Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Sajómercse | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Putnoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Zoltán (független)[1] | ||
| Jegyző | Serényfalvi Mária | ||
| Irányítószám | 3656 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 181 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,07 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,18 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Upponyi-hegység[3] | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sajómercse weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazSajómercse témájú médiaállományokat. | |||
SajómercseközségBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, aPutnoki járásban.
A megye nyugati részén helyezkedik el,Ózdtól kelet-északkeleti irányban,Putnoktól délre. Belterülete azUpponyi-hegységészaki részén alacsonyhegyvonulatok közé zárva, aKiráld-patakon át, aSajóba ömlőMercsei-patakvölgyében épült fel. Felszínét döntőenfelső miocénriolittufa fedi, hasznosítható nyersanyaga a barnaszén, területén jelentős azerdők aránya.
Közúton aBorsodbótátPutnokkal összekötő2523-as út mentén közelíthető meg, de érinti még a2525-ös út is. Meglehetősen elzárt település, a nagyobb forgalmú utaktól viszonylag távol.
Határában halad el aFüzesabony–Putnok-vasútvonal, de a vonalnak ezen a szakaszán2009 végén megszűnt a forgalom.
Neve1330-ban szerepel először írásos formában, amikorKilit egri püspök abélháromkúti apátságnak adja birtokként. A16–17. században világi birtokosai is vannak, de1700-tól azegri szemináriumé lett.1735-igplébánia központ is, utána viszontSajónémeti lett a plébánia központja, Sajómercse pedigfília lett. Temploma már aközépkorban is volt, de1778/1779-ben újat kellett építeni.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 219 | 214 | 209 | 182 | 188 | 180 | 175 | 181 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-amagyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,5% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,5%, református 6,3%, felekezeten kívüli 3,9% (5,3% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,9% volt római katolikus, 3,7% egyéb katolikus, 3,2% református, 0,5% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% evangélikus, 10,6% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).[14]