Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Sósvertike | |
| Sósvertikei falurészlet | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Sellyei |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Böröcz Zsolt (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 7960 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 145 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 23,48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,6 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazSósvertike témájú médiaállományokat. | |
SósvertikeközségBaranya vármegyében, aSellyei járásban.
Sellyétől néhány kilométerre délre fekszik, azOrmánság délnyugati részén. További szomszédai: délkelet felőlZaláta, délnyugat felőlDrávasztára, nyugat felől pedigDrávaiványi.
A falu belterülete két nagyobb, egymással nagyjából párhuzamos utcából áll, ezek közül a főutca, helyi nevén a „nagysor” – ahol a református templom és a faluház is áll, és ahova a faluba vezető út is beérkezik –Petőfi Sándor, míg a másik, keskenyebb utcaKossuth Lajos nevét viseli. A két utca egy nagyobb füves területet fog közre, itt található a község futballpályája is.
Csak közúton érhető el, Sellye irányából, a várostDrávasztárával összekötő5821-es útról leágazó 58 152-es számú mellékúton. A többi környező településsel földutak kötik össze.
A települést 1970. decemberéig vasúton is meg lehetett közelíteni. Ekkor szűnt meg a forgalom az 1895.12.22.-én átadott976. számú Sellye - Drávasztára-Zaláta - Slatina vasútvonalon.
Horvátul két elnevezése ismert: adrávasztárai horvátok Vertigának, afelsőszentmártoni horvátok Vertikának nevezik a falut.[3]
A településen 2009. február 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[13]
A település népességének változása:

| Lakosok száma | 169 | 173 | 154 | 148 | 145 | 151 | 148 | 149 | 145 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,4%-a magyarnak, 15% cigánynak, 6,9% horvátnak, 2,3% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,2%, református 8,1%, felekezeten kívüli 6,4% (2,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 36,4% cigánynak, 22,5% horvátnak, 1,3% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4% volt római katolikus, 3,3% református, 67,5% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (15,9% nem válaszolt).[15]
AzÁrpád-kori település, Sósvertike (Vertike, Vertege) nevét az oklevelek1322-ben említették előszörWertegey alakban írva.
A település nevét egy 1322-es oklevélben szereplő vertikei nemes, Sztárai Pál serviens nevéből ismerjük.
A20. század második felében mintegy húsz-huszonöt éven keresztül saját iskolája is volt a településnek, de az1970-es évek vége óta ismét csak Sellyére járhatnak az itteni családok általános iskolás gyermekei. A mai aszfaltos út is csak valamikor az 1960-as évek körül épült ki a település és Sellye között.
A környék településeinek többségével szemben Sósvertikén sok gyermek születik és nevelkedik, a fiatalok lakossági aránya magas. A munkanélküliség komoly gondot jelent a faluban, a munkaképes korú lakosság nagy hányadát sújtja; a legrosszabb helyzetű, mélyszegénységben élő családokat az önkormányzat pályázati források felhasználásával igyekszik segíteni, változó sikerrel. Érdekesség, hogy pár évvel ezelőtt néhány külföldi vállalkozó is fantáziát látott abban, hogy Sósvertikén telepedjenek le, őket rövid időn belül a lakosság is többé-kevésbé befogadta.[16]