| Ruszpolyána (Poienile de sub Munte) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Máramaros | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Máramaros | ||
| Község | Ruszpolyána | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 437220 | ||
| SIRUTA-kód | 108482 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 9291 fő(2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 36 (2011) | ||
| Népsűrűség | 31,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | (átlagosan) 650 m | ||
| Terület | 295 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 49′,k. h. 24° 26′47.816666666667,24.43333333333347.816667°N 24.433333°EKoordináták:é. sz. 47° 49′,k. h. 24° 26′47.816666666667,24.43333333333347.816667°N 24.433333°E | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazRuszpolyána témájú médiaállományokat. | |||
Ruszpolyána,1901 és1919 közöttHavasmező,1940 és1944 közöttRuszkirvával egyesítveHavaskő néven (románul:Poienile de sub Munte, korábbanRuspoiana,ukránul:Русь-Поляни vagyПоляни,jiddisülפּאליען-ריסקווה,németül:Reußenau) faluRomániában,Máramaros megyében, a történetiMáramarosban, azukrán határ mellett. Máramaros megye legnagyobb területű községét alkotja.
KözpontjaMáramarosszigettől 61 km-re kelet–délkeletre, aMáramarosi-havasokban, a Ruszkova mentén helyezkedik el. Tíz, kisebb-nagyobb házcsoportból és a hegyoldalakon szórtan épült portákból áll.
Hagyományos nevének első tagjaruszin lakosságára utal, a második pedig aszlávpoljana 'erdei tisztás' szóból származik. Újabb magyar nevét ahelységnévrendezés idején alkották. Ezzel egyszerre születettromán neve is, szintén mesterséges névalkotással. Történeti névalakjai:Rwskapolanya ésPolyna (1411),Ruszkuoapojana (1600),Rusz-Polyana (1715–1720) ésRuszko-Poiana (1827).
Hucul lakosságú település voltMáramaros vármegyében. A hagyományos, önellátópenduláris juhtartás mellett lakói között fegyverkovácsok, szűcsök és prémvadászok is voltak. A17. században valószínűleg egy kompakt települést képezett és a tanyásodás csak a19. század közepén, a fafeldolgozás konjunktúrájával kezdődött.1956 után, amikor egy részétRuszkirvához csatolták, még 17 házcsoport alkotta.
1566-ban lakosságát pestisjárvány tizedelte, amelynek emléke ma is él a helyi hagyományban és a pestistemető helyét határnév őrzi.
1845-ben éves (országos) vásár tartására kapott jogot.[1] Zsidó hitközségében1875-től szolgált saját rabbi. A ruszpolyánai zsidók vallásilag a máramarosszigetihaszidTeitelbaum rabbikhoz kötődtek.[2]
ASzokoló községrész évszázadokon keresztül természetes határt képezett aMagyar Királyság ésGalícia között.
1941 és1944 között, azÁrpád-vonal részeként a magyar hadsereg bunkereket épített a Ruszkova völgyének szűkebb szakaszain és főleg aBardău-patak befolyásánál. A vonal bevetésére nem került sor.1945 első felében, aszovjet megszállás idején a vidékIvan Odovicsuk ukrán nacionalistáinak befolyása alatt állt. Ekkor több szovjetbarát, románellenes tüntetésre került sor. Az Odovicsuk-párti Banderov ukrán partizánjai még1949-ig folytatták gerillaháborújukat a hegyekben.1947-ben egy élelmiszert rekviráló ukrán partizáncsoport meggyilkolta a deportálás és a haláltábor 17 zsidó túlélőjét.1952-ben itt állították föl azortodox egyházba kényszerített romániai ukrángörögkatolikusokesperesi központját.
Mint hegyvidéki községet, nem kollektivizálták. A központi településrészen blokkházakat építettek.
Az1960-as években megalakultpünkösdi gyülekezete mára a legnagyobb vidéki pünkösdi közösség Romániában.
A férfiak között régi hagyománya van a távoli vidékeken végzett famunkának. A20. század utolsó harmadában lakói közül sokan áttelepültek aBánságba, ahol korábban erdőkitermeléseken dolgoztak. Mára a tejbegyűjtés megszűnt, így lakói kizárólagosan az állattartásból nem tudnak megélni. A legtöbben Spanyolországban, Portugáliában vagy más nyugat-európai országban vállalnak munkát. Jellemző, hogy az elszórt házakból az emberek a műúthoz közel eső házakba települnek.
A ruszpolyánai ruszinok valószínűleg anyelvcsere kezdeti fázisában járnak. A többség aktívan ruszin–románkétnyelvű úgy, hogy vannak idősebb emberek, akik nem értenek románul, a fiatalok egy része viszont nem beszéli a helyi ruszin nyelvjárást.
Gazdaságának két meghatározó ágazata a fakitermelés és -feldolgozás és az állattartás. 29 515 hektáros területéből 19 500 erdő, 5100 legelő, 3700 rét és 800 szántó.
A nagy távolságok miatt a községben egy taxitársaság is működik.
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
