Ilchester közelébenSomersetben született. Születésének pontos dátuma nem ismert. Az egyedüli erre vonatkozó közvetett utalás azOpus Tertium-ban olvasható, amit1267-ben írt: „Negyven éve már annak, hogy megtanultam az ábécét”.
Bacon családja viszonylag jómódúnak számított egészenIII. Henrik uralomra kerüléséig, mikor is a birtokukat elkobozták, és a család több tagja is száműzetésbe került.
Roger BaconOxfordban tanult, és főlegArisztotelészt tanulmányozta. Nincs bizonyíték arról, hogy doktori címet szerzett volna, aDoctor Mirabilis címet ugyanis halála után kapta.
1241-benFranciaországba utazott, és apárizsi egyetemen tanított, de mivelArisztotelész művei akkoriban csak arabul voltak olvashatók - amit a hallgatók nem értettek, Bacon pedig nem lehetett egy közkedvelt előadó -, hamarosan felmondtak neki.
1247-ben visszatért Oxfordba, és további tanulmányokat folytatott. Későbbferences rendi szerzetes lett.
A városok fejlődésével és az arab tudományok megismerésével a figyelem a spekulatív teológia helyett a természettudományok felé fordult, és a tekintélyelvű érvelést a tapasztalati tudás váltotta fel. Bacon pedig épp e kísérleti tudományosság egyik képviselője volt. Igazi polihisztor volt: anyelvészettől azetikáig mindennel foglalkozott, elsősorban mégis a természettudományok (optika,csillagászat,orvostudomány,alkímia) érdekelték.
Foglalkozott a salétrom tisztításával is, melynek során több különböző összetételűfekete lőport készített. Titkosírással írt tudományos értekezéseit összegezte, melyet a pápának ajánlott. Kísérleteiről az utókor csak leírásai alapján értesült, mert szándékosan kerülte a fekete lőporral kapcsolatos ismereteinek terjesztését.[1]
IV. Kelemen pápa pártfogolta, az ő halála után azonban a rendház főnöke rossz szemmel kezdte nézni Bacon eretnekségbe hajló nézeteit, gyanús kísérleteit, ezért öregsége éveit házifogságban kellett eltöltenie.
Az egyház és a társadalom reformjával akarta megjavítani az emberek életkörülményeit, egyúttal pedig a kereszténységet szilárdabbá tenni.
Szerinte a kereszténység megerősítése érdekében egy biztos alapokon nyugvó, megingathatatlan tudásra van szükség.
Fő művében azOpus Majus-ban (A nagy mű) a tévedések forrását keresi. Bacon négy, a tévedésekhez vezető forrást nevez meg:
Ahamis tekintélybe vetett vak hit.
Aszokás, ami a hamisat konzerválja.
A tapasztalatlan tömegelőítéletei.
Alátszattudás, ami mögött a tudatlanság bújik meg.
Bacon szerint a korabeli teológiának az a nagy tévedése, hogy tudománytalan módszerekkel és látszatproblémákkal foglalkozik. Megoldásként négy tudásterületet javasol:
ABiblia exegézisének és filozófiai szövegének interpretációjának az eredeti nyelvre kell támaszkodni.
Amatematika kell legyen minden tudománynak az alapja.
Azoptika is alaptudomány kell, hogy legyen (a fény tanulmányozása miatt).
Minden tudásnak a tapasztalatból kell erednie. Ezért Bacon hangsúlyozza a kísérletek fontosságát. Azonban megkülönböztet egy belső tapasztalatot is, ami olyan, mint a megvilágosodás, így ismerhetjük meg az Istent.
Atudomány és ateológia között elvei szerint nem lehet konfliktus, mert a tudomány és a kinyilatkoztatás igazsága is egyaránt Istentől származik.
Megjegyzendő, hogy Bacon kísérletei ellenére a végsőkig kitartott azon nézete mellett, miszerint a valóság bizonyításának ne kizárólag a kísérlet képezze alapját. Elképzelése szerint nem szabad, hogy a kísérletek megismételhetősége szükséges feltétele legyen egy megállapítás bizonyításának. Szerinte ugyanis a legtöbb "dolog" nem ismétlődő, legfeljebb spirálisan ciklikus, visszatérő az időben.
