Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk ifjabb Sánta Ferenc hegedűművészről szól. Hasonló címmel lásd még:Sánta Ferenc (egyértelműsítő lap). |
| Sánta Ferenc | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1945.március 2. Kaposvár |
| Elhunyt | 2024.október 22.(79 évesen)[1] Budapest VII. kerülete[2] |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola(1963–1969) |
| Pályafutás | |
| Aktív évek | 1958– |
| Hangszer | hegedű |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zenész |
ifjabb Sánta Ferenc (Kaposvár,1945.március 2. –Budapest,VII. kerület,2024.október 22.)a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeresKossuth-, ésLiszt Ferenc-díjashegedűművész,prímás, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője.
Cigányzenész családba született, édesapja,idősebb Sánta Ferenc (1919–2003) elismert, híres cigányzenész volt, de már a dédapja is hegedült, édesanyja Horváth Gizella. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már apja zenekarában is bemutatkozott.
1952-től a kaposvári zeneiskolábanLehota Dezsőnél tanult hegedülni, és 13 évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később Gréf Matild szakfelügyelő javaslatára felvételi nélkül bekerült a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól abudapestiLiszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de eközben már országjáró cigányzenész volt,Kovács Apollóniát kísérte. Hegedűművészi és tanári diplomáját 1969-ben szerezte meg.
Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Cigányzenészként bejárta a világot, de időről időre klasszikus zenét is játszik; pályafutása elején például tagja volt a budapestiOperaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnak is zenésze volt.Európa szinte minden országában játszott, járt azEgyesült Államokban,Japánban,Ausztráliában stb. Alapító tagja volt a100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es képek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított is azOSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.
AMagyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelennek meg rádiós, televíziós és hanglemez-felvételei. Ezeken és koncertjein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között –Johannes Brahms,Liszt Ferenc ésBartók Béla műveit is játssza.
Ifj. Sánta Ferenc nős, felesége Bódi Magdolna, gyermekei Ferenc és Beatrix, mindketten tanult zenészek.
1981-ben megkapta aMagyar Televízió, 1982-ben aMagyar Rádió nívódíját. 1995-ben aMagyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2002-benLiszt Ferenc-díjjal, 2007-ben pedigKossuth-díjjal tüntették ki. 2009-benPrima Primissima díjat kapott, 2011-benBudapest, 2024-ben pedigKaposvár díszpolgára lett.[3]
Komolyzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap