| Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
ARuttkai Éva Színház 1994-ben alakult Budapesten, a Ferencvárosban. Alapítói:Nagy Miklós ésSzalai Zsolt. Kezdetben vándorszínházként működött, majd társulata több állandó helyszínen is játszott. Tulajdonosa és főigazgatójaSzalai Zsolt volt. Az alapítványi fenntartású magánszínház elsősorban zenés, szórakoztató-prózai és gyermekelőadások játszóhelyéül szolgált.
A kilencvenes évek elején Szalai Zsolt létrehozta a Thália Szekere Színházi Alapítványt, amelynek elnökeNagy Miklós lett. Eleinte aSzínházkomédia című előadással járták az országot olyan művészekkel, mintPap Éva,Örkényi Éva,Szabó Ildikó,Málnay Zsuzsa,O. Szabó István. Első állandó helyeKispesten volt, a Kispesti Vigadó Művelődési Házban, egy kevésbé frekventált helyszínen.Herczeg Csilla, Nagy Miklós és Szalai Zsolt ekkor adott nevet a társulatnak, megkeresték Ruttkai Éva lányát,Gábor Júliát, aki engedélyezte, hogy édesanyjáról nevezzék el a színházat. 1994. október 8-án nyitotta meg kapuit a teátrum, ám hamar más hely után kellett nézniük. Az első önálló bemutató novemberben már azÜllői úti kis, 90 férőhelyes, harmadik emeleti színházban volt. Az új szlogenjük:„Üllői út 45., lift van.”. A sikeres működésnek köszönhetően aFővárosi Önkormányzat, mint az épület tulajdonosa eltörölte a bérleti díjakat. Később az épületet a tulajdonos más célra hasznosította, az együttműködésnek az épület privatizációja vetett véget.
Nagy Miklós alapító-színművész-igazgató hirtelen halála 2006 januárjában átmenetileg megtorpanásra „kényszerítette” a színházat. Ám 2006. augusztus 7-én mégis megnyitotta kapuit az új Ruttkai Éva Színház, a volt Szikra (azelőtt Metró, korábban Scala, annak előtte UFA) mozi helyén aTeréz körúton, aNyugatival szemben. A Nyugati téren található épület a szerződés szerint tíz évig évig lett volna a társulat harmadik otthona, de csak 2 évadot töltöttek ott. A használaton kívüli moziból 475 férőhelyes, így a legnagyobb magánszínház lett a Teréz körút 62. számú házban.
ElőbbVajda Katalinnal, majd 2008-tól már aNyugati Teátrummal közösen üzemelteti a házat.[2] A város egyik legforgalmasabb helyén koncepciójuk szerint szombat-vasárnap nem játszottak,[3] befogadószínházként működtek. Itt mutatták be például azEsztergályos Cecília ésMárton András főszereplésével játszott „Veszélyes szeszélyek” című előadást. Azonban egy váratlanul feltűnt támogató, akivel együttműködési szerződést kötöttek, alapított egy önálló céget, több pontját is megszegte a szerződésnek és kiderült, hogy mindeközben az épület tulajdonosa is felmondott a közös cégnek, mert a vállalkozó nem fizette sem a közüzemi, sem a bérleti díjakat. A kilátástalannak tűnő helyzetben játszóhely nélkül Szalai Zsolt igazgató felkerestedr. Kocsis Mátét, a VIII. kerület polgármesterét, aki felhívta a figyelmét a Józsefvárosi Színház épületére.
2009-ben nyilvános pályázat útján Szalai Zsolt igazgató vezetésével a „Magyar Művészetek Csarnoka Kft. – Ruttkai Éva Színház”[4] aKálvária tér 6.-ba költözhetett. 20 évre nyerték el a volt Józsefvárosi Színház épületét.[5] 2012-ben Szalai Zsolt alapító-igazgató lemondott a posztjáról.[6] A színház épületét 2013. augusztus 8-án a Kisfalu Kft. Önkormányzati Házkezelő Irodája vette birtokba,[7] majd 2014-ben az addig vándorszínházként működő, 2000 novemberében alapítottTuray Ida Színház költözött be.[8][9][10]
- 2006-ban Pestszentlőrinc-Pestszentimre Kerületért Díj[11]
- 2011-benFerencvárosért emlékéremben részesült a Ruttkai Éva Színház közössége többek között Albert Flórián válogatott labdarúgó, aranylabdás, és Gönczi Ambrus muzeológus, történész társaságában[12]
Első bemutatójuk 1994 nyárán, még a Thália Szekere Színházi Alapítvány nevében aSegítség, ember! című gyermekmusical volt Nagy Miklós rendezésében, amelyet három alkalomra aStefánia Palotába is meghívtak. A következő előadásukKatajevA kör négyszögesítése című szovjet vígjáték volt november 7-én, majd 11-én azUjjé...! Ligeti giccsek, kávéházi vackok a századelőn címmel egy kabaré-összeállítás.[1]
A társulat első állandó helye a Kispesti Vigadó Művelődési Házban volt. A névadó megnyitó ünnepségen, 1994. október 8-ánRuttkai Éva művésznő leánya,Gábor Júlia avatta fel jelképesen ésHegedűs D. Géza mondott ünnepi köszöntőt. Azonban nemsokára már a belvárosi Fáklya klub adott otthont előadásaiknak, amíg meg nem találták a Dominó Színpadot.[13][14]
1994 novemberétől, a volt Mária Terézia/Kilián laktanya III. emeleti, aMendelényi Vilmos színész és Lőte Enikő zongorista (Lőte Attila húga) egykori kiutalt lakásából[3] kialakított 60 személyes, Ámon Zsuzsa nevével fémjelzettDominó Színpad kamaraszínházából – előbb annak bérlőjeként, később a Fővárosi Önkormányzat engedményeként bérleti díj fizetése nélkül – „nőtt ki” a Ruttkai Éva Színház társulata.
2006 nyarán költözött a társulat aIV. kerületi Teréz körút 62.-be /Metró-szikra mozi/.[15][16] Az épület helyiségei (a „nagyterem” és a légkondicionált, 40 férőhelyes Szerencsi Éva Stúdió), a mobil nézőtér, építészeti stílusa alkalmassá tette a színházat a nagyobb rendezvények, bálok, divatbemutatók, konferenciák, társadalmi események megtartására is, de ugyanakkor visszaidézhette a korábbi játszóhelyek családias hangulatát. A nyitható tetőszerkezetnek köszönhetően, akár egész nyáron „szabadtéri” játszóhelyként is működhetett, az időjárási viszonyoknak kitettség nélkül.
A Kálvária tér (1957–1991 között Kulich Gyula tér[17]) 6. szám alatt több színház, sőt mozi is működött:
- 1913-tól Józsefvárosi Színpad: augusztus 13-án még aBaross utca 127. szám alatt, Micsei F. György igazgatásával nyílt meg, amely azonban még abban az évben mozivá alakult.[18]
- 1913–1933 Kálvária-téri mozgó: A bérházakba épülő mozitípusok belenőttek az utcafronton sorakozó üzletsorba.[19]
- 1933–1949. Józsefvárosi Színház: Erdélyi Mihály bérelte és alakította át 548 férőhelyes színházzá a termet. Elsősorban operetteket (többek között a bérlő saját műveit) adtak, de tartottak itt szerzői estet (Feld Mátyás), vendégszerepelt a Komédia Orfeum, 1944 áprilisában pedig a frontszínház is. Megfordultak falai között például:Bulla Elma,Déry Sári,Fedák Sári,Csikós Rózsi,Neményi Lili, ésBékeffi István,Bicskey Károly,Bilicsi Tivadar,Feleki Kamill,Makláry Zoltán is. 1949-ben a színházat államosították.[18][20]
- 1949–1950. Állami Bányász Színház: Horváth Ferenc vezetésével a bányavidékek színházi igényeinek ellátását hivatott ellátni a társulat, melynek budapesti játszóhelye volt az épület. Műsorán elsősorban prózai előadások mellett operettek is szerepeltek. 1950 őszén Honvéd Színház néven alakult újjá, kibővült és a Honvédség Házába költözött.[21][22]
- 1954–1959. Budapest Varieté:Szenes Iván – és így az Országos Cirkusz és Varieté Vállalat kezelésében – és Karádi Béla rendező vezetése alatt látványos kabaré-varieté műsort játszott nagy sikerrel a kabarészínészek színe-javával, mint példáulCsonka Endre vagyKabos László.[23]
- 1963-tólÁllami Déryné Színház
- 1978–1988Népszínház (Józsefvárosi Színháza): azÁllami Déryné Színház és a25. Színház egyesülésével jött létre.Gyurkó László igazgató mellé a kecskeméti Katona József Színház akkori igazgatóját,Ruszt Józsefet nevezték ki művészeti vezetőnek, azonban nézeteltéréseik miatt négy év után új igazgatót választottal azintézmény élére.Miszlay István társulatába tartozott például:Andai Györgyi,Pécsi Ildikó,Szerencsi Éva,Tóth Judit,Vándor Éva,Beregi Péter,Cs. Németh Lajos és sokan mások.
- 1991–1998. Budapesti Kamaraszínház: mely a két, majd három játszóhelyének egyike. A színház három vezetője ebben az időszakbanSzűcs Miklós,Csizmadia Tibor ésBöhm György voltak. A színház 1998-ban leadta legnagyobb (ekkor 320 ülőhelyes) játszóhelyét, és tavasszal megnyitotta aTivoli Színházat.[24]
- 2001–2008. Városi Színház: az átnevezett játszóhelyet Jeles András és Halász Péter vette át. Az elképzelés egy kísérleti közösségi színház volt, posztgraduális színészképzéssel, azonban a remélt támogatások elmaradtak, s egy év után előbb Jeles hagyta el a színházat,[25][26] 2004 után a teátrum teljesen üresen maradt, 2006-ban az önkormányzat felmondta a szerződést, és pert kezdett a működtetővel. Ideiglenesen aBárka Színház használta próbahelyiségnek, ám igazi gazdája nem volt, a helyiség használhatatlanná vált.[27] Ekkor az önkormányzat nyilvános pályázatot írt ki.[28]
- 2009-től Ruttkai Éva Színház[29]
- 2014 szeptemberétől ugyanitt az addig vándortársulatként működőTuray Ida Színház[8] található meg.
- ↑abRuttkai Éva Színház a Kispesti Vigadóban, Magyar Nemzet 57. évfolyam 236. szám – 1994. október 8. (online:adtplus.arcanum.hu)
- ↑HÁZTÖRTÉNET. SZIKRA-Bár (szikra.eu). [2013. augusztus 15-i dátummal azeredetiből archiválva].
- ↑abMolnár Gál Péter(félre) A Mozgó Világ internetes változata, 2007 október. 3. évfolyam, 10. szám
- ↑4157_20090520_nyilt_ules_hatarozat.doc[halott link] (10–11. oldal), jozsefvaros.hu – 2009. május 25.
- ↑Józsefváros – ingyenes önkormányzati lapXVI. évfolyam 16. számArchiválva2012. augusztus 8-i dátummal aWayback Machine-ben, 8. oldal 2009. szeptember 22.
- ↑a gyermekem kezét' – Távozik a Ruttkai Színház alapítója[halott link], szinhaz.hu – 2012. október 13.
- ↑3582_20131204_javaslat_a_Budapest_VIII.pdf, jozsefvaros.hu – 2013. december 4.
- ↑abFidelio, jozsefvaros.hu:Állandó játszóhelyet kap a Turay Ida SzínházArchiválva2016. február 22-i dátummal aWayback Machine-ben, színház.hu – 2014. augusztus 1.
- ↑[1] (32. oldal), jozsefvaros.hu – 2014. február 14.
- ↑SzínházunkrólArchiválva2017. július 5-i dátummal aWayback Machine-ben, regi.turayidaszinhaz.hu – 2014. augusztus 18.
- ↑18. kerület „büszkeségei”. [2014. július 5-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 15.)
- ↑Ferencváros – ingyenes havilap2011. augusztusArchiválva2016. április 10-i dátummal aWayback Machine-ben
- ↑A nap híreiből:Ruttkai Éva Színház, Tolnai Népújság 5. évfolyam 237. szám, library.hungaricana.hu – 1994. október 8.
- ↑Pálfi Diana:Akiket a név kötelez... (17. old.), Ferencváros 5. évfolyam 2. szám, library.hungaricana.hu – 1995. február
- ↑blogRuttkai Éva-emlékszobaArchiválva2016. március 5-i dátummal aWayback Machine-ben, 2009
- ↑Budapesti Mozitörténeti AlapítványBeszámolókArchiválva2013. augusztus 16-i dátummal aWayback Machine-ben
- ↑Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testület2653_20120927_nyilt_ules_hatarozatArchiválva2017. szeptember 11-i dátummal aWayback Machine-ben (pdf), 6. oldal Napirend 3. pontja 1.5.9. 2012. szeptember 27.
- ↑abMagyar színházművészeti lexikonJózsefvárosi Színház Akadémiai Kiadó, 1994ISBN 963 05 6635 4
- ↑Szegő György:A pesti mozi, EPA – Budapesti Negyed 9. évfolyam 31. szám, 2001/1
- ↑Magyar színháztörténet 1920–1949A KÜLVÁROSI ÉS A PEREMVÁROSI SZÍNHÁZAKArchiválva2015. január 20-i dátummal aWayback Machine-ben
- ↑Magyar színházművészeti lexikonBányász Színház Akadémiai Kiadó, 1994ISBN 963 05 6635 4
- ↑Magyar színházművészeti lexikonHonvéd Színház Akadémiai Kiadó, 1994ISBN 963 05 6635 4
- ↑Magyar színházművészeti lexikonBudapest Varieté Akadémiai Kiadó, 1994ISBN 963 05 6635 4
- ↑Stuber Andrea:Gyári szezonArchiválva2012. március 12-i dátummal aWayback Machine-ben 7. oldal, Színház folyóirat – XXXV. évfolyam 8. szám, 2002. augusztus
- ↑Városi Színház Nonprofit Kft.Befogadó Színházi ProgramArchiválva2013. március 7-i dátummal aWayback Machine-ben, HátsóKapu, 2013
- ↑Varga JúliaVégjáték a Városi Színházban: Repülnek?; Magyar Narancs 2002/50. (12. 12.)
- ↑Ruttkai Éva Színház: kálvária után a KálváriánArchiválva2014. március 22-i dátummal aWayback Machine-ben Pepita Magazin
- ↑Budapest Józsefvárosi ÖnkormányzatElőterjesztés a Városi Színház bérbeadására 2009. április
- ↑Budapest Józsefvárosi Önkormányzat:Beszámoló – 13. oldal, 204/2009. (V. 20.) határozat