Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Ruténium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. április 10.1 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosságellenőrzött

44technéciumruténiumródium
Fe

Ru

Os
  
        
        
                  
                  
                                
                                
  
44
Ru
Általános
Név,vegyjel,rendszámruténium, Ru, 44
Latin megnevezésruthenium
Elemi sorozatátmenetifémek
Csoport,periódus,mező8,5,d
Megjelenésezüstfehér fémes
Atomtömeg101,07(2)  g/mol
Elektronszerkezet[Kr] 4d7 5s1
Elektronokhéjanként2, 8, 18, 15, 1
Fizikai tulajdonságok
Sűrűség (szobahőm.)12,45 g/cm³
Sűrűség (folyadék) azo.p.-on10,65 g/cm³
Olvadáspont2607 K
(2334 °C, 4233 °F)
Forráspont4423K
(4150 °C, 7502 °F)
OlvadáshőΔfusH{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}38,59kJ/mol
PárolgáshőΔvapH{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}591,6kJ/mol
Molárishőkapacitás(25 °C) 24,06 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K258828113087342438454388
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezethexagonális
Oxidációs szám2, 3,4, 6, 8
(enyhén savas oxid)
Elektronegativitás2,2 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 710,2kJ/mol
2.: 1620 kJ/mol
3.: 2747 kJ/mol
Atomsugár130pm
Atomsugár (számított)178pm
Kovalens sugár126pm
Egyebek
Mágnességparamágneses
Elektromos ellenállás(0 °C) 71 nΩ·m
Hővezetési tényező(300 K) 117W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) 6,4 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 5970m/s
Young-modulus447 GPa
Nyírási modulus173 GPa
Kompressziós modulus220 GPa
Poisson-tényező0,30
Mohs-keménység6,5
Brinell-keménység2160 HB
CAS-szám7440-18-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk:A ruténium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia(MeV)termék
96Ru5,52%Rustabil 52neutronnal
97Rumest.2,9 d dε-97Tc
γ0,215, 0,324-
98Ru1,88%Rustabil 54neutronnal
99Ru12,7%Rustabil 55neutronnal
100Ru12,6%Rustabil 56neutronnal
101Ru17,0%Rustabil 57neutronnal
102Ru31,6%Rustabil 58neutronnal
103Rumest.39,26 dβ-0,226103Rh
γ0,497-
104Ru18,7%Rustabil 60neutronnal
106Rumest.373,59 dβ-0,039106Rh
Hivatkozások

Aruténium aperiódusos rendszer 44-esrendszámú eleme. AvegyjeleRu. A d-mező eleme,átmenetifém. A könnyű platinafémek közé tartozik. (A könnyű platinafémek a ruténium, aródium és apalládium. Sűrűségük kisebb, mint a periódusos rendszerben alattuk található nehéz platinafémeké, azozmiumé, azirídiumé és aplatináé.) Anemesfémek közé tartozik. A többi platinafémhez hasonlóan viszonylag nagy azelektronegativitása és az elsőionizációs energiája. A vegyületeiben a maximálisoxidációs száma +8, de leggyakrabban +4-es oxidációs fokú. Szürkésfehér színű rideg fém. Mozsárban porítható. Olvadáspontja magas (2334 °C). Jól oldja a gázokat, nagy mennyiségben képeshidrogént elnyelni.Elektromos vezetőképessége (a többi platinafémhez hasonlóan) viszonylag nagy.

Története

[szerkesztés]

A ruténiumotKarl Ernst Claus(en) orosz vegyész fedezte fel 1845-ben.Oroszország egyik középkori latin nevéről,Ruténiáról nevezte el.[1]

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]
Ruténium kristályok

A többi platinafémhez képest viszonylag reakcióképes elem. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép ahalogénekkel. Levegőn való izzítás hatására különbözőoxidokká alakul. Izzítva vegyületet képez akénnel, aszelénnel és atellúrral is. Nem képez vegyületetnitrogénnel, de magasabb hőmérsékleten vegyület képződése közben reagálarzénnel ésszilíciummal. Megtámadják afoszfor- és a halogénvegyületek. Nem oldódik savakban, mégkirályvízben sem. Heves oxidáció közben oldódik viszontkálium-klorát jelenlétébensósavban éssalétromsavban.Kálium-hidroxid olvadékábankálium-rutenát keletkezése közben feloldódik. Az alkáli-cianidok megtámadják az izzó ruténiumot.

Előfordulása

[szerkesztés]

Ahogy a többi platinafém, a természetben főként a többi platinafémmel ötvöződve fordul elő. Egyetlen önálló ásványa van, ez alaurit (RuS2). A legritkább elemek közé tartozik, gyakoriság szerint a 80. a Földön.

Előállítása

[szerkesztés]

A ruténiumot a természetben megtalálhatónyersplatinából nyerik. A nyersplatinát királyvízben oldják, a ruténium a királyvízben nem oldható részben található. A visszamaradó, királyvízben nem oldódó részt előszörkálium-hidroxiddal éskálium-nitráttal olvasztják össze, ekkorkálium-rutenát keletkezik. Ennek vizes oldatábaklórgázt vezetveruténium-tetroxid nyerhető. A ruténium-tetroxidot desztillálják, majdsósavasmetanolban nyeletik el. A ruténium az oldat bepárlásával, majd a maradékredukciójával nyerhető.

Felhasználása

[szerkesztés]

A ruténiumot katalizátornak használjákoxidációs reakciókban éshidrogénezésnél. Ruténiumötvözeteket használnak tollhegyek gyártására,ékszerek készítésére és érintkezők készítésére avillamosiparban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fülöp József:Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 127. o.ISBN 963 8334 96 7 

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Ruthenium
AWikimédia Commons tartalmazRuténium témájú médiaállományokat.
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ruténium&oldid=27050060
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp