Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a festőről szól. Hasonló címmel lásd még:Roskovics Ignác (egyértelműsítő lap). |
| Roskovics Ignác | |
 | |
| Roskovics Ignác, ifj. (1854–1915) | |
| Született | 1854.szeptember 28.[1][2][3] Szalók[4] |
| Elhunyt | 1915.november 29.(61 évesen) Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Roskovics Ignác |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert(20-1-52)[5] |
 AWikimédia Commons tartalmazRoskovics Ignác témájú médiaállományokat. | |
Roskovics Ignác, ifjabb (Szalók,1854.szeptember 28. –Budapest,1915.november 29.)[6][7] magyar egyházi észsánerfestő, az ún. müncheni realizmus jellegzetes képviselője,Roskovics Ignác nagyprépost fia.
Roskovics Ignác és Gulovics Rozália fia. 1875-től a Mintarajziskolában tanult.Tud-e váltani? című képét növendék korában mutatta be a Képzőművészeti Társulat az 1880. évi téli kiállításán. Tanulmányainak folytatására 1880-banMünchenbe ment, de csak fél évet töltött az akadémián, azután önálló műtermet bérelt, és másfél évig dolgozott a bajor fővárosban, közben-közben hazalátogatva. Ez idő alatt készítetteA szentlélek eljövetele című vallásos képét, amely az 1882. évi budapesti téli kiállításon általános figyelmet keltett és Roskovicsot egy csapásra a legismertebb magyar vallásos festők közé emelte. A következő év kiállításán szintén vallásos képpel szerepelt Szent Józsefet festette meg a Jézus gyermekkel. Ez a műve oltárkép a lévai kegyesrendiek templomában.
Ezután áttért a zsánerfestészetre(Igyék már kelmed!; Acél, kova, tapló; Extra passzió; Pipacs; A rózsámnak; Csak neked!; Olyan nincs). 1885-ben alkotottPici piros alma című festménye több kitüntetésben részesült és másolatok útján a legismertebb magyar festmények egyikévé vált a maga idejében. Derűs hangulatú életképeket és vallásos kompozíciókat festett. Folytatta vallásos témáit is: így született Csekonics Endre gróf megrendeléséreNepomuki Szent Jánosa (1885), és így festett három évvel később hétfreskóképet és három oltárképet aszinnai (Zemplén vármegye) templom számára.
Több díjat kapott, 1900-ban a kis állami aranyérmet nyerte, 1888-ban festette a szinnai templom freskóit. Falképei vannak még a józsefvárosi templomban és a kecskeméti nagytemplomban. 1893-ban megfestette a radnai oltárképet:Mária üdvözletét s freskókkal díszítette (1894-95) a budapesti józsefvárosi templomot. Ebben a templomban a négy evangélistán kívül aSzentháromság, Szent József álma, Szent József halála ésSzent József megdicsőülése című nagy szabású freskók láthatók tőle. Népszerűségét azonban nem ezeknek, hanem későbbi életképeinek(Hátha innánk! A gourmand és Kóstolja, de édes!) köszönhette. Könyveket is illusztrált, különösen sokat rajzolt az Osztrák-magyar monarchia című képes vállalkozás számára.
Felesége Schütz Alojzia Erzsébet volt, akivel halála előtt másfél évvel, 1914. február 21-én Budapesten kötött házasságot.[8]
1918-ban aMűcsarnok hagyatéki kiállítást rendezett műveiből.
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap