Ez a lap egy ellenőrzött változata
Aszalánkeméni csata1691.augusztus 19-én zajlott le adélvidékiSzalánkemén falu mellett, aDuna jobb partján. ASzent Liga szövetségében harcoló Habsburg- és német-római császári haderőBádeni Lajos őrgróf vezetésével nagy győzelmet aratott aKöprülü Musztafanagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévőtörök hadak fölött.
Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezényelték, a török tisztikart francia katonai tanácsadók is segítették. Bádeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást, aZimonyból kimozduló törökök felvonultak ellenük. Az ütközet előtti éjszakán briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlási és visszavonulási útvonalait. A gyűrűből a kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, ajanicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császáriak az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek.
A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos basa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett)Karl Ludwig de Souches táborszernagy,Holstein hercege ésZrínyi Ádám magyar zászlósúr,Zrínyi Miklós egyetlen fia. A szalánkeméni győzelem aMagyarország területének visszahódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve arajnai fronton háborúzó Habsburg-haderőt.