Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Ez a szócikk a költőről, íróról szól. Hasonló címmel lásd még:Romhányi József (egyértelműsítő lap). |
| Romhányi József | |
 | |
| Romhányi József saját versét szavalja | |
| Született | 1921.március 8.[1][2][3] Nagytétény[2] |
| Elhunyt | 1983.május 7.(62 évesen)[1][2][3] Budapest[2] |
| Beceneve | „Rímhányó” |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Romhányi Ágnes |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető(26/1-9-98)[2] |
 AWikimédia Commons tartalmazRomhányi József témájú médiaállományokat. | |
Romhányi József (Nagytétény,1921.március 8. –Budapest,1983.május 7.) magyar író, költő, műfordító,érdemes művész (1983).[4]
Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja pedig katolikus volt. Ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről.[5] Egyetlen gyermeke van,Romhányi Ágnes.
Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult,brácsán játszott. 1951-től aMagyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960–1962 között pedig aMagyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott.[4]
Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, így Sugár RezsőHunyady címűoratóriumának (1953), Horusitzky ZoltánBáthory Zsigmond (1960) ésRánki GyörgyMuzsikus Péter (1963) című operájának szövegírója volt.[4]
Operalibrettókat (Gluck:Orfeusz,Rossini:Ory grófja,Carl Orff:Az okos lány) és musicaleket fordított.[4] Az utóbbiak közül legismertebb aMacskák (1983).
ALúdas Matyi (r.Dargay Attila),Hófehér (r.Nepp József) forgatókönyvírója.
A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után,Szamárfül címen adták ki,[5] másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik példáulA Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta kiNepp Józseffel együtt aPannónia Filmstúdiónál, aKérem a következőt! (Dr. Bubó, 1973–1974), aMekk mester, (1973) valamint aFlintstone család – magyarul:Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.[6]
Ő írta aPárizsban szép a nyár című sláger szövegét, amely aKét vallomás című filmben hangzott el. Az előadó:Horváth Tivadar, a zeneszerzőRánki György volt. Az1957-ben készült filmet rendezőkéntKeleti Márton jegyezte.
„…Romhányi József nevét – … – az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a Magyar Rádió – bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit – megtört a jég.Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... – rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovics Mária a Hópehely-keringőt („Hópelyhek, hópelyhek, – csillámló jókedvet – hintsetek ... ”), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten…Film Színház Muzsika, 1983.05.21. Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől”
