Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház | |
 | |
| Luther-rózsa, azevangélikus egyház jelképe | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | protestantizmus |
| Eredet | Magyarországi Evangélikus Egyház, erdélyi (szász) evangélikus egyház |
| Lelkészi vezető | Adorjáni Dezső Zoltán |
| Tisztsége | püspök |
| Nemlelkészi vezető | Csendes László |
| Tisztsége | egyházkerületi felügyelő |
| Tagság | 35 000 |
| Nyelv | magyar,szlovák |
| Alapítva | 1921 |
| Státusz | bejegyzett (történelmi) egyház |
| Ország |  Románia |
| Székhely | Kolozsvár |
| A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház weboldala | |
ARomániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (románul:Biserica Evanghelică Luterană din România) aromániaievangélikusok közül elsősorban amagyarokat tömörítő egyház, bár van egyszlovák nyelvű egyházmegyéje is.2001-ig a hivatalos neveRomániai Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház volt. KözpontjaKolozsvárott található. Külön egyházat alkotnak azerdélyi szász evangélikusok, anagyszebeni központúRomániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházat.
Erdélyben a reformációtól kezdve éltek magyar evangélikusok, elsősorban aBrassó környéki„csángó” magyar falvakban, a szász egyház szervezetében. Bár1553 és1577 között egy rövidéletű erdélyi magyar evangélikusegyházkerületet alkottak, amelynek két évigDávid Ferenc volt a püspöke. De ezt követően három évszázadon keresztül a szász egyház keretében éltek. A magyar gyülekezetek a19. század közepétől próbáltak függetlenedni,1886-ban ez többüknek sikerült, ésmárcius 25-én megalakították a Brassói Magyar Evangélikus Egyházmegyét, amely a Magyarországi Evangélikus Egyház tiszai egyházkerületének lett része. Elsőesperese Török Józseftatrangi lelkész volt.
Miután atrianoni békeszerződés értelmébenErdély,Bánát és azAlföld keleti széle Romániához került, a magyarországi egyházból a tiszai egyházkerület brassói egyházmegyéje, valamint öt, a tiszavidéki egyházmegyéhez tartozó gyülekezete, a bányai egyházkerületnek pedig hét magyar gyülekezete került Romániához. Ezek a gyülekezetek előszörerdélybánáti ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület, majdRomániai Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület néven szerveztek magyar evangélikus egyházat a megnagyobbodott Romániában. 1921 júliusában Kolozsvárott, majd 1922 szeptemberébenHosszúfalun tartottak zsinatot. De a román állam teljes elismerésére1940 márciusáig kellett várni. Eközben az egyház1927 elején megválasztotta vezetőit: Frint Lajosaradi lelkésztpüspöknek, báró Ambrózy Andort pedigegyházkerületi felügyelőnek. Az egyház végül 30000 taggal, 23 gyülekezettel alakulhatott meg, amik három megyébe szerveződtek: Arad-Bánsági, Brassói és Ötvárosi Egyházmegyébe. Ambrózy báró1932-es halála után1933-ban felügyelőnek Purgly Lászlót választották meg, Frint Lajos halála után pedig 1941 áprilisában Argay Györgytemesvári lelkész lett a püspök (őt viszont a román állam1948-ig nem ismerte el).
Az1940.augusztus 30-imásodik bécsi döntés értelmében a Partium egy része, Észak-Erdély és a Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, így az egyház 5 egyházközsége (három partiumi és két erdélyi) visszatért a magyarországi egyház tiszai egyházkerületébe, de a gyülekezetek többsége Romániában maradt – a Brassó környéki gyülekezetek alig néhány kilométerre feküdtek az új határtól, a román oldalon. Magyarországhoz került három olyan egyházközség (Székelyzsombor,Zselyk és akolozsvári magyar gyülekezet) is, ami addig nem tudott függetlenedni a szász egyháztól, ők 1940 őszén kiválhattak onnan, és ők is csatlakozhattak a magyarországi egyházhoz. A tiszai egyházkerület az így csatlakozott ötKirály-hágón túli gyülekezetből1941-re megszervezte a kerület Erdélyi Egyházmegyéjét, amelynek espereseJárosi Andor kolozsvári lelkész lett. Amásodik világháború után viszont ez az egyházmegye és a három partiumi gyülekezet visszakerült Romániához. A szovjet csapatok1944 végén elhurcolták Járosi Andor esperest, aki ugyanazon év karácsonyán vérhasban megbetegedett, és Magnyitogorszkban elhunyt.
1949 óta az egyház lelkészeit aKolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben képzik, együtt areformátus ésunitárius teológusokkal. A kommunista diktatúra éveiben 11 evangélikus lelkészt börtönöztek be.1974.október 24-én elhunyt Argay György püspök. Utóda Szedressy Pálbukaresti lelkész lett.1990 tavaszán újság indult Evangélikus Harangszó néven. Szedressy püspök1991.január 1-jei hatállyal nyugdíjba vonult (majd három héttel később meg is halt), utódának Mózes Árpád aradi lelkészt választották meg, akit1992.június 24-én iktattak be hivatalába.1995-ben az egyház énekeskönyvet adott ki.1998-raSepsiszentgyörgyön új evangélikus templom épült, szentelésére októberben került sor.2004-ben Mózes Árpád püspök nyugdíjba vonult, utóda Adorjáni Dezső Zoltán bukaresti lelkész lett, akit 2004.október 8-án, Sepsiszentgyörgyön Szebik Imre és Mózes Árpád püspökök iktattak be hivatalába.
Püspökök[szerkesztés]Frint Lajos 1927–1940 | Egyházkerületi felügyelők[szerkesztés]báró Ambrózy Andor 1927–1932 Dr. Podhradszky László -1998 |
_in_Romania_(2002).png)
Az egyház 37 egyházközsége 3 egyházmegyét alkot:
Az egyház vezetése:
Az egyház1990 óta újra szorosabb kapcsolatokat ápolhat aMagyarországi Evangélikus Egyházzal, többek között a2006 októberében megalakult Magyar Evangélikus Konferencián keresztül. Számos egyházközségnek van magyarországi testvérgyülekezete.
A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak 1990 óta testvéregyháza a Mecklenburgi Evangélikus Tartományi Egyház. Az egyház számos nemzetközi szervezetnek tagja, többek között az Evangélikus Világszövetségnek, az Egyházak Világtanácsának és az Európai Egyházak Konferenciájának.
| Alapító |  | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Jelkép | |||||||
| Egyházak | |||||||
| Irányzatok | |||||||
| Zene | |||||||
| Irodalom | |||||||
| Magyarországon |
| ||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap