Ez a lap egy ellenőrzött változata
Rumélia (törökülRumeli,bolgárulРумелия,albánulRumelia,bosnyákulRumelija) azOszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.Magyarul annyit tesz a„Rómaiak földje”, a területet ugyanis jelentős részben aBizánci Birodalomtól kaparintották meg, melyet Keletrómai Birodalomnak is nevez a történelem.
Rumélia területébeGörögország,Bulgária,Szerbia déli és középső része,Koszovó,Albánia ésDobrudzsa, illetve aPeloponnészosz (középkori nevén Morea) tartozott. Ebből kívül esett Észak-Szerbia,Bosznia ésMontenegró azon területei, melyeket a törökök később igáztak le, valamint a kétrománvajda, ahavasalföldi és amoldvai, akik hűbéresküt tettek aszultánnak.
Rumélia volt a törökök európai hódításának bázisa, élénbeglerbég állt. Egy időben az oszmán szultánok itt rendezték be a birodalom fővárosátDrinápolyban, később azonban a város kizárólag Rumélia székhelye lett.
Mivel Ruméliamediterrán területen feküdt, a háborúk idején ez volt azoszmán hadsereg téli szállása, amíg tavasszal újra nem kezdték a háborúkat.
A ruméliaibégek éspasák feladata volt a háborúk folytatása az európai államok ellen, amikor aszultán éppen nem vezetett hadat (olyankor azanatóliai csapatokat is bevették) és indítottak portyázásokat. Ázsiai hadszíntéren viszonylag ritkán járt az európai török haderő, így pl.Timur Lenk betörésekor.
A ruméliai erők egyes csoportjai gyakran megtámadtákHorvátországot,Magyarországot,Lengyelországot és később elértékStájerországot,Oroszországot ésKrajnát is.
A török uralom alatt sok török települt le az országban, elsősorbanTrákia,Macedónia ésAlbánia területén alakultak ki összefüggő török tömbök.
Az1877-78-as orosz-török háborút lezáróberlini béke egyes részét elosztotta Szerbia, Bulgária és Görögország között, a maradék autonóm tartomány lett. Bulgária1885.szeptember 6-án legnagyobb részét megszerezte, a többit azelső Balkán-háborúban foglalták vissza a szerb-montenegrói-görög seregek.
Azelső világháború után az itt élő török kisebbség jó részét elűztékTörökországba vagyAlbániába.
