Ez a lap egy ellenőrzött változata
| SZU–14 nehéz önjáró löveg | |
 | |
| SZU–14-2 önjáró löveg | |
| Fejlesztő ország |  Szovjetunió |
| Gyártási darabszám | 2 |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 7 vagy 8 |
| Tömeg | 48 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 50 mm elöl, 30 mm oldalt |
| Elsődleges fegyverzet | 152 mm (U–30 vagy Br–2) löveg |
| Másodlagos fegyverzet | 2 db 7,62 mm-esDT géppuska |
| Műszaki adatok | |
| Motor | M–17–1Tdízelmotor |
| Teljesítmény | 507 kW (680 LE) |
| Felfüggesztés | spirálrugó |
| Sebesség | 22 km/h |
| Fajlagos teljesítmény | 14 Le/tonna |
 AWikimédia Commons tartalmazSZU–14 nehéz önjáró löveg témájú médiaállományokat. | |
ASZU–14szovjet kísérleti nehéz önjáró löveg, amelyet aT–35-ös nehéz harckocsi alvázán alakítottak ki.1935-ben tervezték aleningrádi Kirov gyárban.
Az első változatba egy 203 mm-es tarackot építettek, ez 50 tonnás tömegével 20 km/h-s sebességre volt képes.
A SZU–14–1-es változat 152,4 mm-es B–10-es hajóágyúval volt felszerelve, amely 43,5 kg-os lövedékkel 20 km-re tudott tüzelni. Ez a prototípus már csak 47,9 tonnát nyomott és sebessége is 31 km/h-ra növekedett.
1939-benSztálingrádban 152,4 mm-es Br–2-es harckocsiágyúval elkészült a SZU–14–2-es változat. Tömege 65 t-ra, hatótávolsága 25 km-re növekedett.
Szovjet páncélozott harcjárművek amásodik világháborúban | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Harckocsik |
|     | ||||||||||||
| Önjáró lövegek | ||||||||||||||
| Önjáró légvédelmi lövegek | ||||||||||||||
| Páncélautók | ||||||||||||||
| Kétéltű páncélautók | ||||||||||||||
| Páncélozott vontatók | ||||||||||||||
| Aeroszánok | ||||||||||||||
| Improvizált járművek | ||||||||||||||
| Kísérleti harcjárművek | ||||||||||||||
