Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Sára Sándor | |
 | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Született | 1933.november 28.[1][2][3][4] Tura[5] |
| Elhunyt | 2019.szeptember 22.[6][7] (85 évesen) Budapest[8] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | |
| Gyermekei | két gyermek: |
| Foglalkozása | operatőr,filmrendező |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Tura |
 AWikimédia Commons tartalmazSára Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sára Sándor (Tura,1933.november 28. –Budapest,2019.szeptember 22.) aNemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeresKossuth-díjas, valamintBalázs Béla-díjasmagyaroperatőr,filmrendező,érdemes éskiváló művész.Sára Balázs operatőr ésSára Júlia filmrendező édesapja.
Dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. LeggyakrabbanKósa Ferenccel ésSzabó Istvánnal dolgozott együtt. Képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vall arról, hogy mi történik az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során.
Apai nagyapja vasutas volt, kalauz, nagyanyja summás lányként dolgozott a Hatvany-birtokon. Anyai nagyapja szintén vasutas voltJászberényben, de ő az állomásfőnökségig vitte, nagyanyjavármegyei hivatalnok családból származott. Apja aljegyző volt Turán, majd jegyző lett a közeliIkladon, ahova 1941-ben az egész család követte. Másodikos elemista korátólAszódra járt iskolába, de a gimnáziumot már a jászberényi nagyszülőknél lakva fejezte be, mert apját pozíciója miattinternálták amásodik világháború végén. Csak három év múlva került vissza Aszódra, majdBerettyóújfaluban tanult, végülBudapesten érettségizett 1952-ben.
Abudapesti Vörösmarty Gimnáziumban osztálytársával,Bácskai Lauró Istvánnal határozták el, hogy míg Bácskai rendező, addig Sára operatőr lesz. Könyveken keresztül ismerkedett a szakmával és fényképezni kezdett, valamint egyszer három napra csatlakozott TuránSzőts Istvánhoz, aki különböző szokásokat örökített meg a turai néphagyományból.
AFilmművészeti Főiskola évei alatt rengeteg fényképet készített az elesett, utcán tengődő emberekről. 1956-ban a főiskolán tagja lett aforradalmi bizottságnak és így a felkelés leverése után pályakezdőként azonnal a pálya szélére került. (Apját ekkor internálták harmadszor.)[9] Diplomamunkája aGaál István által rendezettPályamunkások című etűd volt.[10]
Amikor ahatvanas években enyhülni kezdett a belpolitikai helyzet,Huszárik Zoltánnal csatlakoztak aBalázs Béla Stúdió fiatal alkotókból verbuválódott csapatához. Operatőrként dokumentalista jellegű rövidfilmeket kezdett forgatni. Majd első meghatározó rendezése is elkészült, a 17 percesCigányok 1962-ben. Filmjeiben korának érzékeny pontjaival foglalkozott: például a tanyasi életről szólóVízkereszt, majd az ingázókkal kapcsolatosOda-vissza. A sok kényes téma miatt általában egy-két évvel később jelenthettek meg filmjei, de rövidfilmjeinek nemzetközi sikere felhívta rá a figyelmet Magyarországon is.[9]
Legtöbbször Kósa Ferenc (Tízezer nap,Ítélet,Nincs idő,Hószakadás) és Szabó István (Apa,Tűzoltó u. 25.,Budapesti mesék) mellett dolgozott, de részt vett többek között Gaál István, Huszárik Zoltán,Kardos Ferenc,Ranódy László ésRózsa János jelentősebb rendezéseiben is. Első nagyjátékfilmjét 1968-ban rendezte megFeldobott kő címmel. ACsoóri Sándorral közösen írt – önéletrajzi motívumokban is bővelkedő – film főhőse egy fiatalember, akinek eszmélődése a magyarországisztálinizmus legkomorabb időszakára esik. A játékfilmes bemutatkozást később olyan munkák követik, mint aHolnap lesz fácán, aNyolcvan huszár, aTüske a köröm alatt, aKönyörtelen idők, aVigyázók, legutóbb pedigA vád.
Arendszerváltás közeledtével visszatért adokumentumfilmhez. A televízió megbízásából elkészíti aMagyar 2. hadsereg tragédiáját felidéző 25 részesKrónika című dokumentumfilmet, illetve ennek moziverzióját, melyPergőtűz címen került vetítésre. A sorozatot csak aszovjet csapatok kivonulása után hagyják levetíteni.[11] 1984–1985 közöttBábolna múltjáról és jelenéről forgat nagyívű szociográfiát, amiért a XVIII. Magyar Játékfilmszemlén elnyeri a Társadalmi zsűri fődíját. Majd figyelme azokra a kollektív történelmi fájdalmakra irányul, amelyekről évtizedeken keresztül tilos volt nyilvánosan beszélni. Abukovinai székelyek közelmúltbeli hányattatásait tárja fel aSír az út előttem című többrészes filmeposz, míg aCsonka Bereg, aTe még élsz?, aLefegyverzett ellenséges erők és a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmjei a háború következtében idegen fogságba került, elhurcolt és meggyötört emberek sorsával figyelmeztetnek múltunk keserves üzenetére.[10]
1993 tavaszán Csoóri Sándor felkérte az akkor indulóDuna Televízió vezetésére. VégülLugossy Lászlóval ésHanák Gáborral hármasban alakítgatták az új intézmény szervezetét, műsorszerkezetét. Hét éven át volt a televízió elnöke.[9]
Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, s számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal.
Moór Mariannával kötött házasságából született Balázs nevű fia követte őt a pályán. Második feleségét aSzindbád forgatásán ismerte meg,Szegedi Erikával közös gyermekükSára Júlia.[12]
2019.szeptember 22-én hunyt el.2019.október 13-án a budapestiSzent István-bazilikában katolikus szertartás keretében búcsúztatták, majd családja körében helyezték végső nyugalomra szülővárosában,Turán.
Életútja előtti tiszteletadásként az emberi erőforrások minisztere 2020-banSára Sándor-díj elnevezéssel filmeseknek adományozható állami szakmaikitüntetést alapított, amelyet azok a 40 év alatti alkotók –rendezők,operatőrök, illetveforgatókönyvírók – kaphatnak meg, akik műveikkel anemzetiidentitás erősödését elősegítő kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel.[13]
|
|
ASzínház- és Filmművészeti Főiskola 1957-ben oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek | |
| Színházrendezők |
|
| Dramaturgok | |
| Filmoperatőrök |
|
| Táncpedagógusok | |
Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap