Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Román görögkatolikus egyház (Biserica Română Unită cu Roma, Greco-Catolică) | |
 | |
| A balázsfalvai görögkatolikus érseki székesegyház | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | keleti katolikus |
| Eredet | konstantinápolyi ortodox egyház |
| Lelkészi vezető | Lucian Mureșan |
| Tisztsége | nagyérsek |
| Szertartás | bizánci |
| Tagság | 115 457 (2021. évi népszámlálás)[1] 470 268 + 6000 az Amerikai Egyesült Államokban (katolikus egyház, 2021)[2] |
| Nyelv | román,magyar |
| Rómához csatlakozott | 1697 |
| Ország |  Románia |
| Székhely | Balázsfalva,Románia |
| A Román görögkatolikus egyház weboldala | |
Aromán görögkatolikus egyház (románulBiserica Română Unită cu Roma)1697-ben jött létre, amikor azungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott akatolikus egyházhoz, elismerve apápa fennhatóságát. 1697-től1853.november 26-áig azEsztergomi főegyházmegyének volt alárendelve.
A román görögkatolikus egyház1697–1700 között jött létre, amikorromán ortodox egyház közép- és északnyugat-erdélyi része (az érsek, valamint az esperesek és papok többsége) csatlakozott arómai katolikus egyházhoz (unióra lépett vele). Először 1697-ig érsekségként,1698-tól1853-ig püspökségként, majd újra érsekségként működött,1717-iggyulafehérvári, 1717–1737-igfogarasi,1737-től pedigbalázsfalvi székhellyel. Területi püspökségei csak később jöttek létre:1777-benNagyváradon, 1853-banSzamosújvárott ésLugoson,1930-ban pedigNagybányán. ASzamosújvári egyházmegye székhelye1932-benKolozsvárra került, azótaKolozsvár-Szamosújvári egyházmegye néven ismert.[3]
Atrianoni békeszerződés ésErdélyRomániával való egyesülése után aromán ortodox egyházzal való, addig kiegyensúlyozott viszony fokozatosan megromlott. Ebben jelentős szerepe voltNicolae Bălan ortodox érseknek, aki már1920-as érsekké választásakor felvetette, és azt követően folyamatosan képviselte a két egyház egyesítésének gondolatát.[3]
Erre amásodik világháború és akommunista hatalomátvétel után nyílt lehetőség, az 1948-ban megválasztottJustinian Marina pátriárka támogatásával.1946-ban a kormányzat megakadályozta, hogy a zsinat által metropolitává választottAlexandru Rusu elfoglalja székét.1948 májusában és júniusában Bălan érsek és Marina pátriárka is több felhívást tett közzé a görögkatolikusokortodox vallásra való visszatérésére. Ezt követően az államhatalom módszeresen megkezdte a görögkatolikus egyház ellehetetlenítését: aVatikánnal kötött konkordátumot 1948 júliusában felmondták, majd a tanügyi reformra és az új vallási rendre vonatkozó augusztusi törvényrendelettel szűkítették az egyház mozgásterét. MiutánIoan Suciu fogaras-gyulafehérvári apostoli adminisztrátortszeptember 3-án elmozdították,szeptember 17-én egy kormányrendelet ötről kettőre csökkentette a görögkatolikus püspökök számát, és egy másik aznapi rendelettel eltávolították hivatalukbólValeriu Traian Frențiu,Alexandru Rusu ésIoan Bălan püspököket. A romániai katolikus egyház ésGerald Patrick O'Hara apostoli nuncius tiltakozása ellenéreoktóber 1-jénkolozsváron 36 görögkatolikus pap részvételével gyűlést tartottak, mely „határozatot hozott” az áttérésről, amit a román ortodox egyház zsinataoktóber 3-án sietve jóváhagyott, ésoktóber 21-én Gyulafehérváron ünnepséget rendeztek a görögkatolikus egyház megszüntetésének megünneplésére.[3]1948 decemberében végül a román görögkatolikus egyházat betiltották, templomait aromán ortodox egyháznak adták, és a püspököket is megpróbálták rábírni az áttérésre.[4]
Az egyház innentől kezdve illegalitásban működött.1948.október 28-án mind a hat püspökét letartóztatták, ésDragoslavelébe(wd), majd aCăldărușani kolostorba hurcolták.[5] Itt szentelték titokban püspökké a velük raboskodóTit Liviu Chinezut.[6]Vasile Afteniét innenBukarestbe vitték, ahol aSecuritate egy kihallgatása során meghalt.[4] A többieket1950-benMáramarosszigetre vitték, ahol számos más román ésmagyar értelmiségivel és egyházi vezetővel együtt politikai fogolyként tartották őket fogva amáramarosszigeti börtönben. Chinezu, Frențiu és Suciu ott is hunyt el a megpróbáltatások következtében1952 és1955 között. Bălant,Iuliu Hossut és Rusut 1955-ben kiengedték, és ortodox kolostorokban jelöltek ki számukra kényszerlakhelyet, de utóbbit egy évvel később újra bebörtönözték, és aszamosújvári börtönben hunyt el a megpróbáltatások következtében.[4]
1989 decemberében egy rendelet újra engedélyezte a görögkatolikus egyház működését.[3] Újraszervezték, de tulajdonuk nagy részét máig sem kapták vissza. A románkommunista rendszer áldozatai közé tartozó hét görögkatolikusvértanú püspök boldoggá avatását1994-ben kezdeményezte a román görögkatolikus egyház.Ferenc pápa2019.március 19-én jóváhagyta boldoggá avatási dekrétumukat, és romániai látogatása alkalmával,2019.június 2-án abalázsfalvi Szabadság mezején avatta őket boldoggá.[4]
_Church_map.svg)
1930-ban a népszámlálás adatai alapjánErdély lakosainak 31,1%-a görögkatolikus vallású volt (azortodox lakosság aránya ekkor még csak 27,8%). AKörös-vidéken ésMáramarosban 25,2%, aBánságban 3,6% volt a görögkatolikusok aránya.[7]
A2011-es népszámlálás során mintegy 151 000 görögkatolikust jegyeztek fel, mindazonáltal a görögkatolikus egyház saját becslése szerint a számuk 488 000 -re tehető.[8] A2021-es népszámlálás adatai alapján Romániában 115 457-en vallották magukat görögkatolikusnak, amelyből 95 061román nemzetiségű, 12 772magyar, 5122roma, 885ukrán, 396német.[9]
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap