Ez a lap egy ellenőrzött változata
ASPARC (skálázható processzor-architektúra, aScalableProcessorArchitecture szavakból) aSun Microsystems által kifejlesztett32 és64 bitesRISC típusúutasításkészlet-architektúra (ISA).A SPARC ISA tervezése a Sun-nál1984-ben kezdődött,[1]1986-ban a Sun és aFujitsu együttműködésével elkészültek az első SPARC V7 architektúrájú processzorok,[2][3]1987 közepén pedig piacra kerültek a SPARC processzorosSun-4 munkaállomások.[4]
A SPARC egy bejegyzett védjegy, amely aSPARC International, Inc. konzorcium tulajdona. Ez a szervezet 1989-ben alakult a SPARC architektúra terjesztésének elősegítése, valamint a konformancia-ellenőrzések biztosítása és védjegyek kezelése céljából. A kezdetben32 bites SPARC architektúrát a SunSun-4-esmunkaállomások ésszerverek számára fejlesztették ki, amellyel a korábbi,Motorola 68000-es processzorokat használóSun-3-as rendszereket kívánták felváltani. Később kifejlesztették az architektúra a64 bites verzióját; a 64 bites SPARC processzorok változatait aSun Microsystems,Solbourne,Fujitsu és más gyártók szimmetrikus multiprocesszoros (SMP) ésccNUMA technológiákat használó gépeikben alkalmazzák.
A SPARC International nyílttá kívánta tenni az architektúrát a kialakítás minél szélesebb körben való elterjesztése érdekében. Ennek egyik lépéseként a licencet több gyártónak is átadta, pl. aTexas Instruments,Atmel,Cypress Semiconductor ésFujitsu cégeknek. Ennek köszönhetően mára a SPARC architektúra teljesennyílt és nem kötődik egyetlen tulajdonoshoz.
2006 márciusában a Sun Microsystems kiadta az UltraSPARC T1 mikroprocesszor terveitnyílt forrásként, OpenSPARC T1 néven; a teljes dokumentáció hozzáférhető azOpenSPARC.net webhelyen. 2007-ben ugyanígy közzétette az UltraSPARC T2 processzor terveit, OpenSPARC T2 néven.[5]
A SPARC processzor újabb keletű kereskedelmi célú megvalósításai aFujitsu Laboratories Ltd. által 2009 júniusában megjelentetettSPARC64 VIIIfx típusú„Venus” kódnevű processzor (nyolc mag, 2 GHz, 128GFLOPS), amelyet a 8petaFLOPS teljesítményt elérő japán szuperszámítógépben, a „K computer”-ben használnak, ezután a 2012 augusztusában bemutatott SPARC64 X„Athena” processzor.[6] AzOracle Corporation továbbra is fejleszti SPARC processzorsorozatát, amelynek legújabb tagjai a 2011 szeptemberében megjelent 2,85–3,0 GHz órajelen működőSPARC T4, és a 2013 márciusában bevezetett3,6 GHz-en futó 16 magosSPARC T5 processzor.
2017. szeptember 1-én, az Oracle Labs-ben 2016 novemberében kezdődött elbocsátások és az M8-as processzor befejezése után az Oracle saját berkein belül megszüntette a SPARC architektúrájú processzorok további tervezését. A texasi Austinban működő processzormag-fejlesztő csoport nagy részét elbocsátották, akárcsak a kaliforniai Santa Clarában és a massachusettsi Burlingtonban működő csapatokat.[7][8]
A SPARC architektúrára nagy hatással voltak aKaliforniai Egyetemen,Berkeley-ben kifejlesztett koraiRISC I ésRISC II architektúrák és azIBM 801. Ezek a korai RISC kialakítások igen minimalisták voltak, a lehető legkevesebb utasítást tartalmazták és célként tűzték ki az összes utasítás lehetőleg egy órajelciklus alatti végrehajtását. Hasonlóképpen aMIPS-architektúra kezdeti verzióiból szintén hiányoztak az olyan bonyolultabb utasítások, mint például a szorzás és osztás. A RISC processzorokban alkalmazott ugrási késleltetési rés(branch delay slot) szintén megjelenik a SPARC processzoroknál.
A SPARC processzorok sok általános célú regisztert tartalmaznak, ezek száma akár 160 is lehet. Ezek közül a szoftverek bármely tetszőleges időpontban csak 32-t láthatnak – 8 globális regiszter (az egyik közülük ag0, fixen rögzített nulla értékű, tehát csak 7 használható regiszterként), a többi 24 a regiszterveremben helyezkedik el. Ezt a 24 regisztert hívjákregiszterablaknak, ezeket használják szubrutinhíváskor és -visszatéréskor, ez az ablak mozog fel és le a regiszterveremben. Az ablakok helyzete előre definiált. Minden ablak rendelkezik 8 lokális regiszterrel és megoszt még nyolcat a szomszédos ablakkal. A megosztott regisztereket függvényparaméter-átadásra vagy értékek visszaadására használják, a lokális regisztereket a helyi / adott függvényben lokális értékek tárolására használják függvényhívások között.
Askálázhatóság azt jelenti, hogy a SPARC specifikáció lehetővé teszi különböző felépítésű processzorok megvalósítását, a beágyazott rendszerek processzoraitól kezdve a nagy, szerverekbe szánt processzorokig, amelyekben mindben megtalálható ugyanaz az alap, nem privilegizált utasításkészlet. Az architektúra egyik skálázható paramétere a megvalósított regiszterablakok száma: a specifikáció lehetővé teszi 3-tól 32-ig terjedő számú regiszterablak megvalósítását. Eszerint egy processzor tartalmazhat 32 regiszterablakot, a hívási verem maximális hatékonysága céljából; vagy tartalmazhat mindössze 3-at, ami akontextusváltás idejét csökkenti, de akár a két szám között akármennyit. Hasonlóregiszterfájl-tulajdonságokkal más architektúrák is rendelkeznek, ilyenek pl. azIntel i960,IA-64 és azAMD 29000 (utóbbinál a regiszterablak mérete nem rögzített, hanem változó).
Az architektúrának mára több revíziója is megjelent. A nyolcas verzióban pl. megjelent a hardveres szorzás és osztás.[9][10] A kilences verzió legjelentősebb változása, hogy az architektúra 64 bites bővítést kapott; az 1994-ben közzétett SPARC-V9 specifikációban megjelent a64 bites adat- és címkezelés.[11]
ASPARC Version 8 szerint alebegőpontosregiszterfájl 16dupla pontosságú regisztert tartalmaz. Ezek közül mindegyik használható két egyszeres pontosságú regiszterként, ami így összesen 32 egyszeres pontosságú regisztert biztosít. A páratlan és páros számú dupla pontosságú regiszterek négyszeres pontosságú regiszterekké foghatók össze, ezáltal 8 négyszeres pontosságú regiszter használható. ASPARC Version 9 még további 16 dupla pontosságú regisztert adott a készlethez (amelyek szintén 8 négyszeres pontosságú regiszterként is elérhetők), azonban ezeket az új regisztereket már nem lehet egyszeres pontosságú regiszterként használni.
Megjelent a„tagged integer” típusú összeadás és kivonás, amelyben az értékek két alsó bitje nem vesz részt a számításban – ez gyorsítja azML,Lisp és más, hasonló típust használó nyelvek futtatási környezeteinek működését.
A SPARC-V8 architektúra kizárólag abig-endianbájtsorrendet támogatta. A 64 bites SPARC-V9 architektúra az utasításokbanbig-endian bájtsorrendet használ, de az adatok bájtsorrendje lehetbig-endian vagylittle-endian, a választást az alkalmazás load/store utasításainak szintjén lehet meghatározni, vagy memórialaptól függően, azMMU szintjén. Ez előnyös lehet az önmagukbanlittle-endian sorrendet használó eszközökkel (pl.PCI busz) való adatcsere esetén.
Az architektúrának három nagyobb revíziója volt. Az első közzétett verzió az1986-ban megjelent 32 bitesSPARC Version 7 (V7). ASPARC Version 8 (V8), egy javított architektúra-leírás,1990-ben jelent meg. A főbb eltérések a V7 és V8 között az egészértékű szorzó és osztó utasítások megjelenése, és a 80 biteskiterjesztett pontosságú lebegőpontos aritmetika 128 bitesnégyszeres pontosságú adattípussal és aritmetikával való kiterjesztése. A SPARC V8 szolgált az IEEE 1754-1994 sz. szabvány alapjául, amely azIEEE 32 bites mikroprocesszor-architektúrájának szabványa (utasításkészlet, regisztermodell, adattípusok, opkódok és koprocesszor-interfész definíció).
ASPARC Version 9, a SPARC 64 bites architektúrája1993-ban jelent meg, a SPARC International kiadásában. A SPARC Architektúra Bizottság fejlesztette ki, amelynek tagjai a következők:Amdahl Corporation,Fujitsu,ICL,LSI Logic,Matsushita,Philips,Ross Technology, Sun Microsystems és aTexas Instruments.
2002-ben a Fujitsu és a Sun közzétette a SPARCJoint Programming Specification 1 (JPS1) specifikációt, amely a két cég által készített processzorokban azonos módon megvalósított processzorfunkciókat írta le („Commonality”). Az első JPS1 specifikációnak megfelelő CPU-k a SunUltraSPARC III és a FujitsuSPARC64 V processzorai voltak. A JPS1 által nem lefedett funkcionalitás a processzorok külön „megvalósítási függelék”-ében(„Implementation Supplements”) vannak leírva.
2006 elején a Sun kiadott egy bővített architektúra-specifikációt, az UltraSPARC 2005-öt(UltraSPARC Architecture 2005). Ez nem csak a privilegizált és nem privilegizált részeket tartalmazta a SPARC V9-ből, hanem ráadásul minden architekturális bővítést is, például a CMT, hiperprivilegizált, VIS 1 és VIS 2 vizuális utasításkészlet-bővítéseket, amelyek jelen vannak a Sun UltraSPARC processzoraiban azUltraSPARC T1 implementáció óta. Az UltraSPARC 2005 architektúra tartalmazza a Sun standard kiterjesztéseit és teljes mértékben megfelel a SPARC V9 Level 1 specifikációnak.
2007-ben a Sun kiadta az UltraSPARC 2007 architektúra(UltraSPARC Architecture 2007) specifikációt, ennek azUltraSPARC T2 típus felel meg.
Az architektúra biztosítja a folyamatos bináris alkalmazás-kompatibilitást az első, 1987-es SPARC V7-től kezdve egészen a Sun UltraSPARC architektúra implementációkig.
A SPARC különböző megvalósított változatai közül nagyon népszerű volt a Sun SuperSPARC és UltraSPARC-I változat, ezeket használták referenciarendszernek aSPEC CPU95 és CPU2000 teljesítménytesztekhez(benchmarks). A 296 MHz-es UltraSPARC-II a SPEC CPU2006benchmark referenciarendszere.
A SPARC architektúra licenceit több cég megszerezte és ennek alapján különböző implementációkat fejlesztettek ki és gyártottak, köztük az alábbiak:
 | Bővebben:SPARC64 |
A Fujitsu (kezdetbenHAL Computer Systems nevű leányvállalatán keresztül) 1995 óta tervez SPARC V9 specifikációnak megfelelő processzorokat, amelyek a SPARC64 márkanév alatt futnak. Ide tartozik aSPARC64 V is,[12]amit a FujitsuPRIMEPOWER szervercsalád használ;[13] és aSPARC64 VI, amit a Sun és a Fujitsu a SPARC Enterprise M osztályú szervercsalád használ. 2008 közepétől kezdték meg aSPARC64 VII processzorok szállítását, amelyeket szintén az M osztályú szerverekben használnak fel.
Ebben a táblázatban a SPARC processzorok néhány jellemző adata látható. Az oszlopok: órajel-frekvencia MHz-ben, architektúraverzió, kiadás éve, szálak száma (szálak egy magban × magok száma), gyártási processz (mikron), tranzisztorok száma (millió), lapkaméret (mm²),I/O lábak száma, disszipáció (watt), feszültség, gyorsítótárak mérete:Dcache: adat-cache,Icache: utasítás-gyorsítótár, utasítások, L2 és L3 (KiB).
| név (kódnév) | modell | órajel fr. (MHz) | arch. verzió | kiadás éve | szálszám[megj 1] | processz (µm) | tr. szám (millió) | lapkaméret (mm²) | I/O lábak | disszipáció (W) | feszültség (V) | L1Dcache (KiB) | L1Icache (KiB) | L2 cache (KiB) | L3 cache (KiB) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| SPARC | (különféle), pl.MB86900[megj 2] | 14,28–40 | V7 | 1987-1992 | 1×1=1 | 0,8–1,3 | ~0,1–1,8 | -- | 160–256 | -- | -- | 0–128 (egyesített) | nincs | nincs | |
| microSPARC I (Tsunami) | TI TMS390S10 | 40–50 | V8 | 1992 | 1×1=1 | 0,8 | 0,8 | 225 ? | 288 | 2,5 | 5 | 2 | 4 | nincs | nincs |
| SuperSPARC I (Viking) | TI TMX390Z50 / Sun STP1020 | 33–60 | V8 | 1992 | 1×1=1 | 0,8 | 3,1 | -- | 293 | 14,3 | 5 | 16 | 20 | 0-2048 | nincs |
| SPARClite | Fujitsu MB8683x | 66–108 | V8E | 1992 | 1×1=1 | -- | -- | -- | 144, 176 | -- | 2,5/3,3 V-5,0 V, 2,5 V-3,3 V | 1, 2, 8, 16 | 1, 2, 8, 16 | nincs | nincs |
| hyperSPARC (Colorado 1) | Ross RT620A | 40–90 | V8 | 1993 | 1×1=1 | 0,5 | 1,5 | -- | -- | -- | 5 ? | 0 | 8 | 128-256 | nincs |
| microSPARC II (Swift) | Fujitsu MB86904 / Sun STP1012 | 60–125 | V8 | 1994 | 1×1=1 | 0,5 | 2,3 | 233 | 321 | 5 | 3,3 | 8 | 16 | nincs | nincs |
| hyperSPARC (Colorado 2) | Ross RT620B | 90–125 | V8 | 1994 | 1×1=1 | 0,4 | 1,5 | -- | -- | -- | 3,3 | 0 | 8 | 128-256 | nincs |
| SuperSPARC II (Voyager) | Sun STP1021 | 75–90 | V8 | 1994 | 1×1=1 | 0,8 | 3,1 | 299 | -- | 16 | -- | 16 | 20 | 1024-2048 | nincs |
| hyperSPARC (Colorado 3) | Ross RT620C | 125–166 | V8 | 1995 | 1×1=1 | 0,35 | 1,5 | -- | -- | -- | 3,3 | 0 | 8 | 512-1024 | nincs |
| TurboSPARC | Fujitsu MB86907 | 160–180 | V8 | 1996 | 1×1=1 | 0,35 | 3,0 | 132 | 416 | 7 | 3,5 | 16 | 16 | 512 | nincs |
| UltraSPARC (Spitfire) | Sun STP1030 | 143–167 | V9 | 1995 | 1×1=1 | 0,47 | 3,8 | 315 | 521 | 30[megj 3] | 3,3 | 16 | 16 | 512-1024 | nincs |
| UltraSPARC (Hornet) | Sun STP1030 | 200 | V9 | 1998 | 1×1=1 | 0,42 | 5,2 | 265 | 521 | -- | 3,3 | 16 | 16 | 512-1024 | nincs |
| hyperSPARC (Colorado 4) | Ross RT620D | 180–200 | V8 | 1996 | 1×1=1 | 0,35 | 1,7 | -- | -- | -- | 3,3 | 16 | 16 | 512 | nincs |
| SPARC64 | Fujitsu (HAL) | 101–118 | V9 | 1995 | 1×1=1 | 0,4 | -- | többchipes | 286 | 50 | 3,8 | 128 | 128 | -- | -- |
| SPARC64 II | Fujitsu (HAL) | 141–161 | V9 | 1996 | 1×1=1 | 0,35 | -- | többchipes | 286 | 64 | 3,3 | 128 | 128 | -- | -- |
| SPARC64 III | Fujitsu (HAL) MBCS70301 | 250–330 | V9 | 1998 | 1×1=1 | 0.24 | 17.6 | 240 | -- | -- | 2.5 | 64 | 64 | 8192 | -- |
| UltraSPARC IIs (Blackbird) | Sun STP1031 | 250–400 | V9 | 1997 | 1×1=1 | 0,35 | 5,4 | 149 | 521 | 25[megj 4] | 2,5 | 16 | 16 | 1024 vagy 4096 | nincs |
| UltraSPARC IIs (Sapphire-Black) | Sun STP1032 / STP1034 | 360–480 | V9 | 1999 | 1×1=1 | 0,25 | 5,4 | 126 | 521 | 21[megj 5] | 1,9 | 16 | 16 | 1024–8192 | nincs |
| UltraSPARC IIi (Sabre) | Sun SME1040 | 270–360 | V9 | 1997 | 1×1=1 | 0,35 | 5,4 | 156 | 587 | 21 | 1,9 | 16 | 16 | 256–2048 | nincs |
| UltraSPARC IIi (Sapphire-Red) | Sun SME1430 | 333–480 | V9 | 1998 | 1×1=1 | 0,25 | 5,4 | -- | 587 | 21[megj 6] | 1,9 | 16 | 16 | 2048 | nincs |
| UltraSPARC IIe (Hummingbird) | Sun SME1701 | 400–500 | V9 | 1999 | 1×1=1 | 0,18 Al | -- | -- | 370 | 13[megj 7] | 1,5-1,7 | 16 | 16 | 256 | nincs |
| UltraSPARC IIi (IIe+) (Phantom) | Sun SME1532 | 550–650 | V9 | 2000 | 1×1=1 | 0,18 Cu | -- | -- | 370 | 17,6 | 1,7 | 16 | 16 | 512 | nincs |
| SPARC64 GP | Fujitsu SFCB81147 | 400–563 | V9 | 2000 | 1×1=1 | 0,18 | 30,2 | 217 | -- | -- | 1,8 | 128 | 128 | 8192 | -- |
| SPARC64 GP | -- | 600–810 | V9 | -- | 1×1=1 | 0,15 | 30,2 | -- | -- | -- | 1,5 | 128 | 128 | 8192 | -- |
| SPARC64 IV | Fujitsu MBCS80523 | 450–810 | V9 | 2000 | 1×1=1 | 0,13 | -- | -- | -- | -- | -- | 128 | 128 | 2048 | -- |
| UltraSPARC III (Cheetah) | Sun SME1050 | 600 | V9 / JPS1 | 2001 | 1×1=1 | 0,18 Al | 29 | 330 | 1368 | 53 | 1,6 | 64 | 32 | 8192 | nincs |
| UltraSPARC III (Cheetah) | Sun SME1052 | 750–900 | V9 / JPS1 | 2001 | 1×1=1 | 0,13 Al | 29 | -- | 1368 | -- | 1,6 | 64 | 32 | 8192 | nincs |
| UltraSPARC III Cu (Cheetah+) | Sun SME1056 | 1002–1200 | V9 / JPS1 | 2001 | 1×1=1 | 0,13 Cu | 29 | 232 | 1368 | 80[megj 8] | 1,6 | 64 | 32 | 8192 | nincs |
| UltraSPARC IIIi (Jalapeño) | Sun SME1603 | 1064–1593 | V9 / JPS1 | 2003 | 1×1=1 | 0,13 | 87,5 | 206 | 959 | 52 | 1,3 | 64 | 32 | 1024 | nincs |
| SPARC64 V (Zeus) | Fujitsu | 1100–1350 | V9 / JPS1 | 2003 | 1×1=1 | 0,13 | 190 | 289 | 269 | 40 | 1,2 | 128 | 128 | 2048 | -- |
| SPARC64 V+ (Olympus-B) | Fujitsu | 1650–2160 | V9 / JPS1 | 2004 | 1×1=1 | 0,09 | 400 | 297 | 279 | 65 | 1 | 128 | 128 | 4096 | -- |
| UltraSPARC IV (Jaguar) | Sun SME1167 | 1050–1350 | V9 / JPS1 | 2004 | 1×2=2 | 0,13 | 66 | 356 | 1368 | 108 | 1,35 | 64 | 32 | 16384 | nincs |
| UltraSPARC IV+ (Panther) | Sun SME1167A | 1500–2100 | V9 / JPS1 | 2005 | 1×2=2 | 0,09 | 295 | 336 | 1368 | 90 | 1,1 | 64 | 64 | 2048 | 32768 |
| UltraSPARC T1 (Niagara) | Sun SME1905 | 1000–1400 | V9 / UA 2005 | 2005 | 4×8=32 | 0,09 | 300 | 340 | 1933 | 72 | 1,3 | 8 | 16 | 3072 | nincs |
| SPARC64 VI (Olympus-C) | Fujitsu | 2150–2400 | V9 / JPS1 | 2007 | 2×2=4 | 0,09 | 540 | 422 | -- | 120 | -- | 128×2 | 128×2 | 6144 | nincs |
| UltraSPARC T2 (Niagara 2) | Sun SME1908A | 1000–1600 | V9 / UA 2007 | 2007 | 8×8=64 | 0,065 | 503 | 342 | 1831 | 95 | 1,1–1,5 | 8 | 16 | 4096 | nincs |
| UltraSPARC T2 Plus (Victoria Falls) | Sun SME1910A | 1200–1600 | V9 / UA 2007 | 2008 | 8×8=64 | 0,065 | 503 | 342 | 1831 | - | - | 8 | 16 | 4096 | nincs |
| SPARC64 VII (Jupiter)[14] | Fujitsu | 2400–2880 | V9 / JPS1 | 2008 | 2×4=8 | 0,065 | 600 | 445 | -- | 150 | -- | 64×4 | 64×4 | 6144 | nincs |
| UltraSPARC "RK" (Rock)[15] | Sun SME1832 | 2300 | V9 / -- | törölve[16] | 2×16=32 | 0,065 | ? | 396 | 2326 | ? | ? | 32 | 32 | 2048 | ? |
| SPARC64 VIIIfx (Venus)[17][18] | Fujitsu | 2000 | V9 / JPS1 | 2009 | 1×8=8 | 0,045 | 760 | 513 | 1271 | 58 | ? | 32×8 | 32×8 | 6144 | nincs |
| SPARC T3 (Rainbow Falls) | Oracle/Sun | 1650 | V9 / UA _?_ | 2010 | 8×16=128 | 0,040[19] | ???? | 371 | ? | 139 | ? | 8 | 16 | 6144 | nincs |
| SPARC64 VII+ (Jupiter-Evagy M3)[20][21] | Fujitsu | 2667 - 3000 | V9 / JPS1 | 2010 | 2×4=8 | 0,065 | - | - | - | 160 | - | 64×4 | 64×4 | 12288 | nincs |
| LEON3FT | Cobham Gaisler GR712RC | 100 | V8E | 2011 | 1×2=2 | 180 nm | – | – | – | 1,5[megj 9] | 1.8/3.3 | 4x4Kb | 4x4Kb | nincs | nincs |
| R1000 | MCSzT (Oroszország) | 750 - 1000 | JPS2[megj 10] | 2010 | 1×4=4 | 0,09 | 180 | 128 | – | 15 | 1, 1,8, 2,5 | 32 | 16 | 2048 | nincs |
| SPARC T4 (Yosemite Falls)[22] | Oracle | 2850 - 3000 | V9 / OSA2011 | 2011 | 8×8=64 | 0,04 | 855 | 403 | ? | 240 | ? | 16×8 | 16×8 | 128×8 | 4096 |
| SPARC64 IXfx[23][24] | Fujitsu | 1850 | V9 / JPS1 ? | 2012 | 1×16=16 | 0,04 | 1870 | 484 | 1442 | 110 | ? | 32×16 | 32×16 | 12288 | nincs |
| SPARC64 X | Fujitsu | ????-3000 | V9 / JPS | 2012 | 2×16=32 | 0,028 | 2950 | 587,5 | 1500 | ? | ? | 64×16 | 64×16 | 24576 | nincs |
| SPARC T5 | Oracle | 3600 | V9 / OSA2011 | 2013 | 8×16=128 | 0,028 | ? | ? | ? | ? | ? | 16×8 | 16×8 | 128×16 | 8192 |
| SPARC M5[25] | Oracle | 3600 | V9 / OSA2011 | 2013 | 8×6=48 | 28 nm | 3900 | 511 | ? | ? | ? | 16×6 | 16×6 | 128×6 | 49152[26] |
| SPARC M6[27] | Oracle | 3600 | OSA2011 | 2013 | 8×12=96 | 28 nm | 4270 | 643 | ? | ? | ? | 16×12 | 16×12 | 128×12 | 49152 |
| név (kódnév) | modell | órajelfr. (MHz) | arch. verzió | kiadás éve | szálszám[megj 1] | processz (µm) | tr. szám (millió) | lapkaméret (mm²) | I/O lábak | disszipáció (W) | feszültség (V) | L1Dcache (KiB) | L1Icache (KiB) | L2 cache (KiB) | L3 cache (KiB) |
Megjegyzések:
A SPARC gépek általábanSunOS,Solaris vagyOpenSolaris rendszert használnak, de másoperációs rendszerek is működnek rajtuk, példáulNEXTSTEP,RTEMS,FreeBSD,OpenBSD,NetBSD ésLinux.
1993-ban azIntergraph bejelentette, hogy portolja aWindows NT-t SPARC-ra,[28] de ezt később visszavonták.
A SPARC architektúrának három teljesennyílt forrású megvalósítása van:
A SPARC architektúrának létezik egy teljesennyílt forrású szimulátora is:
2011 júniusában a világ 500 leggyorsabb számítógépe közül csak két szuperszámítógép (az első és a 73-ik) használt SPARC processzorokat, aTOP500 lista alapján.[29]
2011-ben az első helyen a FujitsuK computer-e állt (a 2011 júniusi és 2011 novemberi listák szerint),[29] 2012-ben a második helyenáll. Ez 88 128 SPARC64 VIIIfx CPU-ból épül fel, mindegyik nyolcmagos, így összesen 705 024 magot tartalmaz – csaknem kétszer annyit, mint a TOP500 bármelyik gépe. A K Computer teljesítménye nagyobb, mint a listában rákövetkező öt rendszeré együttvéve, és ennek a legmagasabb a teljesítmény-energia aránya az összes 2012 előtti szuperszámítógép-rendszer között. A Green500 listán a 6. helyen állt 2011 júniusában, 824.56 MFLOPS/W teljesítményével.[30]
ATianhe-1A 2011-ben a második, 2012-ben az 5-ik helyen álló rendszer. Több node-ja kínai fejlesztésűOpenSPARC-alapúFeiTeng-1000 processzorokból áll, azonban ezek a node-ok nem vesznek részt a TOP500 alapját képezőLINPACK tesztben.[31][32]
A 2012. júniusi TOP500 lista 18. helyén is egy SPARC alapú rendszer áll, a japán Tokiói Egyetem Információtechnológiai Központjában felállítottOakleaf-FX nevű rendszer; ez 1,848 GHz-es SPARC64 IXfx 16C processzorokból áll, mindössze 76800 magot tartalmaz.[33]
2010. december 2-án az Oracle leleplezte a T3-2, T3-4 és M5000 szerverekből álló SPARC SuperCluster rendszerét.[34] A T3-4 szerverekből álló konfiguráció állítólag felülmúlja a HP Integrity Superdome és az IBM Power 780 server rendszereket, 30 249 688 tpmC sebességével.[35] Az Oracle azóta megjelentette a T4-4 jelű SPARC SuperCluster változatot is, azonban ezekkel a rendszerekkel 2012-ben még nem sikerült bekerülnie a TOP500-ba.
| Vállalati igazgatók |  | |
|---|---|---|
| Beszerzések | ||
| Adatbázisok | ||
| Programozási nyelvek | ||
| IDE-k | ||
| Middleware | ||
| Operációs rendszerek | ||
| Számítógépes hardver | ||
| Számítástechnikai rendszerek (appliances) | ||
| Oktatás és elismerés | ||
-- | ||
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap