Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Saint Lucia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. augusztus 3.

Pontosságellenőrzött

Saint Lucia
Saint Lucia
Sent Lisi
Sainte-Lucie
Saint Lucia zászlaja
Saint Lucia zászlaja
Saint Lucia címere
Saint Lucia címere
Nemzeti mottó: The Land, The People, The Light
A föld, a nép, a fény
Nemzeti himnusz: Sons and Daughters of Saint Lucia
Saint Lucia fiai és lányai

FővárosaCastries
é. sz. 14° 01′,ny. h. 60° 59′14.016666666667,-60.98333333333314.016667°N 60.983333°WKoordináták:é. sz. 14° 01′,ny. h. 60° 59′14.016666666667,-60.98333333333314.016667°N 60.983333°W
Legnagyobb városCastries
ÁllamformaParlamentáris monarchia
Vezetők
UralkodóIII. Károly Saint Lucia-i király
KormányzóCyril Errol Charles
MiniszterelnökPhilip J. Pierre
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekangol,kreol,francia
FüggetlenségazEgyesült Királyságtól
Kikiáltása1979.február 22.

Tagság
Népesség
Népesség167 591(2023, becslés)[1]
Rangsorbankb. 178.
Becsült180 ezer[2] fő (2025)
Rangsorbankb. 178.
Népsűrűség295 fő/km²
HDI (2023)0,748[3] (103.) – magas
Földrajzi adatok
Terület620 km²
Rangsorban193
Víz1,6%
IdőzónaAST (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
PénznemKelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijelWL
Hívószám1-758
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 999
Internet TLD.lc
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozóBS 1363
Közlekedés irányabal
AWikimédia Commons tartalmazSaint Lucia témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel:Szent Lúcia.

Saint Lucia (franciaSainte-Lucie,kreolSent Lisi) aKis-AntillákSzél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. ASaint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre,Barbadostól északnyugatra,Martinique-tól délre helyezkedik el.

Első európai gyarmatosítói, afranciák,1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel.1663 és1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát.1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-IndiákHelénájaként” is ismerik.

1958 és1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt.1979.február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét aNemzetközösségen belül. Az ország aFrankofónia Nemzetközi Szervezetének is tagja.

Az országnév eredete

[szerkesztés]

A szigetsiracusai Szent Lúciáról kapta nevét. Saint Lucia a világ egyetlen országa, amely egy nő nevét viseli.[4] Nem világos azonban, hogy ki nevezte el a szigetet. A szigetlakók egy része szerintKolumbusz Kristóf fedezte fel Saint Luciát 1498. december 13-án, Luca-napon, de történészek erre máig nem találtak bizonyítékot. Valószínűbb magyarázat az, hogy a szigetet franciák nevezték el a 16. században, amikor többször is kikötöttek a szigeten. Az ehhez kapcsolódó legenda az, hogy a sziget francia tengerészektől kapta a nevét, akik Luca-napon szenvedtek hajótörést a sziget közelében. Annyi bizonyos, hogy 1529-ben a szigetDiego Ribero portugál születésű spanyol térképész térképén már S. Luzia néven szerepel.[5]

Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés]
Diamond-vízesés
Piton-hegyek
Soufriére város környéke

Domborzata

[szerkesztés]

A Kis-AntillákSzél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200–300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter. A sziget jellegzetes tájképét adóPiton-hegyek a természetivilágörökség részei.

Vízrajza

[szerkesztés]

A sziget túl kicsi nagyobb vízfolyások kialakulására.

Éghajlata

[szerkesztés]

Saint Lucia éghajlatatrópusi, az átlagos középhőmérséklet 26 °C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak májustól augusztusig tart.

Növény- és állatvilága

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nemzeti park

[szerkesztés]

Pigeon Island (Galambsziget) Nemzeti Park régi brit erőd egy szigetecskén a nyugati part előtt.[6]

Természeti világörökség

[szerkesztés]

AzUNESCO a természetivilágörökség részévé nyilvánította a sziget jellegzetes tájképét adóPiton-hegyeket.

Történelem

[szerkesztés]
Saint Lucia térképe1758-ból.

A szigetet1502-ben, Szent Lucia napján fedezte felKolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket.1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.

Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották.1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt.1958-ban csatlakozott aNyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig,1962-ig volt a tagja.1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.

Népessége, lakossága

[szerkesztés]
Castries katedrálisának belseje

Az ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.

A népesség alakulása 1960 és 2023 között:
Lakosok száma
89 901
97 877
106 458
114 551
124 468
140 159
150 994
161 766
175 200
167 591
1960196619721978198419911997200320092023
Adatok:Wikidata

Saint Lucia lakosságának nagy része afrikai származású (81%). Megtalálható jelentős számban kevert népesség is (11,9%), indo-karibi vagy indiai csoportok 2,4%-ban, és kisebb európai csoportok (francia, brit és ír gyarmatosítók leszármazottai). Más etnikumok csoportjai még 3,1%-ot tesznek ki. Található itt görög, libanoni, szí, olasz, kínai, észak-amerikai, portugál és német.

A hivatalos nyelv azangol, de a francia alapúantillai kreol nyelvet is beszéli a lakosság 80%-a. Ezt az irodalomban, zenében és hivatalos közegben is használják.[7] A franciából, afrikai nyelvekből és a karibi nyelvből képződött. Saint Lucia afrankofón országok tagja.

Saint Lucia adja a világon az egy főre eső második legtöbbNobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről:Sir Arthur Lewis, aki1979-ben nyertközgazdasági Nobel-emlékdíjat, ésDerek Walcott, aki1992-benirodalmi Nobel-díjat kapott. Mindkettenjanuár 23-án születtek, de különböző évben.

A lakosság mintegy 70%-arómai katolikus, ez még a katolikus francia gyarmati uralom idejéből származik. A maradék a többi keresztény vallásokhoz tartozik, vannak itthetednapi adventisták (7%), pünkösdisták (6%),anglikánok (2%),evangélikusok (2%) ésbaptisták. A lakosság 2%-arasztafari hívő.[8]

Saint Luciáról főképpanglofon országokba vándorolnak, elsősorban azEgyesült Királyságba, ahol mintegy 10 000 Saint Lucia-i él, és 30 000 olyan angol, akinek Saint Lucia-i ősei vannak. A második legkedveltebb úticél azEgyesült Államok, aki 14 000-en élnek.Kanadában is számos Saint Lucia-i él.Spanyolországban ésFranciaországban található még 124 és 117 Saint Lucia-i.[9]

Városok

[szerkesztés]
A főváros,Castries egy képe
Saint Lucia települései
RangsorNévLakosságKerület
1991-es
népszámlálás
2001-es
népszámlálás
2005-ös
becslés
1.Castries11 10010 63411 293Castries
2.Bexonn.a.7 1197 560Castries
3.Babonneaun.a.5 1385 457Castries
4.Ciceronn.a.3 5773 799Castries
5.Dennery2 5003 0513 149Dennery
6.La Cleryn.a.2 8012 975Castries
7.Vieux Fort4 1002 8272 899Vieux Fort
8.Morne du Donn.a.2 6792 845Castries
9.Marchandn.a.2 5762 736Castries
10.Micoud3 3002 6192 631Micoud
11.Laborie13002 6382 574Laborie
12.Grande Rivièren.a.2 0312 448Gros Islet
13.Augiern.a.2 1762 231Vieux Fort
14.Soufrière3 00019971959Soufrière
15.Anse-la-Raye150014051480Anse-la-Raye
16.Canaries100013341306Canaries
17.Gros Islet1400679783Gros Islet
18.Cap Estate400n.a.699Gros Islet
19.Choiseul400313302Choiseul
20.Choc40n.a.52Gros Islet

Szociális rendszer

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés]

1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak1953-tól létezik).

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]
Philip J Pierre miniszterelnök (2021)

Saint Lucia államformájaalkotmányos monarchia, aNemzetközösség tagjaként alkotmányos rendszere azEgyesült Királyságén alapul.

A jelenleg hatályosalkotmányt 1978-ban aBrit parlament fogadta el a Saint Lucia-i képviselőház jóváhagyásával. Az alkotmány 1979. február 22-én lépett érvénybe a sziget függetlenedésekor.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

Saint Lucián a végrehajtó hatalmat a mindenkori brit uralkodó bírja, aki egyben az ország államfője.A Korona képviselője a szigeten az uralkodó által kinevezettfőkormányzó. A politikai végrehajtó hatalmat a miniszterelnök és kormánya képviseli. Az alkotmány értelmében a főkormányzó a kormány tanácsa alapján jár el.

Saint Lucia jelenlegi államfőjeIII. Károly brit király, főkormányzójaNeville Cenac. Az ország miniszterelnökeAllen Chastanet 2016 júniusa óta.

Az alkotmány értelmében a törvényhozó hatalmat aparlament gyakorolja, amely az uralkodóból és két kamarából,képviselőházból ésszenátusból áll. A képviselőház tagjainak száma megegyezik a választókörzetek számával, amelyet törvény szab meg. Saint Luciának jelenleg tizenhét választókörzete, és így tizenhét képviselője van. A szenátus tizenegy tagú, a szenátorokat a főkormányzó nevezi ki: hatot a miniszterelnök és hármat az ellenzék vezetőjének javaslata alapján, kettőt pedig vallásos, gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásával, saját megítélése szerint. A képviselőket ötévente választják, emellett a szenátorok hivatali ideje is öt év.[10]

Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Az ország 11 kerületre van felosztva:

A közigazgatási területek
A közigazgatási területek
számkerületterület (km²)lakosságnépsűrűség (fő/km²)
1Anse-la-Raye316.495210
2Canaries161.906119
3Castries7961.341776
4Choiseul316.372206
5Dennery7012.773182
6Forest7800
7Gros Islet10119.816196
8Laborie387.978210
9Micoud7817.153220
10Soufrière517.328144
11Vieux Fort4416.329371
összes617158.076256

Politikai pártok

[szerkesztés]
  • Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP)
  • Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)

Főkormányzók

[szerkesztés]
Névhivatali ideje
Vincent Floissac1987. április 30. –1988. október 10.
Sir Stanislaus A. James1988. október 10. –1996. június 1.
Sir George Mallet1996. június 1. –1997. szeptember 17.
DamePearlette Louisy19972017. dec. 31.
Neville Cenac2018

Védelmi rendszer

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdasága

[szerkesztés]
Banánültetvény
Luxushajók a főváros kikötőjében

A szigetország külföldi vállalkozásokat és befektetéseket vonzott, különösen azoffshore banki és a turisztikai ágazatokban. A turizmus Saint Lucia fő munkahely- és jövedelemforrása – amely 2020 táján aGDP 65%-át teszi ki – és a sziget fő devizabevételi forrása.[11]

Szektorai

[szerkesztés]
  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Cukornád-, gyapot-, kakaó termesztés. Legfontosabb terményei és egyben kiviteli cikkei is a banán és a kókuszdió.

  • Ipar, szolgáltatások

Főbb ágazatok: idegenforgalom; ruházat, elektronikai alkatrészek összeszerelése, italok és hullámkarton dobozok gyártása, mészfeldolgozás, kókuszfeldolgozás.[11]

Külkereskedelem

[szerkesztés]

Export:[11]

  • Főbb partnerek 2019-ben: Egyesült Államok 29%, Uruguay 16%, Barbados 8%, Trinidad és Tobago 5,5%, Egyesült Királyság 6%, Dominika 6%, Guyana 5%, Franciaország 5%
  • Főbb áruk: sör, nyersolaj, ékszerek, rum, banán, ruházat, kakaó, zöldség, gyümölcs, kókuszolaj.

Import:[11]

  • Főbb partnerek 2019-ben: Kolumbia 46%, Egyesült Államok 30%, Trinidad és Tobago 5%
  • Főbb áruk: élelmiszerek, iparcikkek, gépek, járművek, vegyszerek, üzemanyag.

Közlekedés

[szerkesztés]

Légi

[szerkesztés]

Az ország egyetlen nemzetközi reptere aHewanorra International Airport (IATA-code: UVF), a sziget déli csücskében, a fővárostól 30 km-re helyezkedik el. Az országba a British Airways (BA) és a BWIA West Indies Airways (BW) társaságokkal közvetlenül lehet eljutni, míg haFrankfurt am Mainból indulunk,Barbadoson át kell szállni.

Közút

[szerkesztés]

Saint Lucia útjainak hossza 1210 km, ebből 63 km aszfaltozott. A közlekedés bal oldali, hasonlóan Nagy-Britanniához. Az utak többsége kétsávú, viszont szűkek.

Vízi

[szerkesztés]

A legfontosabb kikötők: Castries, Cul-de-Sac és Vieux-Fort.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefixJ6
ITU zóna11
CQ zóna8
Lásd még:Saint Lucia hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]
Dzsessz-fesztivál,Castries

Saint Lucia kultúráját afrikai, kelet -indiai, francia és angol örökség befolyásolta.

Az év legnagyobb fesztiválja a Saint Lucia Dzsessz Fesztivál. Május elején, a sziget több helyszínén tartják, és a világ minden tájáról vonz érdeklődőket és zenészeket.[12]

Nobel-díjasok

[szerkesztés]

A népességhez viszonyítva aNobel-díjasok igen magas arányával büszkélkedhet:Sir Arthur Lewis 1979-ben nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat, a költő,Derek Walcott 1992-ben pedig irodalmi Nobel-díjat kapott.

Világörökség

[szerkesztés]
Bővebben:Saint Lucia világörökségi helyszínei

Iskolarendszer

[szerkesztés]

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Művészetek

[szerkesztés]

Zene, tánc

[szerkesztés]

Jellemzőek az olyan karibi zenei műfajok, mint acalypso, asoca, adancehall, areggae, compas, azouk és asalsa, de Saint Lucia erős őshonosnépzenei hagyományokkal is rendelkezik. 1991 óta minden májusban Saint Lucia ad otthont a nemzetközileg elismert Jazz Fesztiválnak. 2013-ban a fesztivált átnevezték a The Saint Lucia Jazz & Arts Festival-ra, amely magában foglalja a kultúrát, a vizuális művészetet, az alternatív zenét, a divatot és a gasztronómiát.

A táncot a karibi kultúra ihlette, és aktívan követi azt ma is. Népszerű néptánc a kwadril.

Gasztronómia

[szerkesztés]

Az ország gasztronómiája a francia konyhához áll közel. A borsot szívesen alkalmazzák.Az egzotikus gyümölcsök (mangó, papaja, ananász) elterjedtek.

Sport

[szerkesztés]

Krikett

[szerkesztés]
Akrikett népszerű sport a szigeten. A képen a Beausejour Krikettstadion, amely nemzetközi játékoknak is helyet ad

Az országban igen népszerű akrikett; Saint Lucia az egyik tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnokkarib-térségi krikettválogatottnak is. Ebből az országból származik többek között a világhírűDaren Sammy is. A térségben működőCaribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője aSaint Lucia Kings.

Labdarúgás

[szerkesztés]
Lásd még:Saint Lucia-i labdarúgó-válogatott

Olimpia

[szerkesztés]

Julien Alfred (született 2001. június 10-én) Saint Lucian sprinter. Aranyérmet szerzett a 2024-es nyári olimpián 100 méteren, ezzel új országos rekordot állított fel 10,72 mp-vel a döntőben. Ezzel egy időben történelmet is írt, mert az ő aranyérme lett az első olimpiai érme Saint Lucia számára. Ezután 200 méteren ezüstérmet szerzett szintén a párizsi nyári olimpián. Alfred 60 méteren is aranyérmet szerzett a 2024-es fedett pályás atlétikai világbajnokságon.[5]

Bővebben:Saint Lucia az olimpiai játékokon

Média

[szerkesztés]
  • Radio St. Lucia – állami rádió
  • The Wave – magánrádió
  • Helen Television Service
  • The Voice – újság
  • The Star – újság

Állami ünnepek

[szerkesztés]
  • Január 1./2.: újév
  • február 22.: függetlenség napja
  • tavasz: nagypéntek
  • tavasz: húsvétvasárnap és húsvéthétfő
  • május 1.: a munka napja
  • május/június: pünkösdhétfő
  • augusztus 1.: A felszabadulás napja
  • október 2.: Új kenyér ünnepe
  • December 13. Lucia (Luca)-nap
  • december 25./26.: karácsony

Hasznos információk

[szerkesztés]

Az országban a hálózati feszültség 220 volt és 50 Hz a váltóáram. (Néhány hotelben csak 110 volt, és 60 Hz.)

A hotelekben és az éttermekben a borravaló általában 10-15%, míg a taxisofőrök is elvárnak egy keveset.

Turizmus

[szerkesztés]

Saint Lucia strandjairól ismert, de ezek közül néhány fekete vulkáni homokkal borított.[13] A levegő hőmérséklete átlagosan 27 °C, egész éven át. Számos vízi kalandot kínál, asznorkelezéstől a jetskin át a vitorlázásig.

Az American Express Travel 2006-ban közzétett jelentése szerint St. Lucia a világ legnépszerűbb esküvői célpontja. A jelentés szerint ekkor St. Lucia olyan híres helyeket utasított maga mögé, mintLas Vegas és aMaldív-szigetek.[14]

Galéria

[szerkesztés]
  • Toraille-vízesés
    Toraille-vízesés
  • Gros Piton
    Gros Piton
  • Soufrière-öböl
    Soufrière-öböl
  • Anse Chastanet fekete homokos strandja
    Anse Chastanet fekete homokos strandja
  • Házak a hegyoldalban
    Házak a hegyoldalban

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/saint-lucia/summaries/#people-and-society. (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.)
  2. https://www.worldometers.info/world-population/saint-lucia-population/
  3. https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  4. 100 facts guaranteed to make you the most interesting person in the pub. The Telegraph, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  5. abA History of St Lucia (angol nyelven). Vieux Fort, Saint Lucia: Lighthouse Road Publications, 10. o..OCLC823508372 [2012] (2014).ISBN 9769534005 
  6. http://www.geographia.com/st-lucia/lcpnts01.htm
  7. Kweyolphone Countries Take Stock of the Language's Growth. Government of Saint Lucia. [2012. április 2-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
  8. Infoplease.com. Infoplease.com. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  9. Oecd.org. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  10. Constitution of Saint Lucia (PDF). Saint Lucia kormánya, 2006. december 31. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  11. abcdCIA World Factbook
  12. St Lucia Jazz Festival. tropicalsky.co.uk (20 April 2009)
  13. McCoy, John (2003). "Saint Lucia". Geo-data : the world geographical encyclopedia (Third ed.). Detroit, MI: Gale. pp. 462–464.ISBN 9780787677084
  14. St Lucia: Top wedding venue. BBC Caribbean.com, 2006

Források

[szerkesztés]
  • Saint Lucia Government Statistics Department
  • CIA World Factbook: Saint Lucia

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Saint Lucia
AWikimédia Commons tartalmazSaint Lucia témájú médiaállományokat.
  Észak-Amerika
  Közép-Amerika
  Karib-térség
  Dél-Amerika
Függő területek
  • 1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka   2 Az Egyesült Királyság külbirtoka   3 Franciaország külbirtoka   4 Hollandia külbirtoka   5 Dánia külbirtoka
* tagsági viszonya felfüggesztve
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
AFrankofónia (La Francophonie)
Tagok
 Albánia ·  Andorra ·  Belgium ·  Benin ·  Bissau-Guinea ·  Bulgária ·  Burkina Faso ·  Burundi ·  Comore-szigetek ·  Csád ·  Dominikai Közösség ·  Dzsibuti ·  Egyenlítői-Guinea ·  Egyiptom ·  Elefántcsontpart ·  Észak-Macedónia ·  Franciaország ·  Gabon ·  Ghána ·  Görögország ·  Guinea ·  Haiti ·  Kambodzsa ·  Kamerun ·  Kanada ·  Kongói Demokratikus Köztársaság ·  Kongói Köztársaság ·  Közép-afrikai Köztársaság ·  Laosz ·  Libanon ·  Luxemburg ·  Madagaszkár ·  Mali ·  Marokkó ·  Mauritánia ·  Mauritius ·  Moldova ·  Monaco ·  Niger ·  Örményország ·  Románia ·  Ruanda ·  Saint Lucia ·  São Tomé és Príncipe ·  Szenegál ·  Seychelle-szigetek ·  Svájc ·  Togo ·  Tunézia ·  Vanuatu ·  Vietnám ·  Zöld-foki Köztársaság
Részt vevő államok
Megfigyelők
Földrajzi alapon
Abszolút
Alkotmányos
Parlamentáris
Országon belüli monarchiák
Egyéb
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Saint_Lucia&oldid=28305042
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2026 Movatter.jp