A magyar labdarúgás legnagyobb egyéniségeinek egyike, az1938-as világbajnokságon ezüstérmet szerző csapat kiemelkedő klasszisa és csapatkapitánya. Eredetileg Stefancsics vezetékneven anyakönyvezték. Öccse,Sárosi Béla – később csapattársa a Fradiban és a válogatottban is – 25-szörös válogatott labdarúgó, másik testvére,Sárosi László, úszó és vízilabdázó, az1976-ban olimpiai bajnokifj. Sárosi László édesapja.
1922-1930 között azEötvös József Gimnáziumban folytatott tanulmányai alatt több sportágban is kiváló eredményeket ért el ifjúsági szinten. Tagja volt az országos középiskolai bajnokságot nyert vízipólócsapatnak is (1928-30).[2]
,,Gyurka" – mindenki így becézte – aFerencvárosi Torna Club saját nevelésű játékosának számít, bár egyetemi tanulmányai idején a BEAC-ban rúgta a labdát. 20 évesen (1932) már karmesterként irányította klubcsapatát, majd a válogatottban is kulcsember lett. Kitűnő fizikai adottságai magasfokú technikai és taktikai felkészültséggel és játékintelligenciával párosultak. Irányítókészségét, helyzetfelismerését mind védekezésben, mind támadásban érvényesítette. A Ferencváros csatára és középfedezete,1931-1943 között 61 mérkőzésen volt válogatott és 42 gólt lőtt.
Kétvilágbajnokságon szerepelt1934-ben és1938-ban, az utóbbin ezüstérmet nyert a csapat. Sárosi valamennyi mérkőzésen szerzett gólt, összesen 5-öt, ezzel csapattársa,Zsengellér Gyula és az aranyérmes olaszok csatársztárja,Silvio Piola társaságában holtversenyben a góllövőlistán is a második helyen végzett.
A Ferencvárossal 5 bajnoki aranyérmet nyert1932 és1941 között. Ugyancsak 5-szörösMagyar Kupa-győztes. 3-szor volt gólkirály1936-ban,1940-ben és1941-ben. Tagja volt az1937-ben aLazio legyőzésével Közép-európai Kupa (Mitropa Cup)-győztes,1938-ban ezüstérmes együttesnek. Az FTC-ben és a profi Ferencváros FC-ben összesen 639 hivatalos mérkőzésen 633 gólt szerzett. Ez az újabban napvilágot látott adatok alapján 646 mérkőzés, 636 gól lehet.[3]
A válogatottban egy mérkőzésen elért gólcsúcsot ma is Sárosi tartja, ugyanis1937-ben a Csehszlovákia elleni találkozón (8:3) 7 gólt rúgott a világhírű kapus,Plánička hálójába. Korszakának egyik kiemelkedő világklasszisaként méltán kapott meghívást Közép-Európa válogatottjába is1937-ben.
1946 decemberében megválasztották a magyar labdarúgó edzőtestület ügyészének.[4]
1948-banOlaszországba szerződött.1952-ben aJuventus Sárosi György vezetésével szerezte meg az olasz bajnoki címet. Ezzel nem az első, de egyelőre az utolsó a Juvét bajnoki címre vezérlő magyar szakemberek sorában. Később is Itáliában élt és tevékenykedett, felnőtt edzői tevékenysége mellett tehetségek százait indította el labdarúgó pályájukon.
Hegyi Tamás:A magyar futball legjobb 50 labdarúgója (Aréna 2000 – Budapest, 2008)ISBN 978-963-972-982-7
↑Eötvös sport:Sentényi, Barna.A 150 éves Eötvös József gimnázium története - Az iskola sportéletének története. Budapest: Reáltanoda Alapítvány (2007).ISBN 978-963-87396-1-2