Minden idők egyik legismertebb amerikai színésze. Az1950-es és1960-as években sokat foglalkoztatott színész volt. 1999-ben azAmerikai Filmintézet az elmúlt száz év legnagyobbhollywoodi filmsztárjai közé választotta, ahol az előkelő 23. helyre rangsorolták a férfiak listáján.
Mitchum aconnecticuti Bridgeportban,metodista családban született. Anyja, (Ann Harriet) bevándorló, apja, James Thomas Mitchum hajógyári, majd később vasúti munkás volt. Egyik nővére, a színészi pályája alatt Julie Mitchumként ismert Annette 1913-ban született. Amikor Robert 2 éves volt, apja egy baleset során életét vesztette. Ann1919-ben szült egy gyereket, akit Johnnak neveztek el. Amikor mindenki elég idős volt már ahhoz, hogy iskolába járjon, az anya állást kapott a Bridgeport Postnál.
Robert igazi tréfacsináló volt, és gyakran keveredett verekedésbe. Az anyja 12 éves korában a nagyszüleihez küldte. A középiskolából kirúgták, mivel összeverekedett az igazgatóval.1930-ban nővérével New Yorkba, Hell’s Kitchenbe (Manhattan) költözött, majd miután kirúgták a Haanan középiskolából, vasúti vagonokban körbeutazta az országot, és ez idő alatt számos munkát vállalt. 14 évesen a csavargásai miatt letartóztatták. Kényszermunkára ítélték, de megszökött a börtönből. Sérülései következtében majdnem elvesztette a lábát, lábadozása alatt ismerte meg az akkor még tizenéves Dorothy Spence-t, aki később majd a felesége lett. Potyautasként, vonatokra felugrálva1936-ban eljutott akaliforniaiLong Beachbe a nővéréhez. Hamarosan csatlakozott hozzájuk többi Mitchum rokon is, a családjukkal együtt. Ez idő alattCarroll Righternek, egy asztrológusnak dolgozott. Julie rábeszélte, hogy vele együtt csatlakozzon a színházhoz. Itt leginkább kellékes volt, mellette kisebb szerepeket is kapott. 1940-ben visszatért keletre, hogy feleségül vegye Dorotthyt, akit aztán hazavitt Kaliforniába.
Robertnek 3 gyermeke született. Ebben az időszakban gépkezelőként dolgozott a Lockheed Aircraft Corporationnél. Mitchumidegösszeroppanást kapott – valószínűleg a munkával járó stressz miatt –, ez ösztönözte arra, hogy színészként vagy statisztaként keressen állást. Színészkedni csak speciális filmekben tudott volna. Ekkor találkozott egy ügynökkel, aki elintézett neki egy meghallgatást aHopalong Cassidy sorozat producerével. Különböző stúdióknál, számos filmben keresett statiszta szerepeket. Miután lenyűgözte Mervyn LeRoy rendezőt aThirty Seconds Over Tokyo forgatásán, Mitchum egy hét évre szóló szerződés írt alá az RKO Radio Pictures-szel. Később játszott a United Artists produkciójában, a William Wellman rendezteThe Story of G.I. Joe-ban. A film, mely egy átlagos katona életét követi Ernie Pyle újságíró tolmácsolásában, azonnali siker lett. Röviddel a film elkészülte után besorozták a hadseregbe.1946-ban a filmetOscar-díjra jelölték.
Mitchum elsősorbanfilm noir típusú művekből ismert. Első bemutatkozása a műfajban egy sorozatgyilkosról szóló, aWhen Strangers Marry c. filmben volt. Az egyik korai noir filmben egy problémás, érzékeny embert játszott, aki belegabalyodik testvére ügyeibe.
1952-ben egy igaz történet alapján készült aThunder Road című film, elvileg James Agee szemtanú története alapján, aki aztán átadta a sztorit Mitchumnak, aki játszott benne, producerként közreműködött, segített a forgatókönyvben, és a pletykák szerint félig-meddig rendezte. Alakítása miatt James Agee azt mondta, hogy Mitchum nem csak szerepelt a filmben, ő maga a film. Szkeptikus hozzáállása miatt a hírnevet mindig szerencsének kezelte – nem igazán érdekelte, vagy foglalkozott vele. Egy1955-ös film forgatásáról kirúgták a csínytevései miatt, elsősorban azért, mert a film szállítmányozási vezetőjét behajította aSan Francisco-öbölbe. Nem kért elnézést a film rendezőjétől,John Wayne-től, és a rendező már nem tudta megkérniHumphrey Bogartot sem, ezért maga vette át Mitchum szerepét.
A következő időszakban több western és noir filmben szerepelt.1955-ben leforgatták aNem úgy mint egy idegen című filmet, aholOlivia de Havilland és Mitchum volt a két főszereplő. A filmnek nem volt különösebben pozitív fogadtatása, leginkább azt kritizálták, hogy Mitchum,Frank Sinatra, ésLee Marvin is túlságosan koros az általuk alakított karakterhez. Néhány másik westernfilm (például azArnold, a bajkeverő) után MitchumDeborah Kerr-rel forgatott három filmben. EgyJohn Huston-féle háborús drámában, aHeaven Knows, Mr. Allisonban Mr. Allison szerepében egy férfit alakít, aki hajótörést szenved a Csendes-óceánon egy apáca (Deborah Kerr) egyedüli társaként. A filmet két Oscar-díjra, valamint MitchumotBAFTA-díjra jelölték.
1960-ban Deborah Kerr-rel leforgatták aThe Sundowners című filmet, amit 5 Oscar-díjra jelöltek. Robert Mitchum elnyerte az év National Board of Review díját. A díjban elismerték a kiváló alakítását a szintén 1960-asHome form the Hill című filmjéért. Néhány híres színésznővel összeállva szerepelt aThe Grass Is Greener című filmben 1960-ban.1962-ben megkapta az erőszakos Max Cadyt aCape Fear című filmben. A film után még jobban kitűnt hűvös, erőszakos karaktere. Az évtized legjelentősebb filmjei:A leghosszabb nap(The Longest Day) (1962) és azAnzio, egyShirley MacLainemusical-vígjáték (Melyik úton járjak?), és egy vadnyugati western, azEldorado (1966), illetve egyremake (aRio Bravo remake-je), amelyben Mitchum átvetteDean Martin szerepét.
Victor "Pug" Henryt alakította aWinds of War és aWar and Remembrance filmsorozatokban.
Mitchum zeneszerzőként és énekesként is bemutatkozott. Hivatásos énekesek helyett a filmbeli karaktereinek adta saját énekhangját, példáulA folyó, ahonnan nincs visszatérés(River of No Return), aRachel és az idegen(Rachel and the Stranger) ésA vadász éjszakája (The Night of the Hunter). ACapitol Records kiadta 1957-benCalypso – is like so… c. albumát, melyen megmutatkozott a stílus jellegzetes kiejtése és szlengje is. Később aThunder Road-hoz írt egy dalt, ami 69. lett aBillboard Pop Singles Chart-on.
Mitchum a megszokott stílusától eltérő szerepet alakított az1970-ben készültRyan nővére(Ryan’s Daughter) című filmben. A filmet Oscar-díjra is jelölték. Az1970-es években több bűnügyi filmben szerepelt.1982-ben Pennsylvaniába utazott egy újabb filmszerepért, ahol Delany edzőt kellett alakítania.1983-ban egy kisebb sorozatban kapott szerepet, amelynek címe aThe Winds of War. A sorozatban egy világháborús tengerésztisztet alakított.1987-ben a Saturday Night Live (Szombat este élőben) vendége volt.1988-ban aWar and Remembranceben remekelt. 1991-ben megnyerte a életműve elismeréseként a National Board of Review of Motion Pictures-től és aCecil B. DeMille-díjat aGolden Globe Awards-tól1992-ben. Az 1990-es években már kevésbé volt aktív a filmművészetben.Martin Scorsese remake-jében, aCape Fearben kapott szerepet. Utolsó alakítása egyJames Dean-ről szóló dokumentumfilm volt(James Dean: Race with Destiny).
Mitchum 1997. július 1-jén hunyt eltüdőrák következtében fellépő komplikációkban, 57 év házasság után feleségét, 3 gyermekét és 2 unokáját hagyta hátra. James, Mitchum öccse 4 évvel később hunyt el.
Ez a szócikk részben vagy egészben aRobert Mitchum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
