Ez a lap egy ellenőrzött változata
Rudopolje | |
![]() | |
Rudopolje vasútállomása | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Lika-Zengg |
Község | Vrhovine |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 53223 |
Körzethívószám | +385 053 |
Népesség | |
Teljes népesség | 32 fő(2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 798 m |
Időzóna | CET,UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() AWikimédia Commons tartalmazRudopolje témájú médiaállományokat. | |
RudopoljefaluHorvátországbanLika-Zengg megyében. KözigazgatásilagVrhovinéhez tartozik.
Otocsántól légvonalban 19 km-re, közúton 22 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre az OtocsánbólKorenicára vezető 52-es számú főúttól északra fekszik. Tőle keletre terül el aPlitvicei-tavak Nemzeti Park. A falunak vasútállomása van aPlaški – Vrhovine vasútvonalon.
A falu területe a horvát királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A13. század végétől aFrangepánok uralma alá került.1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Frangepán Zsigmond kapta. A falu lakói a17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvicei-tavak vidéke is hozzá tartozott. A falunak1857-ben 560,1910-ben 636 lakosa volt.1918.június 11-én a likai vasútvonalPlaški – Vrhovine szakaszának megnyitásával Vrhovine ennek egyik fontos vasútállomása lett. Atrianoni békeszerződésigLika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.1991-ben alakult meg újra az önálló Vrhovine község, melynek szerb lakossága még ez évben aKrajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg1995.augusztus 6-án aVihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak2011-ben mindössze 67 lakosa volt.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
560 | 567 | 489 | 559 | 617 | 636 | 638 | 795 | 531 | 560 | 520 | 365 | 311 | 249 | 61 | 67 |
Itt születettĐuro Nenadić erdőmérnök, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora, a horvát Erdőgazdálkodási Intézet megalapítója.