Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Rigács | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kertész-Bakos Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8348 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 199 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,17 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 03′ 45″,k. h. 17° 11′ 33″47.0624,17.192547.062400°N 17.192500°EKoordináták:é. sz. 47° 03′ 45″,k. h. 17° 11′ 33″47.0624,17.192547.062400°N 17.192500°E | |||
  Rigács Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Rigács weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazRigács témájú médiaállományokat. | |||
RigácsközségVeszprém vármegyeSümegi járásában (az1950-es megyerendezés előttZala vármegye része volt).
AMarcal mentén fekszik, annak jobb (keleti) parti oldalán. A kis folyó csaknem 4 kilométer hosszan a természetes határát képezi nyugati, illetve északnyugati irányból.
A közvetlenül határos települések: észak-északkeletrőlZalameggyes, délrőlUkk, nyugatrólMegyer, északnyugatról pedigNemeskeresztúr (utóbbi márVas vármegye része).
Közigazgatási területét átszeli aBalatontólSopron térségéig húzódó84-es főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A főút korábban minden bizonnyal a központján is végighaladt, de már évtizedek óta elkerüli azt nyugati irányból; a régi nyomvonal azóta mellékútként a 73 172-es útszámot viseli. Zalameggyes,Hosztót ésVeszprémgalsa felé a 73 171-es út indul a településről, Megyerrel pedig a 73 169-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül aBoba–Bajánsenye-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között.Rigács megállóhely a megyeri bekötőút vasúti keresztezése mellett helyezkedik el, lényegesen közelebb Megyerhez, mint a névadó községhez (előbbitől nagyjából 600 méter, utóbbitól 1,5 kilométer távolságra).
A mai falu alig több mint 200 éves. Az1715. évi országos összeírásban még nem szerepelt a lakott helyek között. A régi község - amely a Marcaltól északnyugatra feküdt - atörök időkben pusztult el. A település nyomai még mai is látszanak. Az új falut a nemesek építették fel. Első lakói Ferenczy- és Németh nevű családok voltak. A régi Rigács1348-ban tűnt fel először a korabeli oklevelekben, Rygach formában. Neve szláv eredetű. Kezdetben a Rigácsi - másként Terkenci - család birtokolta. Még1496-ban is övék volt a határ. Egy1559-es oklevél Rygacz nemeseit is megemlíti, akik a "gógánfalvai" nemesekkel együtt részt vettek Megyeri Gáspár és Imre, Megyer possessióbeli beiktatásán. A község későbbi birtokosa - még a18. században is - azInkey család, amely aZala vármegyeiRigyác községben is bírt részeket. A család leszármazottai alatt - a 18. század második felében - települt be Rigács magyar ajkú római katolikus és evangélikus lakossággal. Katolikus lakói 1909-től tartoznak azukkiplébániához. A községnek két temploma van.
Rigácsnak 1939-ben 1070 katasztrális holdja és 543 lakosa volt, 126 lakóházat számoltak. Egy római katolikus és egy evangélikus népiskolája működött. Főként középparasztok lakták. 1929-ben kilenc 25 holdon felüli birtokos volt. Kilenc önálló kisiparos és egy kereskedő élt ekkor a községben. A községtermelőszövetkezete 1959-ben alakult, az alakulás évében, 1270 hold földje és 127 tagja volt, a lakosság többsége a termelőszövetkezetben dolgozott. Állattenyésztéssel és növénytermesztéssel, valamint öntözéses kertészettel foglalkoztak. Határa termékeny és gondosan művelt. A TSZ-t később a sümegi TSZ-hez csatolták, majd 1992-ben felszámolásra került. Rigács fejlődése 1945 után egyre erőteljesebbé vált. Az elsők között villamosították 1948-ban. Egy évvel később bekötőút, 1962-ben pedig kultúrház épült. Orvosi rendelőt, autóbuszvárókat, postát, öregek napközi otthonát, üzlethelyiséget és sportpályát létesítettek. A régi zsúptetős, vályogból vagy vertfalból készült házak fokozatosan eltűntek. Önálló tanácsa 1969. július 1-jén egyesült az ukki községi tanáccsal, majd agógánfai közös tanács társközsége lett. Ma a gógánfai székhelyű közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 194 | 182 | 183 | 201 | 201 | 198 | 190 | 199 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 2,3% cigánynak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,4%, református 2,3%, evangélikus 9,7%, felekezeten kívüli 1,1% (11,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,8% volt római katolikus, 2,5% evangélikus, 2% református, 0,5% görög katolikus, 0,5% egyéb katolikus, 13,4% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).[12]
1887-ben épült római katolikus templomát a Szeplőtelen Fogantatásnak dedikálták.[13]
