Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
Asávszélességet az analóg illetve digitális technikában eltérően definiálják.
A sávszélesség egynégypólus jellemző adata, amithertzben mérnek. A sávszélesség alapvető jelentőséggel bír több területen, legfontosabbak ezek közül azinformációelmélet, arádióskommunikáció, ajelfeldolgozás és aspektroszkópia. A sávszélesség felmerül még az adatrátákkal kapcsolatosan, valamilyen közvetítő közeg vagy berendezés vonatkozásában is. AShannon–Hartley-tétel szerint egy működő kommunikáció esetén az adatráta egyenesen arányos az átvitel során használt frekvencia-tartomány nagyságával. Ebben az értelemben a sávszélesség az adatrátára vagy kommunikációs rendszerben használt frekvencia-tartományra vonatkozik (vagy mindkettőre).
A sávszélesség alkalmazása alapvetően fontos egyes területeken. A rádiókommunikáció esetén például a sávszélesség egymástól elválasztott frekvenciatartomány(oka)t jelöl, amelyek amoduláltvivőhullámok számára fenntartottak, míg például az optikában egy különállószínképvonal szélességét jelenti, vagy egyszínképtartományt.
A sávszélességre nincs egyetlen, átfogóan pontos meghatározás, általában lényeges a környezet és a mérési módszer. Például egy bizonyos meghatározás[forrás?] szerint a sávszélesség a frekvenciáknak egy olyan tartománya, amelyekre igaz az, hogy e tartományon kívüli frekvenciákra egy bizonyos függvény értéke nulla. (Ebben az értelemben a matematikai jelentés, mármint egy függvény nullától különböző „hossza”, még valamilyen értelemben kapcsolatba is hozható a „szélesség”-gel.)
Más meghatározások nem ennyire pontosak, és nem is utalnak arra a frekvenciára, amelynél egy függvény értéke kicsi[forrás?]. Akicsi ebben az esetben azt jelenti, hogy kisebb, mint 3dB, azaz a maximális érték felénél is kisebb, de egy pontosan meghatározott értéknél kisebbet is jelenthet. A meghatározás általában valamilyen szélesség jellegű tulajdonsághoz kapcsolódik, az alkalmazási területtől függő értelemben.
Azanalóg jelek esetén, amelyek matematikai értelemben idő függvényei, a sávszélesség egy olyan frekvenciatartomány szélessége, amelyben a jelFourier-transzformáltja nem nulla. Egy jel sávszélességét mérhetjük azzal, hogy milyen gyorsan ingadozik idő szerint: minél nagyobb a sávszélesség, annál gyorsabban változhat a jel. A sávszélesség kifejezést alkalmazhatjuk jelekre, de alkalmazhatjuk rendszerre is. Ebben az esetben ha a rendszernek van egy adott sávszélessége, akkor ez azt jelenti, hogy a rendszerátviteli függvényének is van egy adott sávszélessége. (Érdemes megjegyezni, hogy a fenti esetben frekvencia alatt bizonyos esetekben akörfrekvenciát értik, és arra vonatkoztatják a sávszélességet.)
Például 3 dB-es sávszélesség az ábra szerinti függvény esetében nem más, mint, viszont más meghatározások alapján a sávszélességre más értéket is kaphatunk.
Tény, hogy a valódialapsávi rendszereknél létezik negatív és pozitív frekvencia is, ami zavarokat okozhat a sávszélesség értelmezésénél. Ilyen esetben a pozitív oldalt (síknegyedet) vesszük csak figyelembe, és a sávszélességet a képlettel számoljuk, ahol a teljes sávszélesség, és a pozitív sávszélesség. Például a jelet egyaluláteresztő szűrő, amelynek a vágási frekvenciája legalább, változatlanul hagyja.
Egyelektronikus szűrő sávszélessége az a frekvenciatartomány, amelyen belül a kimenő frekvencia aközépfrekvencia (fközép) csúcsértékénél 3 dB-lel nem kisebb.
Ajelfeldolgozás és aszabályzástechnika a sávszélességet úgy definiálja, hogy az a frekvencia, amikor a rendszerzárt hurkú erősítése ‒3 dB alá esik.
Az elektronikus áramkörök elméletéből ismertszűrőknél a sávszélességet sávszűrők és sáváteresztő szűrők esetében annak a két pontnak a távolsága jelenti, ahol a frekvenciatartományban a jel erőssége a maximális jelerősségre vonatkoztatva, vagyis 3 dB a csillapítás.
Az optoelektronikában (fotonika) a sávszélesség nagyon sok mindent jelenthet:
A sávszélességnek a digitális kommunikációs rendszerekben két jelentése is van. Technikai értelemben a sávszélesség megfelel abaudrátának, azaz az időegység alatt átvitt szimbólumok számát jelenti. Használják ugyanakkor acsatornakapacitás meghatározására, azaz annak a bitekben mért információmennyiségnek a meghatározására, amennyit időegység alatt a rendszer átvinni képes. Ennélfogva egy 66 MHz-esdigitálisadatbuszra a 32 elkülönített adatvonalával mondhatjuk, hogy a sávszélessége 66 MHz és a kapacitása 2,1 Gbit/s – de nem kell meglepődni azon sem, ha valaki azt mondja a buszra, hogy „2,1 Gbit/s-os a sávszélessége”. Hasonlóan zavaró lehet a kétféle jelentés az analógmodemek esetében, ahol minden szimbólum több bit információt hordoz, így a modem képes az 56 kbit/s átviteli sebességre egy olyantelefonvonalon, amelynek a sávszélessége csak 12 kHz.
Adiszkrét idejű rendszereknél és adigitális jelfeldolgozásnál a sávszélesség szoros kapcsolatban van amintavételi ráta értékével, aNyquist-Shannon mintavételi elvnek megfelelően.
Sávszélesség használatosközösségi értelemben, valaminek a határára, korlátjára vonatkozóan. Ilyen értelemben a kommunikációs költségek sávszélessége, valami más megengedhetelen használata nevezhetősávszélességlopásnak is.
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap