Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következőkkel:Rudabányácska ésRuda (Brád város). |
| Rudabánya | |||
 | |||
| A középkori református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Kazincbarcikai | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1299 (első okleveles említés) 1351 (városi rangra emelés)[1] | ||
| Polgármester | Novák Péter (Fidesz-KDNP)[2] | ||
| Jegyző | dr. Barnóczki Károly[3] | ||
| Irányítószám | 3733 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2256 fő(2025. jan. 1.)[4] | ||
| Népsűrűség | 149,33 fő/km²[5] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 266 m | ||
| Terület | 16,46 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Északi-középhegység[6] | ||
| Földrajzi középtáj | Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék[6] | ||
| Földrajzi kistáj | Rudabányai-hegység[6] | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 22′ 30″,k. h. 20° 37′ 15″48.375038888889,20.6208548.375039°N 20.620850°EKoordináták:é. sz. 48° 22′ 30″,k. h. 20° 37′ 15″48.375038888889,20.6208548.375039°N 20.620850°E | |||
  Rudabánya Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
| Rudabánya weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazRudabánya témájú médiaállományokat. | |||
RudabányavárosBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, aKazincbarcikai járásban,Kazincbarcikától 15 kilométerre, aRudabányai-hegység déli, délnyugati végén. Autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával ésSzendrővel, valamint a környező kisebb településekkel.
Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található aBányászattörténeti Múzeum, valamint aBorsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.[7][8]
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati részén a kazincbarcikai járásban, azAggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, aRudabányai-hegység előterében és területén, azOrmos-patak völgyének északi végében helyezkedik el.
Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett dombjai (például Szőlő-hegy) uralják.[9]
A település – amely már több ezer éve lakott vidéknek számít – közelében már azókorban bányásztak vasércet és színesfémeket akelták, akiket a koraközépkorban aszlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: aruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy1299-ben kelt oklevél.
A történelmi ókor előtt kiemelten legfontosabb itt bányászott érc atermésréz volt. Ebből árakat, tűket kalapáltak, a árulékosazuritból ésmalachitból ékszereket készítettek.[10]Arézkorban (i. e. 3400—1900) a termésréz iránti igény ugrásszerűen megnőtt, mivel a kohászat fejlődése már lehetővé tette a fém megolvasztását és formába öntését, a nehezebb réztárgyak előállítását. A Rudabányai-hegység nyugati oldalán, aTelekes-völgyiCsengőkút-zsombolyban a rézfeldolgozás viszonylag korai szakaszában, az i.e. 3. és 2. évezred fordulóján használt lapos rézbalta, nyéllyukas fejsze és rézcsákány került elő.[10]
A14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországibányaváros egyikévé vált (ebben az időbenrezet ésezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek koragótikus stílusban. Az1500-as években gyorsan leépült, az1550-es években már csak jobbágyfalu volt.
1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik1555-ben és1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtakreformátus hitre tértek. Az1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.
ARákóczi-szabadságharc idején rövid ideig ismét rezet bányásztak, de a szabadságharc leverése után abbahagyták.
A bányászat és ezzel Rudabánya a19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – aFelvidékről, elsősorban aSzepességből ésDobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemeltEurópa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.[11]
Azelső világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, akik közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést amásodik világháború alatt,1944.március 25-étől egészendecember 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).
A háború után, akommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát), és vele nőtt a falu is.1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában.[12] A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt végül1985.december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről.
2008.július 1-jénvárossá nyilvánították, majdszeptember 6-ánGyenesei István akkoriönkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.[13]
| Nemzetiségi eloszlás (2011)[14]*[15] | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Magyar | Német | Cigány | Szlovák | Lengyel |
| 2624 fő | 2246 | 42 | 323 | 5 | 4 |
| 100% | 85,76% | 1,6% | 12,3% | 0,19% | 0,04% |
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2006 óta a helyinémeteknek saját kisebbségi önkormányzata van.[16] A helyi német származású emberek többségében a19. századtól a Felvidékről bevándorolt német bányászcsaládok leszármazottai.2019-től roma nemzetiségi önkormányzat is működik a városban.[17]
A településen egyreformátus, egyrómai katolikus és egyevangélikustemplom áll. A vallásos lakosok nagy része a római katolikus felekezethez tartozik, de jelentős még a református vallású emberek száma is. A korábban jelentős számú – elsősorban a Felvidékről származó bányászok alkotta – evangélikus közösség napjainkra szinte teljesen megszűnt a településen.
| Vallási eloszlás[18] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Római katolikus | Görögkatolikus | evangélikus | Református | Egyéb felekezethez | Nem tartozik felekezethez | Ateista | Nem kívánt válaszolni | |||||||
| 2624 fő | 1139 | 43 | 19 | 439 | 35 | 304 | 11 | 593 | |||||||
| 100% | 44,19% | 1,64% | 0,72% | 16,73% | 1,33% | 11,58% | 0,42% | 22,59% | |||||||
2022-ben vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 14% református, 1,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 14,2% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).[19]
 | Bővebben:Református templom (Rudabánya) |
A református templom épületét Rudabányaközépkori virágzása idején, az1350-es évekbenkatedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és1666 között).
A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s1758-ban készítettékjolsvai festőasztalosok.
A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található:Perényi István (Zsigmond királyasztalnokmestere)1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor1576-ban elkészült síremléke.
Rudabánya lakossága egészen a19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.
Először a római katolikus felekezet temploma készült el1912-ben.[21] A templomban található festményeket Takács István (1901–1985)[22]mezőkövesdi festőművész készítette.
Az evangélikus templom építése1932–1934 között zajlott[23] (a rudabányai evangélikus közösség magját afelvidéki - elsősorbandobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezőjeLux Kálmán volt.
| Bővebben:RUD 1 (Rudi) |
| Bővebben:RUD 200 (Gabi) |
| Bővebben:Bányászattörténeti Múzeum |
Nemzetközi hírnevét a 12 millió évesemberszabású majom, aRudapithecus (korábbanDryopithecus brancoi) maradványainak köszönheti.[24] Az őslénytani nevezetességet és egykori környezetét aMajomsziget mutatja be.[25]
Az érctelep felszínközeli, úgynevezett mállási zónájában különlegesásványok–ásványtársulások alakultak ki. A ritkaságok többségét a bányászok eladták az ásványgyűjtőknek, a helyi múzeumban csak néhányat sikerült megőrizni (példáulazurit-malachitot éstermésrezet).[26]
1985-ig itt működöttMagyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Azalsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermeltgipszet.
A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.
A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény. Napjainkban a lakosok többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán), illetve a település által fenntartott intézményeknél (általános iskola, óvoda) és vállalatoknál (városüzemeltetési vállalat) dolgozik.
Rudabánya2013.április 1-től közös önkormányzati hivatalt tart fennIzsófalvával ésAlsótelekessel,Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal néven.[32]
Rudabánya polgármestere2019 októbere óta Novák Péter (Fidesz-KDNP).[33]1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József (akit 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választottak), 2002 és 2019 között pedig Szobota Lajos töltötte be.
| Név | Jelölő szervezet | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Szögedi József | független | 1990. október 15. – 2002. október 21. | Az 1990-es választási eredmények:[34] |
| Az 1994-es választási eredmények:[35] | |||
| Az 1998-as választási eredmények:[36] | |||
| Szobota Lajos | független | 2002. október 21. – 2019. október 14. | A 2002-es választási eredmények:[37] |
| A 2006-os választási eredmények:[38] | |||
| A 2010-es választási eredmények:[39] | |||
| A 2014-es választási eredmények:[40] | |||
| Novák Péter | Fidesz-KDNP | 2019. október 14. – | A 2019-es választási eredmények:[41] |
| A 2024-es választási eredmények:[2] |
Rudabánya képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta hét tagú. A testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után az alábbiak szerint alakult:[42]
| Név | Pozíció | Párt |
|---|---|---|
| Novák Péter | polgármester |  FideszKDNP |
| Budai Sándor | képviselő | független |
| Hadobás Sándor | képviselő | független |
| Molnár József | képviselő | független |
| Papp Andrea | képviselő | független |
| Tóth Gábor | képviselő | független |
| Veres Lajos | képviselő | független |
Rudabánya díszpolgári címét1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy elismerjék a településért kiemelkedő tevékenységet folytató emberek munkáját.
Rudabánya díszpolgárai:[43]
| Név | Kitüntetés éve | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Vincze István | 1998 | Élt 1917-2001. Rudabánya oktatásügyének kiemelkedő szereplője, a rudabányai református egyház iskola tanítója 1940-től.[44] |
| Baffi János | 2000 | |
| Nagy Sándorné | 2006 | |
| Hernyák Gábor | 2002 | Az egykori vasércbánya főgeológusa, aki jelentős szerepet játszott a helyi őslénytani lelőhely feltárásában. |
| Veres Imre | 2002 | |
| Szögedi József | 2004 | Rudabánya polgármestere 1990 és 2002 között. |
| Cziczlavicz Lajos | 2006 | |
| Hadobás Sándor | 2006 | A helyi múzeum korábbi és a művelődési ház jelenlegi igazgatója. |
| Mangasi Sihombing | 2010 | Indonézia korábbibudapestinagykövete. |
| Novák Géza | 2012 | Szobrászművész. |
| Harmatha Tibor | 2015 | Rudabánya testvérvárosa, Dobsina német közösségének vezetője. |
Rudabánya közúton négy irányból (a2609. számú úton Felsőtelekes és Ormosbánya, a2608. számú úton Felsőkelecsény, a2611. számú úton pedig Szuhogy) felől közelíthető meg. Ormosbánya felé a26-os főúthoz (Kazincbarcika irányába), Szuhogy felé pedig a27-es főúthoz (Szendrő irányába) van összeköttetése.[45]
Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat (aVolánbusz menetrend szerinti járatai) köti összeKazincbarcikával,Szendrővel, de indul innen autóbuszKánóra,Szőlősardóra,Perkupára,Jósvafőre ésMiskolcra is.[46]
| Bővebben:Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal |
.jpg)
A vasércbányászat fejlődésével párhuzamosan már a19. század második felében felmerült egy vasútvonal kiépítése Rudabányára. Az építkezést végül1880-ban kezdték,1881 augusztusában pedig már megindult a forgalom a vonalon.[47]
A kezdetben még 1000 mm nyomtávú vonalat1925-ig fokozatosan normál nyomtávú vonallá építették át.1956-ban megépítették a vasércbánya 500 mm nyomtávú, villamosított vasútját is.1959 és1962 között felújították a vasútvonal létesítményeit, valamint Rudabányán kialakításra került egy új vasútállomás.
A vasércbánya bezárását követően folyamatosan csökkent a vasút jelentősége. A bányavasutat felszámolták, a normál vasúton pedig néhány személy- és tehervonatra korlátozódott a napi forgalom. Végül a személyszállítást2007-ben megszüntették, a teherforgalom pedig szintén szünetel a vonalon.[48]
A településen hét salakosteniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat(Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel.[58]
Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. Afutballcsapat(Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel.[59]
A településen ezen kívül működik egytestépítő klub,[60] valamint egy kulturális és sportegyesület is, aholkarate-oktatás folyik (Ruda-kai[61]).
A rudabányai uszoda 1989-ben nyílt meg, azonban anyagi okok miatt a kilencvenes években bezárták. Épülete ma is üresen áll.
<ref> címke; nincs megadva szöveg a(z)H nevű lábjegyzeteknek| Zubogy | Felsőtelekes | Alsótelekes |
| Felsőkelecsény |
| Szuhogy |
| Felsőkelecsény | Ormosbánya | Ormosbánya |
