandomierz látképe a Viszutula felől"
Olaj 1855.
Szent Mihály templom

Asvéd háborúkkal és a18. századi általános hanyatlással azonban lehunyt Sandomierzszerencsecsillaga. Asvédek előbb elfoglalták a várost, majd1656-ban a lengyelekStefan Czarniecki vezetésével,gerillaharcmodort alkalmazva, többek között itt is legyőzték őket és visszafoglalták Sandomierzt. A svédekkel szövetségesII. Rákóczi György1657-benerdélyi hadaival itt kelt át a Visztulán. Anagy északi háború során,1704-ben ugyancsak itt kötötték meg a svédellenes lengyel nemesekII. (Erős) Ágost király és a vele szövetségesNagy Péter cár támogatására az ún. sandomierzikonföderációt.

Lengyelország1795-ösharmadik felosztása során Sandomierz és környéke Nyugat-Galícia névenAusztria uralma alá került, de annak1809-es veresége után (a városban is folytak harcok) márNapóleonVarsói Hercegségének határvárosa lett. Az1815. évibécsi kongresszust követően aKirályi Lengyelország területeként acár uralma alá került, de lakossága ekkorra már csak 2640 főt számlált. Az1830-31-eslengyel szabadságharc bukása után a lengyel csapatok egy része Sandomierz felé menekült, majd a Visztulán átkelve az osztrákoknak adta meg magát.

A20. század

[szerkesztés]

A régi jelentőségét már elvesztett Sandomierz1918-ban az újjáalakuló Lengyelországhoz került. A harmincas évek végén a várost a létrehozandó Sandomierzi Vajdaság és az ún. Központi Ipari Körzet székhelyévé akarták fejleszteni, de aháború megakadályozta a tervek megvalósulását. Az1939-ben támadónémetekszeptember 9-én már el is foglalták a várost, hogy az az általuk kreáltbábállam, aLengyel Főkormányzóság részeként 5 évig az uralmuk alatt álljon. A városzsidó lakosságát (kb. 2500 főt)Bełżec ésTreblinkamegsemmisítőtáboraiba hurcolták.1944 nyarán errefelé zajlott az ún.Lemberg–Sandomierz offenzíva (aBagratyion hadművelet része), ennek eredményeként aszovjet Vörös Hadsereg (magyar csapatokat is legyőzve)Baranów Sandomierskinél átkelt a Visztulán, kiépített és megtartott egyhídfőállást, majd elfoglalta Sandomierzt. A támadást irányítóVaszilij Szkopenkoszovjetalezredesnek úgy megtetszett a műemlékváros, hogy nem engedtetüzérséggel lövetni, s parancsára a szovjet csapatok kézifegyverekkel verték ki a németeket. Amikor Szkopenko alezredes azOdera menti harcokban elesett, kívánsága szerint és hálából a sandomierzi temetőben temették el.

  • Opatówi-kapu
    Opatówi-kapu
  • Vár
    Vár
  • Angyalka szobra a katedrálisnál
    Angyalka szobra a katedrálisnál
  • Orgona és keresztboltozatok a katedrálisban
    Orgona és keresztboltozatok a katedrálisban
  • Karol de Prevot festménye az állítólagos rituális gyilkosságról
    Karol de Prevot festménye az állítólagos rituális gyilkosságról

Látnivalók

[szerkesztés]

A sandomierzi óváros

Palota az óvárosban
"Długosz háza" - jelenleg egyházi múzeum

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bács Gyula:Lengyelország (útikönyv). Panoráma, Bp. 1980.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/052615309011-0980926?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sandomierz&oldid=27870106
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp