Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Sárisáp | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kollár Károly (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2523 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2773 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 187,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,22 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 40′ 29″,k. h. 18° 40′ 51″47.674652777778,18.68096944444447.674653°N 18.680969°EKoordináták:é. sz. 47° 40′ 29″,k. h. 18° 40′ 51″47.674652777778,18.68096944444447.674653°N 18.680969°E | |||
  Sárisáp Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén | |||
| Sárisáp weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazSárisáp témájú médiaállományokat. | |||
SárisápközségKomárom-Esztergom vármegyében, azEsztergomi járásban.
Komárom-Esztergom vármegye északkeleti részén,Tokod,Csolnok ésBajna között fekszik, az1106-os és1119-es utakat összekötő1121-es út mentén.
Esztergom 20, Tokod 9,5,Tát 8,Piliscsaba 16,Nagysáp 10, Bajna 14 kilométer távolságra található.
A település nevénekSár előtagja a falu mellett folyó Öreg-patak egykoriSár nevéből származik. A sár: nedves, sáros, agyagos föld jelentésű főnévből lett "Sár" víznév jelentését a későbbiekben összekapcsolták a nyelvjárásbelisár(i) szó sárga jelentésével. ASáp szó aBár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. A két szó összekapcsolásából alakult ki a település későbbi neve.
A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták akőkori ember nyomait, és egybronzkoriföldvár maradványai is előkerültek. De akelták is megtelepedtek a környéken.Itt állt valamikor arómaiak által alapítottQuadriburg nevű település is.
A település neve az oklevelekben1193-ban: viaSap (Dl.724),1248-ban pr.Sap,1266-banSaap, 1269-benVrsap ~ Vrusap ,1281-benSaap,129?-benWrsaap,1332-benOrsap,1340-benSap alakban van írva.
ASáp-nak, vagyÚrsáp-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástólkapta azÚr nevet.
1248-ban aBár–Kalán nemzetség -be tartozóPousa fia Nána,Sáp egyötöd részétPetus fia Job-nak adta cserébe.Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.
1266-ban Gergely fiai beleegyeznekBerény eladásába; ezek a többi ÚrsápivalUdvarnok szomszédosai.
1302-benPéter fia Pouka is birtokos a településen.1344-ben Sáp papja 1 gs. pápai tizedet fizet az oklevelek adatai szerint. Ebszőnyből (Ebszőnybánya) út vezet ide (1193). Berény (1266, 1269), Munkád és Kövi (1269), Udvarnok (1281, 1295), Bajna, Nyék és Kövi (1340) határosa volt, Kövitől északra feküdt.1389-ben nevezik először mai nevén a falut az oklevelek.
1570-ben atörökök által végzett összeíráskor már mint lakatlan hely szerepel (Sárisáp puszta néven). AXVII. század végére, aXVIII. század elejére népesül be újra a falu.
A falu főként mezőgazdaságból élő lakossága életét aXVIII. században itt talált barnaszén nagyban megváltoztatta.
A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az1920-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főkéntNémetországba,Hollandiába,Franciaországba ésBelgiumba. Amásodik világháború után,1946-1947-ben a lakosok közül sokan települtek átSzlovákiába,Nyitrabányára, mai hivatalos nevén Handlovába és környékére.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2740 | 2712 | 2674 | 2715 | 2730 | 2744 | 2783 | 2773 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,3% németnek, 0,2% románnak, 11,7% szlováknak magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,4%, református 3,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,1% (26,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% szlováknak, 2,6% németnek, 1% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,1% volt római katolikus, 3,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 25,3% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).[12]
