Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Sármellék | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Mismás Biri (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8391 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1757 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 35,37 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 42′ 43″,k. h. 17° 10′ 10″46.711869444444,17.16931111111146.711869°N 17.169311°EKoordináták:é. sz. 46° 42′ 43″,k. h. 17° 10′ 10″46.711869444444,17.16931111111146.711869°N 17.169311°E | |||
  Sármellék Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Sármellék weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazSármellék témájú médiaállományokat. | |||
SármellékközségZala vármegyében, aKeszthelyi járásban. Területén található aHévíz-Balaton nemzetközi repülőtér.
ABalatontól nyugatra, aKis-Balaton melletti síkságon terül el, de északi részét már érintik aZalai-dombság keleti nyúlványai is.
A közvetlenül határos települések: észak felőlAlsópáhok, északkelet felőlKeszthely, kelet felőlFenékpuszta (Keszthely része), dél felőlZalavár, délnyugat felőlEsztergályhorváti, nyugat felőlZalaapáti, északnyugat felől pedigSzentgyörgyvár. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos délkelet felől mégVörssel is.
A település déli részén áthalad a76-os főút, melyen intenzív forgalom bonyolódikZalaegerszeg és aBalaton déli partja, valamintBudapest között. Külterületeit északnyugaton érinti a75-ös főút is, amely Keszthelytől aszlovén határ térségéig vezet.
Észak–déli irányban aHévíz térsége ésZalakomár között futó, forgalmas mellékút keresztezi a községet, ez utóbbiAlsópáhoktól idáig a7509-es, innen tovább dél felé a6831-es útszámozást viseli. Országos közútnak számít még a területén a 75-öst a 7509-essel összekötő 75 111-es számú mellékút is.
Sármellék autóbuszon elsősorbanKeszthely felől érhető el, deNagykanizsa–Zalakaros felől is rendszeresen járnak buszok. Napi háromszorBudapest ésZalaegerszeg is közvetlenül elérhető a községből. Atelepülés vasúállomását teherszállításra alkalmasvasútvonal köti össze aBalatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalal. Közlekedési kapcsolata az északi parttal nem megoldott.
A község déli részén (nagyobbrészt zalavári területen) üzemel aNyugat-Dunántúl legforgalmasabbrepülőtere, ahova teherszállító gépek, illetve menetrendszerű és charterjáratok is érkeznek. A legfontosabb desztinációk:London,Zürich,Stuttgart,Koppenhága,Berlin,Frankfurt am Main,Hamburg,Düsseldorf ésMoszkva.
SármellékZalavár szomszédságában, viszonylag későn tűnt fel. Bár feltehető, hogy a zalavári alapítólevélben szereplő Kis-Devecser és Hugenfelde (Égenföld) a mai település helyén feküdt, az első írásos emlék Sármellékről csak1356-ból maradt ránk. A nemesi települést ekkor nagyrészt a Kustyán család lakta, ám később újabb nemesi famíliák költöztek Sármellékre.
Mivel a település avázsony–zágrábi főhadiút mentére esett, sűrűn érték támadások1531-től folyamatosan. Sármellék lakosságszáma folyamatosan csökkent,1618-ra teljesen elnéptelenedett.
Sármellék újjáéledése1731-ben kezdődött meg, amikor Simoncsics János jobbágy szerződést kötött a közbirtokosokkal, mely értelmében Sármelléken földet művelhetett és aZala folyóban halászhatott, teherként pedig a tized megfizetésével tartozott. Példáját többen is követték, így a település hamar jelentős lakosságra tett szert. Ám mivel a földbirtokosok nem tartották be a szerződést, és robotra kényszerítették a jobbágyokat, a parasztok1754-benMária Terézia császárnőhöz fordultak, akinek a hatására1762-ben új szerződés kelt, amelyben a robotot felszámolták. A lakosság azonban ezzel nem elégedett meg, és mivel azt a híresztelést kapták, hogy a királynő szabadságjogot osztott a parasztoknak, megtagadták a szolgálatot. Végül aszentgyörgyvári katonák hatására a lázadás lecsillapodott, és a földesúri szolgáltatások az új szerződés alapján történtek.
1786-ban Sármellék is a kiterjedtkeszthelyiFestetics-birtok része lett. Mint a környező településeknél, a mezőgazdaság itt is nagyban fejlődött, a népességszám tovább nőtt.1839-ben a lakosság önerőből építtetett magának templomot.1894-ben kapcsolódott a település a vasúthálózatba aZalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonallal, melyet 1909-ben meg akartak hosszabbítani Szombathelyig, Türje, Bérbaltavár, Rum irányába, azonban a terv meghiúsult.
Avasút közelsége ellenére a település komolyabb fejlődést nem mutatott, így a20. század elejére egy szegényes külsejű falu vált belőle, ahol nagy számban éltek nincstelenek.1940-ben a szomszédos, még szegényebb Égenföldét is a településhez csatolták. Az1945-ös földosztás keretében bőven jutott föld a falu lakosainak, és aKis-Balaton kiszáradásával párhuzamosan a megművelhető területek nagysága is nőtt.1952-re épült kiZalavár és Sármellék között egy szovjet katonai repülőtér, a mai kereskedelmi reptér elődje.1959-ben megalakult a falu nagy részét tömörítő Biztos Jövő Termelő Szövetkezet, amely jelentősen hozzájárult a község gyarapodásához. Mindazonáltal a lakosság egyre nagyobb számbanKeszthelyen ésHévízen keresett munkát, a település elnéptelenedése megindult.
Az1990-es években, miután a község repülőtere közforgalmúvá vált, illetve a Kis-Balaton iránt is megnőtt az érdeklődés, a lakosságszám csökkenése is megszűnt.
A településen polgárőrség működik.[3]
A település kulturális, szabadidős és sportprogramjainak szervezésében nagy szereppel bír a Sármellék Művelődéséért Alapítvány és a Sármelléki Ifjúsági Kulturális Kör. A község saját televízióadással is rendelkezik aSármellék Kábel Televízió (SKTV) keretében.
A község egy óvodával és egy általános iskolával rendelkezik. Az utóbbi épülete ad otthont azÁltalános Művelődési Központnak, amely keretében művelődési ház és könyvtár működik.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1829 | 1822 | 1828 | 1906 | 1805 | 1762 | 1749 | 1757 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,3%, cigány 3,55%, német 1,98%, román 0,3%, arab 0,23%, orosz 0,23%. A lakosok 70,8%-a római katolikusnak, 1,68% reformátusnak, 1,14% evangélikusnak, 7% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 2,7% bolgárnak, 2,2% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és horvátnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt római katolikus, 1,8% református, 0,7% evangélikus, 0,4% ortodox, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[13]
AKeszthelyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg)
