Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Sólyi Antal | |
| Született | strauszenberghi Strausz Antal 1913.május 6. Komárom, |
| Elhunyt | 1945.november 25. (32 évesen) Nagylengyel,Zala vármegye |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Puskey Klára |
| Foglalkozása | matematikus |
| Iskolái | Ferenc József Tudományegyetem(–1936) |
Sólyi Antal (született:strauszenberghi Strausz Antal) (Komárom,1913.május 6. –Nagylengyel,Zala vármegye,1945.november 25.) magyar matematikus, okleveles középiskolai tanár.[1]
A római katolikus nemesi származásústrauszenbergi Strausz családban született. Ősapja, aMosonmagyaróváron lakó strauszenberghi Strausz Ferenc Márton volt, aki1702.május 26-án szerzett indigenátust (a nemesség magyar honosságát) valamint családi címertI. Lipót magyar királytól.[2] Apja dr. Strausz Sándor Domonkos (1867–1932), királyi itélő táblai bíró, földbirtokos, anyja Parragh Rafaella (1884–1947) asszony volt. Apai nagyszülei strauszenberghi Strausz Sándor (1831–1922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja, a zalamegyei gazdakör tagja,nagylengyeli földbirtokos, és aboldogfai Farkas család sarja, boldogfai Farkas Krisztina (1837–1883) asszony voltak. Strausz Sándorné boldogfai Farkas Krisztina szüleiboldogfai Farkas Ferenc (1779–1844), jogász,Zala vármegye táblabírája, földbirtokos, és Joó Borbála (1811–1881) asszony voltak.[3] Anyai nagyszülei Parragh Gyula (1851–1928),balatonkenesei postamester, földbirtokos és strauszenberghi Strausz Erzsébet (1859–1930), aki egyben nővére is volt dr. Strausz Sándor Domonkos (1867–1932) királyi itélő táblai bírónak. Sólyi Antal bátyja, dr. strauszenbergi Strausz Ferenc (1911–1949),[4] alsolenvai főszolgabíró volt; nagybátyja, pedig strauszenberghiStrausz Farkas (1863–1946), MÁV főellenőr, nagylengyeli földbirtokos volt. Másrészt, Sólyi Antal édesapjának az unokatestvérei strauszenbergiStrausz Flórián (1863–1952) pápai prélátus, alsólendvai esperes,[5] valamint strauszenberghiStrausz Antal (1872–1935) római katolikus pap, veszprémi kanonok, zsinati bíró, zalai főesperes, bői címzetes prépost voltak.
Zalaegerszegen, az Állami Reálgimnáziumban érettségizett. Budó Ágostonnal osztozott a második díjban az1931. évi fizikai Eötvös-versenyen (akkor Károly Irén versenynek hívták) úgy, hogy első díjat nem is adtak ki. A Szegedi Ferencz József Tudományegyetem hallgatója lett 1931-ben. 1936-ban matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett, majd 1941. október 17.-én ugyanitt matematika főtárgyból bölcsészdoktor lett.[6] 1939-ből származik az utolsó publikációja, amelyen a "Strausz" név alatt szerepelt; ezután a "Sólyi" vezetéknevet vette fel. Hallgatóként a (szegedi) Eötvös Kollégium lakója volt. Írt műegyetemi jegyzetet a mikrohullámokról. Bay Zoltán csoportjában dolgozott. Előadásokat tartott a Műegyetem Mérnökképző Intézetében. A több változós függvények variáció-számítás területen ért el eredményeket.1943. januárjában Sólyi Antal állami ipariskolai helyettes tanárt a budapesti m. kir. állami „Kandó Kálmán" villamosipari középiskolához rendes tanárrá nevezték ki.
A háborúban szerzett betegségének áldozata lett; szívbénulást szenvedett, és1945.november 25-én hunyt el a családi kúriájában aZala vármegyeiNagylengyelben.[7][8]