Európa második leghosszabb folyója aDuna, mely a németországiFekete-erdőben ered és 2857 km megtétele után a Románia területén elhelyezkedőDuna-deltába torkollik. AKárpátok hegyvonulatai északról délnyugati irányba átszelik az országot és magukba foglalják Románia legmagasabb pontját a 2544 méter magasMoldoveanu-csúcsot.
A lakosság többségeromán nemzetiségű, de jelentős számúmagyar ésroma kisebbség is él az országban. Aromán nyelv a latin nyelvek csoportjába tartozik.Erdélyben sok helyen kétnyelvűség jellemző: amagyar nyelv is széles körben használt.
AzEurázsiai-hegységrendszer része, aKárpátok (román:Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi.[11] Csúcsai elérik a 2500 métert is. Legmagasabb aMoldoveanu-csúcs (2544 m) aFogarasi-havasokban. Két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben aKeleti-Kárpátok(Carpații Orientali) és aDéli-Kárpátok(Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart aBánsági-hegyvidék(Muntii Banatului).
ADuna teljes hosszának több mint kétharmada érinti Románia területét.[11] Az ország területének a túlnyomó része a Duna vízgyűjtő területére esik, a Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét ez a folyam képezi. Szűk áttörési völgye aVaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Majd a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védettDuna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.
Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók:Maros,Prut,Szeret,Ialomița,Olt,Zsil,Szamos,Temes, aKörösök. A Prut folyó, amely Románia és Moldova között képez határt Galați mellett ömlik a Dunába.
Legnagyobb tava a mesterségesBékási-víztározó. További nagyobb tavai:Vidraru-tó,Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévőSzent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejöttGyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.
Románia klímájának mérsékelt szárazföldi jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra azEgyenlítőtől és azÉszaki-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Nyugati részén jól érezhető a nedvesebbóceáni éghajlat hatása, keleti részén akontinentális éghajlat az uralkodó, délnyugati részén pedig amediterrán éghajlat befolyása érvényesül.[12]
A fenti tényezők mellett Románia éghajlatát, különösen annak kisebb térségeit illetően, jelentős mértékben meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.[13]
Növény- és állatvilág
A klimatikus hatások következtében Románia növényvilága is átmeneti jellegű, növényföldrajzi határok húzódnak a területén. A Keleti-Kárpátok jelenti a bükkerdők európai elterjedésének keleti, valamint asztyepp nyugati határát. Az ország északi részén húzódik a szőlő elterjedésének északi határa.[12]
A hegyvidékeken a növényzet a magassági öveknek megfelelően alakul. A hegyek lábántölgyesek,gyertyános–tölgyesek, 800 m tszfm. felettbükkösök, 1200 m tszfm.-on lucfenyős elegyes erdők, feljebblucosok élnek. A fenyveszóna felső határánál a lucosokbahavasi cirbolyafenyő keveredik. 1600 m magason kezdődik az alhavasi cserjések zónája. Itt atörpefenyő vagy ahavasi éger alkot állományokat. Feljebb havasi gyepek találhatók, amelyek kezdetben zártak, majd felszakadoznak, és párnavegetációban folytatódnak.[14]
Az alföldek és azErdélyi-medence eredeti növénytakarója asztyepp, a csapadékosabb területeken azerdős sztyepp volt. Ma az ország területének 29%-át borítják erdők[15] (ennek negyede fenyőerdő), amelyek főként a hegyvidékeken maradtak meg. Az alföldek és a medencék természetes növénytakarója helyén ma mezőgazdasági termelés folyik.[14]
Állatvilága: a Kárpátokban jelentős létszámban élnekmedvék,farkasok,hiúzok,sasok,rókák,zergék. A sík vidékeken főlegrókák,egerek,pockok,sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve ritkán a városok külső részeibe is bemennek, ez főleg a hideg, élelemben szegény telekre jellemző.
AHavasalföldön ésMoldvában kialakuló fejedelemségek a 14. században aMagyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át azOszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek.
A19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva nagyobb fokú autonómiához jutottak a Oszmán Birodalom keretében.1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmének választottaAlexandru Ioan Cuzát, ennek következtében Románia 1862-benHavasalföld ésMoldva egyesülésével jött létre, mely a török birodalomban autonóm státuszt élvezett. A parlament1866-banHohenzollern Károlyporosz herceget választotta fejedelemmé. Románia 1877-benOroszország oldalán belépett azorosz–török háborúba, és a török csapatok veresége után1877.május 10-én parlamenti kiáltványban kinyilvánította állami függetlenségét, amelyet aSan Stefanó-i béke révén az európai nagyhatalmak elismertek. A fejedelem1881-benI. Károly néven az ország első királya lett, és – a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel –1914-ig uralkodott. AzI. világháborút lezáróbékeszerződés értelmében Románia része lett aMagyarországtól elcsatoltErdély, aBánság (Bánát) keleti része, azAlföld többi keleti vidékeMáramarossal (Partium) és az ukránBukovina területének zöme, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságúBesszarábia.
A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 136 szenátor[16]) és a Képviselőházból (Camera Deputaților, 330 képviselő[17]) áll. Mindkét ház tagjait négy évre választják.
Aköztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással 5 évre választják (2004-ig 4 évre).Az elnök nevezi ki aminiszterelnököt, aki akormány (minisztertanács) vezetője.
Romániában, számos más hasonlóan világszerte, csökken a népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés és az elöregedés, mivel a halálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. Ennek és a jelentős kivándorlásnak a következménye, hogy az ország lakossága jelentősen csökkent az 1990-es évek eleje óta.
A komoly mértékű kivándorlás és az ipar földrajzi diverzifikáltságának, elhelyezkedésének módosulása (pl.: Erdélybe és a Partiumba betelepült feldolgozóipar, ezzel szemben Moldva szerkezeti problémái) módosította Románia népesség-eloszlását is az európai uniós csatlakozás után.
Kivándorlás
A népességcsökkenést az1990-es évektől fokozta a migráció. Az elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az otthon maradtak anyagi támogatása.A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországaiOlaszország,Spanyolország – főként a nyelvi hasonlóság miatt – továbbá azUSA voltak, de mára azEU összes országában is nagy számban találhatunk románokat. 2018-ban kb. 5 millió kivándorolt román él külföldön.[20]
Románia nemzetiségi térképe (2011). A különböző színek az adott térségben abszolút vagy relatív többséggel rendelkező nemzetiségeket jelölik. Sötétzöld: magyarMagyar nyelv 20%-os lakosságarányt meghaladó jelenléte Erdélyben
Amagyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget (a népszámlálás szerint 2021-ben 1 002 151 fő).[25] Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok éssvábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. Acigányok aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 3-10%), mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak vagy magyarnak (főleg Székelyföldön) jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámúlengyel kisebbségSuceava megyében, és a szintén tízezresre becsültalbánok.[26] Korábban jelentős számúzsidó ésörmény lakosság is élt az országban. Lásd még:Székelyek,Csángók
A magyarok és a németek anyanyelve amagyar, illetve anémet nyelv. A 2001-esHelyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)
A cigányoknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve acigány nyelv, számos nyelvjárással, mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.
A népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) aromán ortodox egyház tagja, amely akeleti ortodox kereszténység egyik képviselője.
Akatolikus (római katolikus ésgörögkatolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok jelentős része magyar (Bukarestben és környékén olasz hittérítők XIX–XX. századi erőfeszítései nyomán él egy apró román közösség is), míg a nagyrészt erdélyi görögkatolikusok között románok és magyarok is vannak. Utóbbiak száma 1948 után csappant meg, amikor akommunista hatalom 1948-banszovjet mintára betiltotta a görögkatolikus vallást, vagyonának nagy részét pedig aromán ortodox egyháznak adta. Az igazságtalanul eltulajdonított vagyon nagy részét a román hatalom a mai napig nem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának. Aprotestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élőreformátusok ésunitáriusok, valamint azevangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent.
Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben)muszlim kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős számú zsidó élt az országban, kb. 800 ezer fő, azonban aholokauszt pusztítása miatt, a német és magyar hatóságok 1944-es intézkedéseinek következtében ma már csak ennek a töredéke, kb. 6000 fő. Fő központjaik: Bukarest, Nagyvárad és Kolozsvár.
2023-ra a legfontosabb gazdasági mutatókban, így munkatermelékenységben,[42] az egyéni fogyasztásban,[43] vagy az egy főre esőGDP (PPP) tekintetében[44] és az árszinttel korrigált bérekben is megelőzte Magyarországot.[45] 2025-ben a lakosságivásárlóerő szintjén Magyarország előtt áll.[46]
2018-ban Románia volt az EU harmadik legnagyobb mezőgazdasági termelője.[50]
Az ország éléskamrája aHavasalföld.[forrás?] ABărăganra jellemzőek a nagy búzaföldek. A sertés- és baromfitenyésztés, továbbá az almatermelés a nyugati régiókban koncentrálódik.
Kukorica termesztésében kiemelkedő, amelyet népélelmezésre is felhasználnak. Termesztésében 2003-ban világon a 10. helyen áll. Az ipari növények közül anapraforgó termesztése kiemelkedő. További fontosabb termesztett növények: búza, árpa, cukorrépa, takarmánynövények.
Moldva szőlő- és bortermelése híres. Kitűnő minőségű borait exportálják. Az ország primőr zöldségeit (paradicsom, paprika stb.) Nyugat-Európa piacaira szállítják.
Ipar
Energiahordozók
Az ország fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz. A kőolajbányászat és a vegyipar központja Ploiești (ejtsd: 'plojesty'). Kiterjedt földgáztelepek húzódnak az Erdélyi-medence alatt. A földgázt Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgozzák fel.
Ásványi nyersanyagok
Sok ásványkincse van, a kitermelés azonban – főként a készletek elapadása miatt – kevéssé gazdaságos, és a 21. század elején általánosan csökkent.
Az Erdélyi-medence területén évezredek óta aranyat és ezüstöt bányásznak. A medence peremén kősót bányásznak. Jelentősebb még a bauxit, ólom, réz, mangánérc, színesfémek kitermelése.
Gépgyártás
A gépipar – főként alkatrészgyártó üzemei révén – országszerte megtalálható. Az ország személyautó gyártása 2000–2010 között háromszorosára nőtt.
Brassóban traktorokat, teherautókat, repülőgépeket gyártanak. Arad gépkocsi- és vasútikocsi-gyártása jelentős. Havasalföld városaiban (Craiovában, Piteștiben) sokoldalú gépgyártás és autóipar telepedett meg. Piteștiben gyártják aDaciát, Craiovában a Ford gépkocsikat. Ploieștiben bányászati gépeket gyártanak, Temesváron villamos- és mezőgazdasági gépipar,Konstanca,Galați ésBrăila városaiban hajógyártás működik.Kolozsvár,Marosvásárhely,Nagyszeben városaiban műszeripar, elektrotechnika, elektronika van jelen.[51]
A járműipar adta az országbruttó hazai termékének 12 százalékát 2015-ben, valamint több, mint 203 000 embernek adott munkát.[52]
További ágazatok
Jelentős a fafeldolgozás, a papírgyártás, az építőanyag-ipar, cementgyártás, a műtrágyagyártás, a textilipar, élelmiszeripar, halászat. Az idegenforgalom a Kárpátok hegyvidékén és a tengerparti üdülőhelyeken összpontosul.
Külkereskedelem
Románia 2022-ben a világ 43. legnagyobb exportőre, és 35. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Románia 99,5 milliárd $ értékben exportált és 129 milliárd $ értékben importált, 29,5 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.[53]
A román exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, a közlekedésipar és a fémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a szigetelt vezetékek. Románia legjelentősebb exportországaNémetország ésOlaszország, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (28,5%) érkezik. 2017 és 2022 között, az exporttermékek közül a gépjárművek és a búza kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a személyszállító- és teherhajók szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Németország ésMagyarország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstOroszország ésAlgéria szenvedte el.
A román importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, az ásványi termékek és a vegyipar. A legjelentősebb behozatali termékek a nyers kőolaj, gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a finomított kőolaj. Románia legjelentősebb importországa Németország és Olaszország, ahonnan a teljes importállomány egynegyede (24,7%) érkezik. 2017 és 2022 között, az importtermékek közül a nyers és a finomított kőolaj behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a belsőégésű motorok és a légi járművek szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Németország ésTörökország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést azEgyesült Királyság ésÜzbegisztán szenvedte el.
Termékek
Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben:[53]
Legnagyobb exporttermékek
Legnagyobb importtermékek
Termék
Arány
Termék
Arány
1.
Gépjárművek
6,8%
Nyers kőolaj
4,9%
2.
Gépjármű alkatrészek és tartozékok
6,6%
Gépjármű alkatrészek és tartozékok
3,5%
3.
Szigetelt vezetékek
4,2%
Finomított kőolaj
2,8%
4.
Finomított kőolaj
3,6%
Gyógyszerek
2,7%
5.
Búza
3,2%
Gépjárművek
2,7%
6.
Elektromos vezérlőtáblák
3%
Földgáz
1,7%
7.
Gumiabroncsok
2,2%
Integrált áramkörök
1,7%
8.
Villamosenergia
1,7%
Szigetelt vezetékek
1,6%
9.
Földgáz
1,7%
Műsorszóró berendezések
1,5%
10.
Ülőalkalmatosságok
1,6%
Villamosenergia
1,1%
Országok
A fő országok, amelyekbe Románia exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben:[53]
Romániakultúrájához tartozik mind arománok kultúrája, mind a Romániában élő másetnikumoké. Egyeseknek van anyanemzetük (amagyaroknak, anémeteknek stb.), mások a világban szétszórt etnikumok részei (zsidók,cigányok). Mindkét esetben ezek kultúrái a Románia határain kívüli megfelelőik kultúrájának a részei is. Voltak és vannak bizonyos kölcsönhatások és összefonódások a többségi és akisebbségi kultúrák között, mégis különböző kultúrákról van szó.
Mind a román, mind a kisebbségi kultúráknak volt és van néhány külföldön is elismert személyisége. Olyan értékei és helyei is vannak, amelyek nemzetközi elismerését például az UNESCOvilágörökségi listáin való jelenlétük tanúsítja.[55][56]
A modern értelemben vett oktatási rendszer a19. század közepe felé vette kezdetét úgy Erdélyben, mint az akkori Romániában. Ennek második felében vezették be a tankötelezettséget, és célul tűzték ki azírástudatlanság felszámolását, ami lassan, nehézkesen haladt előre.
Azelső világháború után nagy megrázkódtatás érte Erdélyben akisebbségivé vált magyar tannyelvű oktatást, de a német nyelvűt is. Ezek helyzete csak akommunista rendszerben javult, és ugyancsak ez alatt sikerült csaknem egészen felszámolni az írástudatlanságot. Ugyanakkor az oktatás a kommunista, majd anacionalista kommunistaideológia béklyójától szenvedett.
1989 után az oktatási rendszer ettől a béklyótól megszabadult, viszont a szükségesreformok bevezetése kaotikus volt és bizonytalanságot keltett.2011-ben hozták meg az utólagos módosításaival együtt2017-ben is hatályos oktatásitörvényt, mely a helyzet javítására irányult, és akisebbségi nyelveken való oktatásnak is általában kedvezőjogi alapot adott.
A romániai oktatási rendszer szerkezete nagyjából hasonlít a többieurópai ország rendszereinek a szerkezetére, a tankötelezettség 11 éves, és meghosszabbítását tervezik, a felsőoktatás pedig azEurópai Unióbolognai folyamatához alkalmazkodik.
Románia természeti adottságai kedveznek az idegenforgalomnak. A legtöbb vendéget évek óta a román tengerpart vonzza.
Ma a csaknem 240 km hosszú tengerparton több mint 100 000 szállodai férőhely van. A tengerpart üdülőhelyei, Mamaia, Eforie, Mangalia, Neptun stb., a magyar turisták számára is jól ismertek. A tengerparton július második és augusztus első fele a legmelegebb időszak, ilyenkor nem ritka a 40 °C-nál is nagyobb hőség. Szeptemberben még mindig nyárias az időjárás, a 30–35 °C meleg kitűnő strandolási lehetőséget biztosít. Mamaia mellett Eforie Nord, és a Mangalia közelében kiépített Neptun és Olimp a leghíresebb fekete-tengeri üdülőhelyek.
Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a 11 km² felületű, magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapja gyógyhatású. Igen sok horgász, vadász és evezős keresi föl a tavakkal, holtágakkal és csatornákkal át- meg átszőtt Duna-deltát.
A romániai Kárpátokban közkedvelt kiránduló- és üdülőhelyek vannak. A hegyláncok közötti medencék, a mélyre vágódott zuhatagos patak- és folyóvölgyek, a vadregényes szurdokok, hágók, hegyszorosok és a mészkőszirtekkel ékesített havasok, a tengerszemek és sziklacsúcsok világa felüdülést és pihenést nyújt a természetkedvelőknek. Különösen a szénsavas forrásairól, fürdőiről és kénes gőzölgéseiről híres Borszék, Hargitafürdő, Tusnádfürdő, Málnásfürdő, Herkulesfürdő, Cálimanești, Căciulata, Buziás, valamint a romantikus szépségű Békás-szoros. Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Bucsecs és a Brassói-havasok (Predeal, Sinaia, Azuga, Bușteni) vonzzák a legtöbb látogatót.
Románia magyar szempontból legérdekesebb idegenforgalmi központja a Székelyföld – amely valójában több történelmi és földrajzi egységből áll – nemcsak a már említett látnivalók miatt nyújt kiemelkedő értéket, hanem a kulturális hagyományai miatt is. Egy magyarországi embernek, aki még sosem járt ezen a vidéken, nehéz elképzelnie, hogy 10-14 óra autózás után a legtermészetesebb dolog, ha magyarul beszél. Helyenként akkor lenne bajban, ha románul próbálkozna, mert értetlen fülekre találna. A magyarlakta területek homogenitása csökken, a magyarság aránya mindenütt mérséklődik. Ezzel együtt varázslatos, több évtizeddel, akár száz évvel elmaradott településekre jutunk el, ha van bátorságunk letérni a kiváló minőségű földutakról és letesztelni autónkat a híresen rossz romániai utakon. A természet érintetlensége és varázslatossága mára már mindenütt híressé vált, egy átlag nagyvárosban élőnek elképzelhetetlen illatú levegővel, tiszta patakokkal és vendégszerető emberekkel szolgál ez a vidék. A régió természeti kincseit már felfedezték, és a helyiek is igyekeznek megőrizni azokat.
Románia igen jó helyezéseket ér el nemzetközi tornákon talajtornában,atlétikában. Az országban fontos szerepet játszik alabdarúgás. A legjobb román labdarúgónak a már visszavonult Gheorghe Hagi-t tartották. A legjobb román női sportolónak a szintén visszavonult Nadia Comăneci számított, aki elsőként szerzett 10 pontot tornában, az 1976-os montréali olimpián. Comăneci 1989-ben Amerikába emigrált.
Megtartják a karácsonyt, húsvétot. Húsvétkor a magyarok tartják a locsolkodás és pirostojásfestés hagyományait is. Karácsonykor ajándékosztás a szokás.
↑Romania Overview: Development news, research, data: The World Bank in Romania (angol nyelven). worldbank.org, 2023. április 11. (Hozzáférés: 2023. szeptember 29.) „Romania has made impressive strides in raising its economic performance and prosperity over the past two decades. However, the COVID-19 pandemic and Russia’s invasion of Ukraine have tested the resilience of the Romanian economy and exacerbated its structural vulnerabilities, // the World Bank supports Romania’s efforts to accelerate structural reforms and convergence with the EU through robust, sustainable, and equitable growth and enhanced competitiveness. // Romania’s economy performed better than expected in 2022, expanding by 4.8 percent. Growth was driven by strong private consumption (up 5.5 percent year-over-year) benefiting from the phasing-out of pandemic restrictions, higher wages, and muted unemployment.”
↑Bloomberg: Romania supplies the EU with labor but covers own shortages with Asian workers. Romania-Insider.com, 2022. november 23. (Hozzáférés: 2022. december 27.) „Romania, the second poorest of the 27 EU states at the time of its accession 15 years ago, has seen spectacular economic growth. The country recently surpassed Latvia, Slovakia, and Greece in GDP per capita relative to purchasing power, reaching 73% of the EU average. The average net salary quadrupled in this period, reaching EUR 900 per month.”
↑Benedek:Benedek József:Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011.ISBN 978-973-26-1038-1
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
